Egyetértésben a világ biodiverzitás-csúcstalálkozón: óvni kell a biológiai sokféleséget

A tegnap véget ért találkozó a Biológiai Sokféleség Egyezményt 1992-ben Rio de Janeiróban aláírt csaknem kétszáz ország kormányának részvételével zajlott. Eredményként tíz évre szóló stratégiai terv készült el a biológiai sokféleség megmentésére; ezt a WWF üdvözli.

„Az egyezmény megerősíti, hogy alapvető szükség van a természet védelmére, amely társadalmi és gazdasági 
életünk alappillére. A kormányok egyértelmű üzenetet küldtek, mely szerint a bolygónk egészségét védő 
intézkedéseknek helye van a nemzetközi politikában, és az egyes országok hajlandóak egyesíteni erőiket a földi élet megmentésére” – mondta Jim Leape, a WWF nemzetközi igazgatója.

A húszpontos stratégiai terv részeként a tárgyaló felek elfogadták, hogy növelni kell a Föld védett területeinek 
arányát. A szárazföldek 17%-át, a tengerek 10%-át kell védelem alá helyezni. A tengereknek eddig kevesebb, mint 
1%-a állt védelem alatt. A védelem kiterjesztését elemzések indokolják, amely szerint a természetvédelmi 
erőfeszítések nélkül a biológiai sokféleség további ötödével csökkent volna. Bár egyes konzerváció-biológusok 
szerint a szárazföldek legalább negyedét, a tengereknek hatodát lenne szükséges védelem alá helyezni, az 
eredmény mégis nagy előrelépés.

„Magyarországon a védett területek aránya az ország területének mintegy tizede. Bár ezt az arányt látványosan 
növelni igen nehéz, a biológiai sokféleség védelmére a területek kezelésén szükséges lenne változtatni. A védett 
területeink jórésze – különösen az erdők – jelenleg intenzív gazdasági hasznosítás alatt áll, ami alapvetően 
veszélyezteti az ott élő növény- és állatfajok fennmaradását, az élő rendszerek egészséges működését” – mondta 
Figeczky Gábor, a WWF Magyarország megbízott igazgatója.

A történelmi mérföldkőnek számító, igazi sikerként elkönyvelt nagoyai találkozó egyik nyitott kérdése, hogy a 
kormányoknak valóban sikerül-e a megállapodásban rögzítetteket érvényesíteniük. Ennek fontos eleme, hogy az élő 
rendszerek által nyújtott szolgáltatásokat – tiszta levegőt, vizet, talajt, nyersanyagokat, sőt a tájképi értékeket is – 
világszerte „forintosítsuk” és a gazdasági elemzésekbe, országos jelentésekbe építsük be. Nem vitás emellett, hogy 
az élő rendszerek helyreállítása a jövőben tetemes ráfordításokat kíván, és nem egy ágazat támogatási rendszereit 
is újra kell értékelni.

„A találkozón megállapodtak: a káros támogatási rendszereket 2020-ra fel kell számolni, vagy át kell alakítani” – 
tette hozzá Figeczky. A WWF által nemrég összeállított, hamarosan magyarul is olvasható Élő Bolygó Jelentés az 
egyes országok ökológiai lábnyomán kívül számos faj jelenlegi veszélyeztetettségét is bemutatja. „Mára 
egyértelművé vált, hogy csak az életformánk mélyreható átalakítása adhat esélyt arra, hogy megőrizzük a földi élet 
sokféleségét. Ezen a nehéz úton mérföldkőnek számít a napokban lezajlott nagoyai csúcstalálkozó” – összegezte a 
tapasztalatokat a WWF Magyarország megbízott igazgatója.