Elég széles-e a szélessáv? – az ACE Telecom megmagyarázza

Ami a műszaki fejlesztést illeti – tudhatták meg az újságírók –, jövőre nem lesz könnyű helyzetben az ACE Telecom sem, miután a mintegy fél milliárd forint bevételű társaságot is sújtja a válságadó, még akkor is, ha szerencsére már egy ideje nincs sem gazdasági, sem pénzügyi válság hazánkban. Ami az eredeti témát, a internetszolgáltatás gyorsaságát, a digitális országút sávjainak szélességét illeti, kimondatott, ami eddig sem volt titok: kétféle sávszélesség létezik, még ha a szolgáltatók üzleti ajánlataiban egy-egy csomag esetében a nagybetűs ajánlat egy-egy csábító le- és feltöltési sebességet tüntet föl, és csak az apróbetűs részből derül ki, hogy olyan messze van egyik a másiktól, mint Makó közvitéz Jeruzsálemtől.

Van ugyanis névleges sávszélesség (a csábító gyorsaságot ígérő, például négy, nyolc vagy 15 megabit/mp 
sebesség), és van a valódi, a kisbetűs, ami jó esetben a szerződésben szereplőnek legföljebb felét, kétharmadát éri 
el. Két évvel ezelőtt a Nemzeti Hírközlési Hatóság előírta a szolgáltatóknak, hogy (legalább apró betűkkel, az 
általános szerződési feltételekben) tüntessék föl a garantált – azaz a tényleges – le- és feltöltési sebességet. 

Farmosi ügyvezető meg sem kísérelte véka alá rejteni, hogy az általa képviselt cégnél sem különb a helyzet: a 
telefonvonalon, optikai kábelen és mikrohullámon egyaránt szolgáltató ACE sem képes a névleges internet-
sebességet teljes mértékben szavatolni. Ahhoz viszont, hogy az internet fennakadás nélkül, elfogadható módon 
működjék, ténylegesen meg kell adni az előfizetőnek a névleges sebességnek legalább a felét. Ez mindenekelőtt az 
xDSL-szolgáltatásokra vonatkozik, tekintettel a technológiájára. (Ismeretes: a rézvezetéken érkező internet 
sebessége a központ és az előfizető közötti távolság függvényében változik, magyarán lassul.) A szolgáltató 
csaknem maradéktalanul állhatja a szavát (a meghirdetett sebességet illetően) a korszerű optikai kábeles vagy 
mikrohullámú összeköttetés esetén.

 
Farmosi Attila részletesen beszélt a technikai és üzleti háttérről: a végfelhasználókat (értsd: az előfizetőket) az ígért 
sávszélesség hiánya, a le- és feltöltési sebesség közötti markáns különbség foglalkoztatja. A csalódottság feloldható lenne akkor, ha valamennyi internet-szolgáltató nagyobb sávszélességet szavatolna, vagy igény esetén szimmetrikus sávszélességet adna, azaz egyforma sebességgel lehetne az internetet le- és feltöltéskor használni.

Az ACE üzleti hitvallása: az átlagosnál magasabb minőségű szolgáltatás és hiteles, őszinte tájékoztatás. Igaz, ez a társaság árképzésében is megnyilvánul, viszont ügyfelei méltányolják – hangzott el újságírók előtt. 

A további magyarázatokból kiderült, hogy a szolgáltatók anyagi megfontolásból (az ACE Telecom sem kivétel!) és a 
tapasztalatok alapján nem a csúcsforgalmi, teljes terhelési időszakokra határozzák meg műszaki hátterüket, mert 
akkor képtelenek lennének tartani a piaci verseny diktálta árakat, vagy a bevételből nem jutna fejlesztésre, vagy ha 
megkérnék azt az árat, amibe egy-egy előfizető kiszolgálása kerülne a szavatolt sávszélességgel, akkor aligha lenne ügyfelük. E logikából adódóan megalkusznak a valósággal: hálózataik sebességét a névleges és a tényleges közé kalibrálják. Az internet lassulását egyébként az időről-időre fellépő overbooking-jelenség okozza. Farmosi: „Ez a kapcsolat kialakításához szükséges eszköz túlfoglalása következtében áll elő. A költségek csökkentésére ugyanis a szolgáltatók több előfizetőt kapcsolnak rá egy rendszerre, mint amennyit az ténylegesen képes kiszolgálni”.

Köznapi példával: a vízművek sem képesek ugyanazt a víznyomást szavatolni akkor, amikor kánikulában az 
átlagosnál többszörösére növekszik a vízfogyasztás. Megoldhatatlan, hogy a néhány napos, egy-két hetes hőségre 
számítva, a vízművek drága pénzért az esetleges többletfogyasztásra tekintettel olyan műszaki hátteret, szivattyú- 
meg tárolókapacitást építsenek, ami az év igen nagy részében kihasználatlan…

Végezetül az ügyvezető elmondta, hogy cége, az ACE Telecom az éves árbevétel harmadát fordítja fejlesztésekre, a saját tulajdonú optikai és digitális mikrohullámú gerinchálózat bővítésére és korszerűsítésére. A távközlési adó miatt az idén megcsappan ugyan a fejlesztésekre fordítható keret, a maradékot azonban kiemelt fejlesztési területekre költik. „Hisszük, hogy az irreális szankciókkal terhelt hűségnyilatkozat helyett az átlagosnál jobb minőségű szolgáltatással hosszú távon megtarthatók az ügyfelek.”