Ami a műszaki fejlesztést illeti – tudhatták meg az újságírók –, jövőre nem lesz könnyű helyzetben az ACE Telecom sem, miután a mintegy fél milliárd forint bevételű társaságot is sújtja a válságadó, még akkor is, ha szerencsére már egy ideje nincs sem gazdasági, sem pénzügyi válság hazánkban. Ami az eredeti témát, a internetszolgáltatás gyorsaságát, a digitális országút sávjainak szélességét illeti, kimondatott, ami eddig sem volt titok: kétféle sávszélesség létezik, még ha a szolgáltatók üzleti ajánlataiban egy-egy csomag esetében a nagybetűs ajánlat egy-egy csábító le- és feltöltési sebességet tüntet föl, és csak az apróbetűs részből derül ki, hogy olyan messze van egyik a másiktól, mint Makó közvitéz Jeruzsálemtől.
Van ugyanis névleges sávszélesség (a csábító gyorsaságot ígérő, például négy, nyolc vagy 15 megabit/mp
sebesség), és van a valódi, a kisbetűs, ami jó esetben a szerződésben szereplőnek legföljebb felét, kétharmadát éri
el. Két évvel ezelőtt a Nemzeti Hírközlési Hatóság előírta a szolgáltatóknak, hogy (legalább apró betűkkel, az
általános szerződési feltételekben) tüntessék föl a garantált – azaz a tényleges – le- és feltöltési sebességet.
Farmosi ügyvezető meg sem kísérelte véka alá rejteni, hogy az általa képviselt cégnél sem különb a helyzet: a
telefonvonalon, optikai kábelen és mikrohullámon egyaránt szolgáltató ACE sem képes a névleges internet-
sebességet teljes mértékben szavatolni. Ahhoz viszont, hogy az internet fennakadás nélkül, elfogadható módon
működjék, ténylegesen meg kell adni az előfizetőnek a névleges sebességnek legalább a felét. Ez mindenekelőtt az
xDSL-szolgáltatásokra vonatkozik, tekintettel a technológiájára. (Ismeretes: a rézvezetéken érkező internet
sebessége a központ és az előfizető közötti távolság függvényében változik, magyarán lassul.) A szolgáltató
csaknem maradéktalanul állhatja a szavát (a meghirdetett sebességet illetően) a korszerű optikai kábeles vagy
mikrohullámú összeköttetés esetén.
Farmosi Attila részletesen beszélt a technikai és üzleti háttérről: a végfelhasználókat (értsd: az előfizetőket) az ígért
sávszélesség hiánya, a le- és feltöltési sebesség közötti markáns különbség foglalkoztatja. A csalódottság feloldható lenne akkor, ha valamennyi internet-szolgáltató nagyobb sávszélességet szavatolna, vagy igény esetén szimmetrikus sávszélességet adna, azaz egyforma sebességgel lehetne az internetet le- és feltöltéskor használni.
Az ACE üzleti hitvallása: az átlagosnál magasabb minőségű szolgáltatás és hiteles, őszinte tájékoztatás. Igaz, ez a társaság árképzésében is megnyilvánul, viszont ügyfelei méltányolják – hangzott el újságírók előtt.
A további magyarázatokból kiderült, hogy a szolgáltatók anyagi megfontolásból (az ACE Telecom sem kivétel!) és a
tapasztalatok alapján nem a csúcsforgalmi, teljes terhelési időszakokra határozzák meg műszaki hátterüket, mert
akkor képtelenek lennének tartani a piaci verseny diktálta árakat, vagy a bevételből nem jutna fejlesztésre, vagy ha
megkérnék azt az árat, amibe egy-egy előfizető kiszolgálása kerülne a szavatolt sávszélességgel, akkor aligha lenne ügyfelük. E logikából adódóan megalkusznak a valósággal: hálózataik sebességét a névleges és a tényleges közé kalibrálják. Az internet lassulását egyébként az időről-időre fellépő overbooking-jelenség okozza. Farmosi: „Ez a kapcsolat kialakításához szükséges eszköz túlfoglalása következtében áll elő. A költségek csökkentésére ugyanis a szolgáltatók több előfizetőt kapcsolnak rá egy rendszerre, mint amennyit az ténylegesen képes kiszolgálni”.
Köznapi példával: a vízművek sem képesek ugyanazt a víznyomást szavatolni akkor, amikor kánikulában az
átlagosnál többszörösére növekszik a vízfogyasztás. Megoldhatatlan, hogy a néhány napos, egy-két hetes hőségre
számítva, a vízművek drága pénzért az esetleges többletfogyasztásra tekintettel olyan műszaki hátteret, szivattyú-
meg tárolókapacitást építsenek, ami az év igen nagy részében kihasználatlan…
Végezetül az ügyvezető elmondta, hogy cége, az ACE Telecom az éves árbevétel harmadát fordítja fejlesztésekre, a saját tulajdonú optikai és digitális mikrohullámú gerinchálózat bővítésére és korszerűsítésére. A távközlési adó miatt az idén megcsappan ugyan a fejlesztésekre fordítható keret, a maradékot azonban kiemelt fejlesztési területekre költik. „Hisszük, hogy az irreális szankciókkal terhelt hűségnyilatkozat helyett az átlagosnál jobb minőségű szolgáltatással hosszú távon megtarthatók az ügyfelek.”