A tagállamok legutóbbi előrejelzései szerint az EU a jelenlegi intézkedések fenntartása mellett 2020-ra várhatóan az üvegházhatásúgáz-kibocsátások 24%-os csökkenését fogja elérni, ha pedig a tagállamok megvalósítják az általuk már tervbe vett intézkedéseket, a csökkentés mértéke a 25%-ot is elérheti. Az EU számára a következő cél az, hogy 2030-ra legalább 40%-os kibocsátás-csökkentést érjen el – az unió ezzel kíván hozzájárulni a decemberi párizsi klímacsúcson kötendő új, világméretű éghajlatvédelmi megállapodáshoz.

Miguel Arias Cañete, az éghajlat- és energiapolitikáért felelős európai biztos hangoztatta: „Az eredmények magukért beszélnek: 1990–2014 között Európának 23%-kal sikerült csökkentenie üvegházhatásúgáz-kibocsátását, miközben az európai gazdaság ugyanebben az időszakban kétszer ekkora arányban, 46%-kal nőtt. Következetesen bizonyítottuk, hogy az éghajlatvédelem és a gazdasági növekedés összeegyeztethető egymással. Ezzel az EU erőteljes jelzést ad a párizsi éghajlatvédelmi konferencia résztvevőinek arról, hogy Európa tartja magát az általa vállalt kötelezettségekhez, és hogy éghajlat- és energiapolitikája eredményesen működik. És már megtettük az első lépéseket a párizsi vállalásaink megvalósítása felé azzal, hogy az idei év korábbi szakaszában új javaslatokat terjesztettünk elő.”

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség ügyvezető igazgatója, Hans Bruyninckx kijelentette: „Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére, valamint az energiahatékonyság növelésébe és a megújuló energiába történő beruházásokra fordított európai erőfeszítések meghozták a gyümölcsüket. Jelentésünkből kiviláglik, hogy az EU elérte, sőt meghaladta a 2020-ra kitűzött éghajlatvédelmi célját. A jelentés arra is rámutat, hogy a 2030-ra, illetve 2050-re kitűzött hosszabb távú célok eléréséhez alapvetően változtatnunk kell azon, ahogy előállítjuk és felhasználjuk az energiát Európában.”

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentésében az olvasható, hogy a 2014-re vonatkozó közelítő becslések alapján az üvegházhatású gázok kibocsátása 4%-kal csökkent 2013–14-ben. Ez részben a rendkívül enyhe télnek volt köszönhető, ami miatt csökkent az energiaszükséglet. Ennek eredményeképpen az EU üvegházhatásúgáz-kibocsátása tavaly 23%-kal volt alacsonyabb az 1990-ben mértnél.

A tagállamok legutóbbi előrejelzései[1] szerint az EU a jelenlegi intézkedések fenntartása mellett 2020-ra várhatóan az üvegházhatásúgáz-kibocsátások 24%-os csökkenését fogja elérni, ha pedig a tagállamok megvalósítják az általuk már tervbe vett kiegészítő intézkedéseket, a csökkentés mértéke a 25%-ot is elérheti. Az EU a Kyotói Jegyzőkönyv szerinti második, 2013-tól 2020-ig tartó kötelezettségvállalási időszak vonatkozásában is nagyon jó úton van.

Az üvegházhatásúgáz-kibocsátások csökkentése várhatóan folytatódni fog 2020 után is, de a csökkenés üteme előreláthatólag lassúbb lesz. A tagállamok által benyújtott előrejelzések szerint a tervezett csökkentések eredményeként a kibocsátásokat 2030-ra 27–30%-kal lehet mérsékelni az 1990-i szinthez képest (a jelenlegi intézkedések fenntartása mellett 27%-kal, a tagállamok által már betervezett kiegészítő intézkedések végrehajtása esetén pedig 30%-kal). Új intézkedésekre lesz tehát szükség avégett, hogy el tudjuk érni a 40%-os csökkentésre vonatkozó célt 2030-ra. Ahogy Jean-Claude Juncker elnök mondta az unió helyzetéről szóló értékelő beszédében, az Európai Bizottság az uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszer felülvizsgálatára vonatkozó javaslatával már megtette az első jogalkotási lépést a 2030-i uniós kibocsátás-csökkentési célok megvalósítása felé.

Hogyan áll az EU a 2020-ra, illetve 2030-ra kitűzött üvegházhatásúgáz-kibocsátási céljait illetően?

haladás

ÜHG-kibocsátások

kibocsátás az 1990-i szinthez képest

 

A 2020-re vonatkozó cél

–20%

A 2013-as szint

–19.8%

A 2014-es szint (megközelítő érték)

–23%

A tagállamok 2020-ra vonatkozó előrejelzései

–24% és –25% között

A cél teljesítése felé jó úton lévő tagállamok száma

24

A tagállamok 2030-ra vonatkozó előrejelzései

–27% és –30% között

 

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentései:

Az EEA 04/2015. sz. jelentése: „Tendenciák és előrejelzések Európában, 2015”

Az EEA 14/2015. sz. technikai jelentése: „Tendenciák és előrejelzések az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerében, 2015”

Az EEA 15/2015. sz. technikai jelentése: „Az EU ÜHG-nyilvántartása: 2014-re vonatkozó közelítő becslések”

X X X

Ez az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) által készített jelentés minden évben helyzetképet ad az Európai Unió és az európai országok által az éghajlatváltozás mérséklése és az energetikai célok megvalósítása területén elért eredményekről.

Az EEA az Európai Unió ügynöksége. Célja, hogy támogassa a fenntartható fejlődést, valamint hozzájáruljon Európa környezeti állapotának számottevő és mérhető javulásához, mégpedig azáltal, hogy a szakpolitikai döntéshozók és a nyilvánosság számára aktuális, célzott, releváns és megbízható információkat nyújt. Munkájában az európai környezeti információs és megfigyelő hálózat (Eionet) segíti, melynek tevékenységében 39 európai ország vesz részt.