Világszerte mintegy 64 millió embert érint a szívelégtelenség, ám közülük sokan nem is tudják, mi ez valójában. Bár a szív nem áll le, ám korántsem működik olyan hatékonyan, mint kellene. Visszafordítható-e ez az állapot, mi tehető a gyógyítása végett? Erre a kérdésre keressük a választ „a szív világnapja” alkalmából, amit minden évben szeptember 29-én tartanak. (A nyitó kép forrása: www.womagic.hu.)

Hazánkban is több mint 200 000-en élnek szívelégtelenséggel, és a számuk, sajnos, évről-évre emelkedik. Ez az állapot számos kellemetlen tünethez vezethet, mint például fáradtság, légszomj, tartós köhögés, duzzadt lábak; akár szívritmuszavar is előfordulhat.

A szívelégtelenség krónikus betegség, és ha nem kezelik, az idő múlásával egyre súlyosabbá válik. Halálozási aránya megközelíti a daganatos betegségekét: a betegek ötöde egy éven belül, fele pedig 5 éven belül meghal.

Kialakulhat fokozatosan, például évekig tartó magas vérnyomás, koszorúér-betegség, vagy a szívbillentyűk betegségei következtében; akár hirtelen is felléphet valamilyen szívkárosodást okozó esemény, például szívinfarktus miatt. A lassan kialakuló szívelégtelenséget nehéz felismerni, mivel a tünetek és panaszok gyakran átfedést mutatnak más betegségekkel. Emellett a kórkép gyakran együtt jár a szív-koszorúér és magas vérnyomás betegségeken túl más olyan alapbetegségekkel is, mint a cukorbetegség, a krónikus veseelégtelenség, elhízás.

A leggyakoribb kérdésre, hogy visszafordítható-e a szívelégtelenség, a válasz rendkívül összetett. A szívelégtelenséget okozó betegségek közül nem mind visszafordítható, azonban körültekintő kezeléssel és életmódbeli változtatásokkal látványosan javítható az életminőség, és sok esetben a tünetek is enyhíthetők. Ez azonban nagyban függ a beteg állapotától, illetve attól, hogy milyen stádiumban sikerült diagnosztizálni a betegséget, valamint a kezelés megkezdésétől.

Műszeres szívvizsgálat; foto: www.br.de.

Azt, hogy hol tart a betegség és milyen kezelés szükséges, a szívelégtelenség stádiuma segít meghatározni.

Az Amerikai Szívtársaság (AHA) és az Amerikai Kardiológusok Társasága (ACC) a szívelégtelenség előrehaladását szakaszokra bontja:

Az A-stádium arra utal, hogy magas a szívelégtelenség kialakulásának kockázata, azonban a szívben még nem nincsnek strukturális elváltozások. Ide tartoznak azok a betegek, akik cukorbetegségben, vagy magas vérnyomásban szenvednek, magas a koleszterinszintjük, elhízottak, egészségtelenül táplálkoznak, mozgásszegény életmódot folytatnak vagy túl sok alkoholt fogyasztanak. A szívelégtelenség kialakulása ebben a szakaszban megelőzhető életmód- és étrendmódosítással, vérnyomás- és koleszterinszint-csökkentő intézkedésekkel vagy bizonyos gyógyszerek szedésével.

A B-stádiumban már kimutatható szervi elváltozás a szívben, de a beteg továbbra sem tapasztal tüneteket. Ebbe a szakaszba tartoznak azok a betegek, akiknek a kórelőzményében szerepel szívroham, akiknek a szíve egy-egy összehúzódás során nem pumpál elég vért, vagy akik tünetmentes billentyűbetegségben szenvednek. Itt már az életmódbeli változtatások és a gyógyszeres kezelés mellett szóba kerülhetnek a műtéti beavatkozások, amelyek segíthetnek helyreállítani a normál szívműködést, vagy enyhíthetik a szívelégtelenség tüneteit.

A C-stádiumban a szív elváltozása mellett a betegség már jócskán előrehaladott ahhoz, hogy olyan panaszokat okozzon, mint a köhögés, légszomj, fáradtság, hányinger, valamint a lábak duzzanata. Ez az a szakasz, amikor a legtöbb ember észreveszi a tüneteket, és orvoshoz fordul. Ilyenkor is a gyógyszeres kezelés az első, ami segíthet a panaszok kezelésében, lassítja a betegség előrehaladását és csökkenti a szövődmények kockázatát. Bizonyos esetekben pacemaker vagy kardioverter-defibrillátor beültetése javíthatja a szívműködést.

A D-stádium a legelőrehaladottabb szívelégtelenséget jelzi. Ilyenkor a szív már súlyosan károsodott, és pihenés közben sem tudja ellátni feladatát. Az egyetlen remény a szívátültetés vagy keringést támogató (VAD) eszköz beültetése lehet az élettartam növelésére.

Az egészségtudatos életmód mind a szívelégtelenség előfordulásának megelőzésében, mind pedig súlyosságának csökkentésében kulcsfontosságú. Íme néhány fontos lépés, amit megtehetünk a szívünk egészségéért:

Vérnyomás-ellenőrzés: a rendszeres vérnyomásmérés segíthet idejében felismerni a magasvérnyomás-betegséget, ami meghatározó a szív terhelésének csökkentésében.

Szívbarát étrend: a gyümölcsökben, zöldségekben, teljes kiőrlésű gabonákban, sovány fehérjékben gazdag, telített zsírokban és nátriumban szegény étrend segíti a szív egészségének megőrzését.

Rendszeres testmozgás: a fizikai aktivitás erősíti a szívet és javítja a keringést. Törekedjünk legalább heti öt napon 30 perc mérsékelt intenzitású, a kezelőorvos által javasolt mozgásra.

Dohányzás abbahagyása: a dohányzás a szívbetegségek és a szívelégtelenség egyik fő kockázati tényezője. A leszokás látványosan csökkenti a szívelégtelenség kialakulásának esélyét.

A krónikus betegségek kezelése: olyan állapotok, mint a cukorbetegség, magas koleszterinszint és magas vérnyomás kontrollálása gyógyszeres terápiákkal és életmódbeli változtatásokkal alapvető fontosságú, hiszen sok esetben ezek szövődményeként alakul ki a szívelégtelenség.

Rendszeres orvosi vizsgálatok: a rendszeres orvosi vizsgálat segíti a korai felismerést, megelőzhet számos szívelégtelenség-esetet, a betegség korai szakaszában könnyebben kezelhetővé teheti a kórt.

Ha bárki szívelégtelenségben szenved, akkor meg kell tanulnia vele az együttélést. A szívelégtelenség élethosszig tartó állapot, azonban az idejében történő kiszűrés mellett a mai modern terápiás lehetőségek és az életmódbeli változtatások alapvetően megváltoztathatják a betegség lefolyását, így az emberek többsége normális napi tevékenységet folytathat, és hosszú távon együtt tud élni a betegséggel.