Az ENSZ Menekültügyi Szervezete pedig azt sürgette, hogy ne verjék át rohanvást a javaslatot a parlamenten. Az UNHCR a magyar képviselőkhöz intézett nyílt levélben fejtette ki, hogy a szabályozás tervezett átalakítása mindazoknak az életét és biztonságát fenyegeti, akik háborús övezetekből érkeznek. És ha megépül a kerítés, továbbá Szerbia biztonságos 3. államnak számít majd, akkor lehetetlenné válik, hogy az üldöztetés elő menekülő emberek nemzetközi oltalmat kapjanak magyar földön. Az üzenet arra is emlékeztet, hogy az elképzelés nem felel meg a Magyarország által vállalt nemzetközi kötelezettségeknek, túl azon, hogy figyelmen kívül hagyja az erkölcsi és alapvető emberiességi normákat.
Még mindig a Reuters írja: az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságát mélységesen aggasztja a magyar menekültügyi szabályok folyamatban lévő módosítása. Az UNHCR arra hív fel, hogy a kormány előbb kérje ki a civil társadalomnak, illetve magának a menekültügyi szervezetnek a véleményét, mármint hogy a beterjesztett javaslatok és azok következményei mennyire tekinthetők jogszerűnek a menekültek szempontjából.
Az UNHCR regionális képviselője úgy nyilatkozott, hogy ha elfogadják az indítványokat, akkor annak pusztító kihatásai lennének mindazokra, akik menedékért folyamodnak Magyarországon. Montserrat Feixas Vihé regionális képviselő hozzátette, hogy a magyar menekültügyi rendszer amúgy is egyre korlátozóbb és félő, hogy az átalakítás után lehetetlenné válik, hogy bárkit befogadjon az ország, még akkor is, ha az illető a háború és az üldöztetés miatt kényszerült elhagyni a hazáját.
Vagyis: minden jogos biztonsági aggály ellenére sem szabad áldozatot csinálni az áldozatokból.
Az EU elpuskázta a lehetőséget, hogy igazságosan ossza el a menekülteket – írja a német Die Zeit. Így az első államok most már maguk szabályozzák a kérdést és eltorlaszolják a belső határokat. A görög válság árnyékában új viszály alakult ki, és Merkel nemcsak a görög probléma veszélyeire figyelmeztethetett volna, hanem arra is, hogy ha nem sikerül megoldást találni a menedékkérők helyzetére, akkor hamarosan újra leereszkedhetnek a határsorompók, és akkor vallana csak igazán kudarcot az európai gondolat.
Tavaly több mint 600 ezren folyamodtak menedékjogért, és anyagi oldalról nézve ez teher, amely ráadásul fölöttébb igazságtalanul terül szét. A Bizottság kvótajavaslata a múlt héten első nekifutásra meghiúsult. A tagországok az utóbbi időben reflexszerűen nyúlnak vissza a nemzetállami önzéshez. Köntörfalaznak, trükköznek és fenyegetőznek. Magyarország pl. kilátásba helyezte, hogy hatálytalanítja a dublini rendelkezéseket. Úgy látszik, felülírja az európai jogot a félelem, hogy egyre több menekült érkezik. A földrész immár nem csupán kívülre, hanem befelé is bezárkózik. Nemcsak a peremen emelnek kerítést, hanem az EU szívében is. Azaz a nyitott belső határokon is.
Az osztrák belügyminiszter asszony továbbra is vissza akar toloncolni menekülteket Magyarországra és vitatja, hogy nálunk még most is menedékkérőket zárnának be – írja a Der Standard. Azzal érvelt, hogy az Orbán-kormány időközben leállította ezt a gyakorlatot. A Helsinki Bizottság azonban ellentmond neki. Mikl-Leitner úgy nyilatkozott, hogy Magyarország továbbra is biztonságos államnak számít. A jogvédő szervezet ezzel szemben arról számolt be, hogy ügyvédje a múlt héten is olyan büntetés-végrehajtási intézményekben járt, amelyekben 100–150 kérelmezőt tartanak fogva. A Bizottság szerint félő, hogy az érintettek között kiskorúak is vannak, ami törvénytelen, ám a rendszerben nem megbízható a kor becslése, ezért ilyen esetek egyre-másra előfordulnak. Az Európa Tanács azt közölte, hogy börtönhöz hasonló létesítményekben őrzik a menedékkérők 22%-át.
A mai teljes nemzetközi sajtószemle itt olvasható, tessék kattintani!
