Ejtőernyős megemlékezés a magyar Jeanne d’Arc – Szenes Hanna – tiszteletére

Vasárnap, június 20-án a Székesfehérvár külterületén található Börgöndi Repülőtéren tíz magyar ejtőernyős négyezer méter magasból izraeli és magyar zászlóval a kezében tisztelgő ugrással, majd kóserboros koccintással emlékezik a hősnőre. Természetesen a költőnőként is ismert Szenes Hanna néhány verse is elhangzik majd a születése századik évfordulójára meghirdetett emlékév rendezvénysorozatának részeként. Ízelítőként álljon itt egy most különösen aktuális versrészlete, amit tizenkétéves korában vetett papírra:

„A football /1933/: Először csak a fiatalok kezdték / S az öregek csóválták a fejüket / Mi lelte ezeket a gyerekeket / Hogy elvesztették a fejüket. / Hogy kisgyerekek módjára / a labdát rugdossák / És hogy az utolsó fillért is / A magyar-osztrák mérőzésre dugdossák…”

Nagyon kevés magyart ismernek és tisztelnek a nagyvilágban, közülük is kiemelkedik a huszonhárom évesen mártírhalált halt Szenes Hanna. Itthon alig ismerik őt, holott hősi életútja, versei és Anne Frankéhoz hasonlítható naplója külön-külön is elegendő okot adnának arra, hogy nagyon büszkék legyünk rá.

A családjában Anikónak hívott és így is anyakönyvezett lány jómódú értelmiségi, asszimilálódott zsidó közegben nőtt fel. A Rózsadombon, a Bimbó út 28. számú (nemrég sajnálatos módon lebontott) házban éltek, ahol szobalány és nevelőnő is segítette a szülőket. Hanna és bátyja, Gyuri édesapja a bohém természetű Szenes Béla színpadi szerző-műfordító volt (Szenes Andor kabarészerző unokatestvére), aki igyekezett élményekben gazdag gyermekkort biztosítani a számukra, azonban igen fiatalon, harminchárom éves korában, szívroham következtében hirtelen elhunyt.

Az akkor alig hatéves kislány e tragédia hatására kezdett el verseket írni, amit kezdetben édesanyjának diktált le. Kitűnő tanulóként később felvették a református Baár-Madas leánygimnáziumba (amit a szocializmus idején Móricz Zsigmond Gimnáziumként ismerhettünk). A vallás által addig kevéssé megérintett Hannának zsidó származása miatt kezdetben háromszoros tandíjat kellett fizetnie, amit kérvénye alapján azután a katolikusénak megfelelő mértékűre, a reformátusok duplájára csökkentettek.

A tanárok és diákok körében is ismerté váltak versei, így 1937-ben megválasztották az irodalmi önképzőkör elnökének, ám a faji törvényekre való hivatkozással hamarosan megfosztották ettől a számára roppant fontos címtől. Ekkor szembesült először igazán a hátrányos megkülönböztetésből fakadó keserűséggel, aminek hatására élénken érdeklődni kezdett a cionizmus iránt. Mivel a továbbtanulásra a numerus clausus miatt nem volt esélye, elhatározta, hogy alijázni fog, vagyis Izrael földjén telepszik le. Intenzíven tanulni kezdett héberül, és érettségijét követően, 1939 szeptemberében az akkor brit fennhatóság alatt álló Palesztinába utazott, ami az alig néhány héttel előbb kitört második világháború miatt nem volt egyszerű dolog.

Habár szellemi képességei és eredményei alapján egyetemen is folytathatta volna a tanulmányait, ő mégis úgy érzete, hogy az akkor még csak kialakulóban lévő modern zsidó államnak elsősorban nem értelmiségiekre, hanem építő kezekre van szüksége, ezért a nahalali mezőgazdasági iskolát választotta, és a Cesarea közeli Szdot Jam kibucban kezdett el tevékenykedni. Ez kemény fizikai munkával járt: az állattenyésztési teendők mellett gyakran konyhai és mosodai tennivalókkal is.

Az Európából, főként Lengyelországból menekültektől hallottak alapján azonban Hanna hamarosan úgy érezte, hogy tennie kell valamit az otthon maradottak, főként édesanyja megmentésére, hiszen nyilvánvalóvá vált előtte a magyarországi zsidók egyre veszélyesebbé váló helyzete. Belépett a palesztinai zsidó közösség, a Jisuv illegalitásban működő hadserege, a Hagana rohamosztagába, a Palmahba, ahol katonai kiképzést kapott, majd jelentkezett a brit hadseregbe, amely éppen akkor toborzott olyan tagokat, akik helyismerettel rendelkeztek Közép- és Dél-Európa nácik által megszállt területein, és elég bátrak voltak ahhoz, hogy szülőföldjükre visszatérve akciókat hajtsanak végre a német terjeszkedés megakadályozására, illetve a zsidók megmentésére.

Hanna további kiképzését a brit Különleges Hadműveletek Osztálya (SOE) irányította, és előbb a távíró használatával ismerkedett meg, majd ejtőernyős ugrásra is felkészítették, némi hírszerzési oktatással kiegészítve. A felkészítés végén a brit hadsereg főhadnagyi rangját kapta meg. Akkor már a kairói angol támaszponton szolgált, ahol egy rövid flörtöt is átélt, rövid élete egyetlen romantikus kapcsolatát. A tervezett akció elnevezése Csirke Hadművelet volt, Szenes fedőneve pedig Minnie lett. (Érdekes itt megemlíteni, hogy Walt Disney milyen erős hatással volt akkoriban a hadviselő felekre, hiszen Horthy fiának, ifj. Horthy Miklós ugyanazon év szeptemberi elrablásának a nácik a Mickey Mouse-akció nevet adták.)

Magyarország német megszállása előtt néhány nappal, 1944. március 14-én dobták le Hannát és három társát Jugoszlávia területére, ahol négynapos gyaloglással, a partizánok hathatós segítségével, eljutottak a Drávaszilasra, a magyar határig, amin szerencsésen át is jutottak (időközben egy második csoport is csatlakozott hozzájuk, három fővel kiegészítve a csapatot).

Az eredeti forgatókönyv szerint egy embercsempésznek kellett volna várniuk őket, ám az illető nem tartózkodott otthon, a felesége pedig a lebukástól való félelmében nem volt hajlandó elbújtatni az ellenállókat. Magyarországot azonban éppen akkor foglalta el a náci Németország, aminek következtében megszigorodott az ellenőrzés a határ közelében is, ezért a csapat hamarosan a csendőrök és határőrök gyűrűjében találta magát. Egyikük öngyilkosságot követett el, Hannát és társait pedig elfogták.

Előbb Pécsett, majd a budapesti Conti utcai fogházban tartották fogva, a magyarok és a Gestapo többször meg is kínozták, hogy kiszedjék belőle a brit rádiós kódjeleket, azonban ezeket nem volt hajlandó elárulni. Miután kiderült, hogy magyar és az édesanyja Budapesten él, az idős asszonyt is letartóztatták. Így néhányszor láthatták egymást és egyszer-kétszer beszélhettek egymással. Magyar származása miatt viszont fogva tartói Hannát nem voltak hajlandóak brit tisztként kezelni, hanem hűtlenség vádjával bíróság elé állították, és október 28-án halálra ítélték, amit november 7-én a Margit körúti börtön udvarán sortűz által végre is hajtottak. A szovjet csapatok akkor már Pest határainál jártak, és hamarosan megkezdődött a város felszabadítása…

Hamvait 1950-ben szállították el Izraelbe, ahol nemzeti hőssé nyilvánították és hőst megillető módon helyezték örök nyugalomra a Herzl-hegyen, a hősi halottak parcellájának legkiemeltebb területén, ahol hat egykori ejtőernyős társával együtt nyugszik.

Szenes Hanna versei kötelező tananyagnak számítanak Izraelben (művei nagy részét héberül írta), és Angliában is hősként tartják számon. Itthon a pesti, Kozma utcai temetőben egykori sírhelyét emlékmű őrzi, a róla elnevezett erzsébetvárosi téren pedig Kolodko Mihály miniszobra örökíti meg Szenes Hanna alakját.

Születésének századik évfordulója alkalmából 2021-et az UNESCO Szenes Hanna emlékévvé nyilvánította. A rendezvénysorozatot itthon a MAZSIKE fogja össze, és egyebek mellett a költészet napján online megemlékezésen, a kapolcsi fesztiválon és a költők világkongresszusának 2021. szeptemberében Budapesten tartandó ülésén is hallhattuk/hallhatjuk verseit. Gábor Dénes róla készült filmjét számos iskolában vetítik, és pályázatot is hirdetnek a tanulók számára Szenes Hanna életével kapcsolatos témában.

Mindezen események célja az, hogy a fiatalon hősi halált halt mártír emléke ne csak a centenárium évében éledjen fel, hanem mostantól elfoglalhassa nagyon megérdemelt helyét történelmünk legfontosabb alakjainak sorában.

Ehhez kíván hozzájárulni a maga látványos módján a fáradhatatlan Angyal László, az Aviator Klub Egyesület vezetője által vasárnapra szervezett program is, amely délelőtt 10 órakor kezdődik a börgöndi repülőtéren (Székesfehérvár, Börgöndi út). Az eseményekről videófelvétel készül, amelyből – korábbi megemlékezésekkel és korabeli felvételekkel kiegészítve – dokumentumfilmet készítenek; Szenes Hanna 100. születésnapján, július 19-én mutatják be.

Addig is ajánljuk Roberta Grossman „Boldog a gyufaszál” című remek filmjét, amelyet a Youtube-on mindenki ingyenesen megtekinthet, Szenes Hanna versei pedig elérhetőek a https://regi.sofar.hu oldalon.

Akik pedig részt vesznek majd az ünnepségen, azok a bátor költőnővel együtt elmondhatják majd (aki 1938-ban Balatonlellén írt Búcsú című költeményében szinte előrevetítette a sorsát): „Az élet elvitt. Boldog voltál. / A szíved mélyén tán daloltál, / S mi titkoltuk a könnyeink. / Szó nélkül, csendben hazamentünk. / Néztük a halvány kék eget. / A lelkünk titkon, láthatatlan / Most is utánad integet.