Mindig örvendetes a belföldi turizmus növekedése, hiszen egy ország gazdasági fejlettségét, az emberek elkölthető többletjövedelmét a hazai kirucccanások gyakorisága jelzi megbízhatóan. Természetesen belejátszik más is: a számos kuponos, félárú akció, a nyugdíjas üdülési utalványok beváltása, a hiedelem, hogy veszélyesek a külföldi turistacélpontok, vagy éppen a most divatos rövid szabadságok, wellness-hétvégék, fesztivál-látogatások, amelyek inkább a hazai kiruccanásoknak kedveznek. (Madártávlatból gyönyörű a győri belváros.)
Ugyanakkor vannak klasszikus hazai üdülési célpontok, mint a Balaton, Hévíz vagy Hajdúszoboszló, amelyek mindig is kedveltek lesznek, bár a magyar tenger egyre drágább, a gyógyüdüléseket pedig sok magyar család csak orvosi beutalóval képes kifizetni.
A KSH tavaly novemberi statisztikai adatai szerint a belföldi vendégek csaknem egymillió vendégéjszakát töltöttek a hazai szálláshelyeken, amelyek a nyári hónapok növekedési ütemét is jócskán meghaladva, 5,6%-kal bővültek. A kiemelkedő belföldi adatokhoz az őszi szünet hatása mellett a Magyar Turisztikai Ügynökség őszi forgalomélénkítő kampánya is hozzájárult. Az MTÜ vezérigazgatója egy szakmai lapnak kiemelte, hogy az ország minden részében növekedett a vendégforgalom. Egyre több úti cél tekintetében sikerül csökkenteni az idényjelleget és a forgalom területi koncentrációja is enyhül, ami az ügynökség egyik fő célja.
Mindez nem véletlen: éppen egy éve a Magyar Turisztikai Ügynökség hónapig tartott meggyőzőkampányt folytatott azzal a céllal, hogy a hazai úti célok, kulturális és természeti értékek bemutatásával belföldi utazásra serkentsen. A mozgósítás minden eddiginél nagyobb hangsúlyt helyez a jövőben is a digitális megoldásokra.
Az MTÜ saját kutatásában arra is kereste a választ, hogy mi lenne az, ami miatt a magyar háztartások hajlandóak lennének hosszabb időre tervezni belföldi pihenésüket.
A felmérésből kiderült, hogy ha lenne jobb minőségű, de elérhető árú szolgáltatás, és ha reklámoznák a kevésbé ismert, de érdekes helyszíneket, azaz a rejtett kincseket, akkor akár hosszabb időre is maradnának a családok egy-egy helyen. A felmérés szerint az is alapvetően hat a döntésükre, hogy van-e a helyszínen, a környéken fesztivál, kulturális rendezvény vagy valamilyen érdekes, tematikus út, látnivaló.
A Liszt Ferenc Zeneakadémia Budapesten.
Egyebek között ennek az utazási döntésnek a meghozatalában segített az ügynökség 2017 júniusában kezdődött országos kommunikációs kampánya, amely hazai, kevésbé ismert kulturális, épített és természeti értékeket mutat be és népszerűsít. Az ismertetéssel arra sarkallják a magyar családokat, hogy minél többen, minél több időt töltsenek el belföldön, az adott helyszínen és környékén – lehetőleg egy nappal többet, mint a múlt években. Erre utal az MTÜ kampányának jelszava is: „Magyarország rád vár!”
Az idei turizmus-csúcson már kézhez kaphatták a meghívottak a 2030-ig érvényes turizmus-stratégiát, amely ugyancsak kiemelt szerepet szán a belföldi turizmusnak, a családbarát megoldásoknak. Ebben sok milliárd forintos fejlesztések, nagyratörő álmok és merész tervek szerepelnek, annyi bizonyos, hogy ezek a belföldi turizmus erősödését is segítik.
Amint arról friss sajtóközleményében a szallas.hu portál beszámolt, tapasztalatok szerint újabb bevételi rekordot könyvelhetett el a belföldi turizmus az első negyedévben, a növekedés 12,5 százalék volt. A hosszú hétvégékkel megtűzdelt időszakban Budapest, Eger és Hajdúszoboszló fogadta a legtöbb vendéget, az átlagos költés személyenként 35 382 forint volt, attrakciók tekintetében pedig az egri vár bizonyult a legerősebb turistamágnesnek.
A rekord számú hosszú hétvége megtette a hatását, újabb csúcsot ért el a belföldi idegenforgalom az első negyedévben: a bővülés meghaladta a 12 százalékot a tavalyi hasonló időszakhoz képest. Az extra pihenők hatása megmutatkozott az ott-tartózkodás időtartamában is. A legnagyobb növekedést a 3 éjre vonatkozó foglalásokban mérték, de részarányukat tekintve továbbra is az »egy éjszakás kalandok« voltak a legjellemzőbbek – mondta Drávai-Mészáros Judit marketingvezető.
Szálláshelytípusok tekintetében tovább nőtt az apartmanok és vendégházak elsősége. Ő is megerősítette, hogy szállásra átlagosan 35 382 forintot költöttek a magyarok. A legnagyobb növekedést a 150–200 ezer forint értékű foglalásokban mérték a szallas.hu szakemberei. Tavalyhoz képest valamivel ritkábban fizettek SZÉP-kártyával. Nemcsak a turisztikai bevételekben dőltek meg újabb csúcsok, hanem a szállásfoglalással kapcsolatos eszközhasználati szokásokban is. Már minden 2. magyar valamilyen hordozható készülék (mobiltelefon vagy tablet) segítségével választja ki szállását.
Az idén is Budapest bizonyult a legerősebb turistamágnesnek az első negyedévben, a fővárost népszerűségben Eger, Hajdúszoboszló, Szeged és Pécs követte. A magyarok szívesen látogatták a termálvizes helyeket: a legnagyobb vendégforgalmat lebonyolító tíz településből hat fürdőváros is egyben.
Tavaly óta már nemcsak szállást, de az utazási cél közelében található turisztikai szolgáltatásokat is ajánlunk – mondta Drávai-Mészáros Judit –, letölthető kedvezménykuponok formájában.
Az idei első negyedévben a legkedveltebb tíz hazai település (zárójelben a múlt év ugyanezen időszakának helyezései)
1. Budapest (1.)
2. Eger (2.)
3. Hajdúszoboszló (6.)
4. Szeged (3.)
5. Pécs (4.)
6. Debrecen (7.)
7. Hévíz (5.)
8. Gyula (8.)
9. Győr (-)
10. Zalakaros (10.)
A belföldi élményprogramot kínáló tizes lista:
1. Egri vár
2. Miskolctapolcai Barlangfürdő
3. Hévízi Tófürdő
4. Zalakarosi Fürdő
5. Harkányi Gyógyfürdő
6. Keszthelyi Festetics-kastély
7. Kehida Termál Gyógy- és Élményfürdő
8. Füzér Vára
9. Zsolnay Kulturális Negyed
10. Demjéni Termáltó
(Forrás: szallas.hu)