Az egyes országok a jelek szerint nem ismerik fel, hogy már jó ideje létezik a közös felelősség. A terhet nem lehet egyszerűen egy harmadik félre rátolni. A problémát együttesen kell megoldani, mivel egyedül egyetlen ország sem képes rá. A helyzet az, hogy az EU közösségként vall kudarcot, ha már nem tud úrrá lenni ilyen kihívásokon. Akkor nem lesz értelme a keleti tagok számára sem, amelyek éveken át hasznot húztak a brüsszeli támogatásokból. Egyébként idáig nem sok lett abból, hogy az unió segítse a helyzet rendezését a válságövezetekben.

További ellentmondás, hogy bizonyos pártok és regionális politikusok szerint a hullámot teljesen vissza lehet szorítani, ha következetesen védik a határokat. Ez annyiban igaz, hogy a külső határon kell eldönteni, ki a menekült, és ki nem. Viszont aki azt követeli, hogy teljesen zárják ki a bejutás lehetőségét, annak látnia kell a következményeket is. Mert miképpen tartóztassák fel a tömegeket? Könnygázzal vagy fegyverrel? Sok ezer ember esetében nem alkalmasak az ilyen eszközök. Az ilyesfajta határvédelemhez Európának meg kellene szegnie a nemzetközi jogot és a saját alapértékeit is.

A boszniai muzulmánok vallási vezetője helyre igazította Orbán Viktort, mert az szerinte a menekültválságban önkényes és káros megjegyzéseket tett a muzulmánokról és Európáról – adja hírül a Yahoo. Mint mondta, a miniszterelnök kijelentései tudatlanságról árulkodnak, pl. amikor arról beszél, hogy az iszlám sosem volt a földrész része, csak átterjedt ide, ám szellemileg egy másik életmódot tükröz, és vallási irányzatként nem felel meg a kontinensnek.

Erre válaszul Kavazovics, aki az őshonos mohamedán szlávok legnagyobb közösségét irányítja Európában, közölte: az ismerethiány különösen akkor veszedelmes, ha egy vezető politikusnál érhető tetten. Ám a tanult emberek tudják, hogy az iszlámhoz hasonlóan a kereszténység és a zsidó vallás bölcsője sem az öreg földrész volt. A főpap egyúttal a demokrácia és a keresztény szellem megtagadásának tekinti, hogy Orbán szerint kudarcot vallott a Nyugat kísérlete, mármint hogy rákényszerítse a demokráciát az arab világra, illetve hogy a demográfiai bajokat nem bevándorlással, hanem a családtámogatással kell megoldani. A demokrácia ugyanis görög földön keletkezett, de akkor a civilizáció központja inkább a Kelet volt és Európa még nem létezett kulturális egységként.

A Financial Times írja: Sebtében hívták össze a hét végére a rendkívüli csúcsértekezletet, miután a múlt hetekben Magyarország, Horvátország és Szlovénia – szemet szemért alapon – lezárta határait, és ily módon sok ezer migráns rekedt Délkelet-Európában, egyre nehezebb körülmények között. Félő, hogy a menekülthullám miatt a feladattal megbirkózni képtelen hatóságok és hadsereg kirendelése folytán kiéleződnek a feszültségek a térségben.

A vasárnapi tanácskozáson Merkel várhatóan azt szorgalmazza, hogy vegyék mind inkább közösségi kézbe a határellenőrzést. Abból indul ki, hogy ha nem tudják megállítani a tömegek beözönlését, akkor csaknem lehetetlen lesz megegyezni a menekültek elosztásáról, illetve áttelepítéséről.

Utóbbi az UNHCR elképzelése szerint azt jelentené, hogy a válságövezetekben lévő menekülttáborokból 200 ezer embert vennének át az európai államok, túl azon, hogy a már elfogadott kvótajavaslat értelmében 160 ezer migránst fogadnak be Görögországból és Olaszországból. Brüsszeli diplomaták azonban attól félnek, hogy az elosztás ügyében megint kiújul a harc a tagállamok között

Éleződik a helyzet a Balkánon, miután Magyarország lezárta déli határait – olvasható a német Die Weltben. Azóta viszont a magyarok arra korlátozzák tevékenységüket, hogy tanácsokat adjanak az EU-nak. Szijjártó Péter pl. Moszkvában kijelentette, hogy Oroszország segítsége nélkül nem lát megoldást sem a menekültválságban, sem a szír konfliktusban. Szerinte evégett az Egyesült Államoknak és Európának meg kell állapodnia Moszkvával.

Berlini kormánykörökben ugyanakkor attól tartanak, hogy a Balkánon ismét kialakulnak a nagy nehezen betemetett politikai árkok. Ezért az uniónak a nemzetállami reflexek helyett a közös cselekvés lehetőségét kell felkínálnia. Hírek szerint egyidejűleg a Merkel-kabinet arra készül, hogy gyorsabban és az eddiginél következetesebben toloncolja ki a visszautasított menedékkérőket. A kancellár asszony azt fejtegette nyilvánosan, hogy a megélhetési bevándorlók nem maradhatnak, mert akkor éppen azokról nem tudnak gondoskodni, akik valóban rászorulnak a védelemre. De a terheket igazságosan kell elosztani Európában és nem lehet megsérteni az emberi méltóságot.  Hírek szerinH

A menekültek elosztására a német kancellár új szerződést szeretne a dublini rendszer helyett, ám a konzervatív pártok közül több is berzenkedik az elképzelés ellen – adja hírül a Die Zeit. Merkel kötelező válságmechanizmust tart szükségesnek, ám kérdéses, hogy mennyire hallgatnak rá a többiek. Hiszen még a spanyol kormányfő is azt hangsúlyozta a minap, hogy nemigen van esély az unión belül a menekültek nagy léptékű áttelepítésére. Viszont az Európai Néppárt strasbourgi frakciója támogatja az állandó elosztási rendszert. Weber, a képviselőcsoport elnöke úgy nyilatkozott, hogy szükség van a kontingensekre azok esetében, akik polgárháború miatt indultak útnak. Weber szerint ebbe beletartozik az is, hogy az UNHCR a Szíriával határos országokban kiválogatja a szóba jöhető embereket és őkett azután igazságos arányban átveszik az EU-tagállamok.