A méhnyakrák a második leggyakoribb rosszindulatú daganatos betegség a 45 évesnél fiatalabb nők között Európában. Holott védőoltás és rendszeres szűrés együttes alkalmazásával már megelőzhető. A méhnyakrák elleni védőoltást ma már nem csupán a kislányoknak, hanem a szexuális életet élő felnőtt nőknek is javasolják. Hazánkban már több mint százezer lány és felnőtt nő élt a méhnyakrák elleni védőoltás lehetőségével.
Évek óta együttműködik a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet és a GlaxoSmithKline Kft.: az idén kétszáz, nehéz körülmények között élő lánygyermek és anya számára ajánlotta fel méhnyakrák elleni védőoltást.
Az európai méhnyakrák-megelőzési hét nemzetközi kezdeményezés. A programsorozat főszervezője az Európai Méhnyakrák Szövetség, amely megalakulása óta számos akciót indított a méhnyakrák megelőzéssel kapcsolatban, köztük a 2007 óta minden január végén megrendezi a méhnyakrák-megelőzési hetet. A kezdeményezés legfőbb célja, hogy felhívja a lakosság, a szakma és a döntéshozók figyelmét: ma már egyetlen nőnek sem kellene méhnyakrákban meghalnia, hiszen ez a rosszindulatú daganatos betegség védőoltással és rendszeres szűréssel megelőzhető.
A figyelemfelhívó akciónak köszönhetően tavaly 30 országban több mint háromezer rendezvényt tartottak a megelőzési héten, így milliók jutottak friss szakmai információhoz a méhnyakrák súlyosságáról és a megelőzés fontosságáról.
A megelőzési héthez szervesen kapcsolódik a „Pearl of Wisdom” civil kezdeményezés, amely felhívja a lakosság figyelmét a méhnyakrák megelőzés életmentő fontosságára. A kampány jelképe a „Pearl of Wisdom” bross – „Az odafigyelés gyöngye, amelynek viselője a méhnyakrák elleni küzdelem melletti elkötelezettségét fejezi ki. A jelkép 2008-i bevezetése óta Európában több, mint egymillió gyöngyöt osztottak szét és ezzel a méhnyakrák elleni fellépés elsődleges szimbólumává vált.
A méhnyakrákot a humán papillomavírus (HPV) rákkeltő típusai okozzák. A HPV-fertőzés nagyon gyakori, a szexuális életet élő nőknek csaknem négyötöde fertőződik meg HPV-vel. A legtöbb HPV-fertőzés 12–18 hónap alatt elmúlik a szervezet természetes immunvédekezése következtében, azt azonban nem lehet megmondani, hogy kinél szűnik meg vagy indul el a rákképződés folyamata. Méhnyakrák akkor alakulhat ki, ha a rákkeltő HPV-típussal történő fertőzés tartóssá válik. A nőgyógyászati szűrővizsgálattal lehetőség nyílik arra, hogy idejében felismerjék a rákmegelőző állapotot és így megakadályozható a méhnyakrák kialakulása.
A már átvészelt HPV-fertőzés után nem alakul ki megfelelő védettség, a nők többször is megfertőződhetnek. A méhnyakrák elleni védőoltás szexuális életet élő nőknek is javasolt, így megelőzhetővé válnak a további rákkeltő HPV-fertőzések.
Hazánkban évente nagyon sok, csaknem 10 ezer nőnél végeznek méhnyak-csonkolást (konizációt) rákmegelőző állapotban. A méhnyak-csonkolást követően egy későbbi gyermekvállalás esetén nehéz a teherbe esés, ráadásul gyakori a koraszülés. Védőoltással alapvetően csökkenthető a rákmegelőző állapotok kialakulásának kockázata.
Európában a méhnyakrák a második leggyakoribb daganatos megbetegedés a 45 évesnél fiatalabb nők körében. Évente több mint 30 ezer méhnyakrákos esetet fedeznek fel, és 15 ezren vesztik életüket méhnyakrák következtében. Magyarországon tavaly csaknem 400 nő halt meg a betegségben.
A méhnyakrák-megelőzés első lépése lehet védőoltás. Az oltóanyag megakadályozza a méhnyakrákot okozó HPV-fertőzés kialakulását. A teljes oltási sor három adagból áll, az első és a harmadik adag között fél évnek kell eltelnie. A védőoltások receptkötelesek, bármelyik orvos felírhatja. A vakcina a méhnyakrákok nagy többségét képes megakadályozni, a ritka rákkeltő HPV-típusok ellen nem véd, ezért a rendszeres szűrést az oltás után is folytatni kell.
A szűrővizsgálat a kóros elváltozások, rákmegelőző állapotok idejében történő felfedezését teszi lehetővé. Sajnos, az elváltozások mintegy ötödét a szűréskor sem tudják felfedezni, ezért a védőoltás és a rendszeres szűrés együttes alkalmazása a leghatékonyabb védelem a méhnyakrák ellen.