Miközben az ukrajnai béketeremtés ügyében a múlt napokban főként Volodimir Zelenszkij ukrán és Vlagyimir Putyin orosz elnök esetleges találkozója körül forogtak a politikai esélylatolgatások, a Handelsblattnak, a német üzleti körök vezető lapjának az egyik cikke arra is rávilágít, hogy szép lassan igencsak visszafogottá váltak az Oroszország elleni 17. európai uniós szankciócsomagot előkészítő tervek.
Korábban a tagországok vezetői úgymond különösen erős csomagot helyeztek kilátásba, de a lap szerint a múlt hetekben az egyeztetéseken a konszenzusos minimum keresése vált jellemzővé. Egy diplomata arról tájékoztatta az újságírót, hogy nem akarnak semmi olyat betenni az intézkedések közé, ami magyar vagy szlovák vétóval járhatna. Orbán Viktor magyar vezető minden alkalmat megragad arra, hogy vétójogával élve megakadályozza az Oroszország számára fájdalmas javaslatok elfogadását, mint például az orosz olaj és gáz vásárlásának teljes tilalmát – emlékeztet a Handelsblatt.
Az említett diplomata szerint az EU elérte a szankciós lehetőségek határát, és a 17. csomag valójában nem megy majd tovább a már elhatározott 16. csomag keretein, legfeljebb csak az orosz árnyékflotta néhány további olajszállító tankhajójára terjeszthetik ki a szankció érvényét.
A pápa azon képessége, hogy hangot adjon a világ kívánatos változási irányainak, nagyban függ a globális politikai kontextustól – hangsúlyozza a The New York Times XIV. Leó megválasztása kapcsán.
A cikk emlékeztet arra, hogy amikor Ferenc lett a pápa, akkor olyan természetes szövetségesei voltak hivatalban, mint Barack Obama amerikai elnök és Angela Merkel német kancellár. Mindketten támogatták a bevándorlóbarát üzeneteket. Mire azonban Ferenc meghalt, a világ jobboldali irányba fordult, olyan vezetőkkel, mint Donald Trump amerikai elnök, illetve Orbán Viktor magyar és Giorgia Meloni olasz miniszterelnök – kapcsolja össze a lap konkrét nevekkel a trendfordulót.
A szerző idézi Miles Pattendennek, a katolikus egyház ügyeiben jártas oxfordi történésznek a megállapítását, ami szerint Ferenc pápa nem érzékelte a korszellem azon változását, hogy a migráció ügyét összetettebb kérdésnek tekintik, és hogy megnövekedett az alkukötések szerepe. Pattenden szerint, ha az új pápa egyszerűen csak azt fogja tovább folytatni, amiket Ferenc mondott és tett, akkor egyre inkább a partvonalra fog szorulni.
Van a kulturális harcnak néhány olyan kérdése, amelyben mindkét oldal szószólói azt állíthatják, hogy XIV. Leó az ő emberük. A liberálisok hangsúlyozni fogják, hogy az új egyházfő kiáll az eltiportak mellett, a konzervatívok pedig azt szorgalmazzák majd, hogy ragaszkodjék a pápa a jelenlegi katolikus doktrínához olyan ügyekben, mint például a melegházasság. Ma még túl korai megjósolni – írja a The New York Times –, hogy Leó pápa mennyire fogja hallatni hangját az egyházon kívül, és egyes vallási vezetők óvnak attól, hogy megpróbálják őt belegyömöszölni valamilyen tisztán politikai keretrendszerbe.
Ausztria új kancellárja nemet mond az ország NATO-tagságára, de elfogadná a francia nukleáris védőernyőt – ezt emeli ki az EurActiv a néppárti Christian Stockerrel készített interjújából.
A brüsszeli portál felhívja a figyelmet arra, hogy Ausztria a GDP mindössze 1 százalékét költi védelmi célokra, és ennek alapján Máltával, valamint Írországgal, vagyis két olyan országgal helyezhetjük azonos csoportba, amely szintén elzárkózik az észak-atlanti katonai szervezeti tagságtól. E két országgal ellentétben azonban Ausztria sokkal sérülékenyebbnek mondható a romló európai biztonsági helyzet szempontjából – jegyzi meg az EurActiv. Mint kifejti, először is az ország mindössze hatszáz kilométerre fekszik Ukrajnától. Másodsorban van két olyan keleti szomszédja – Szlovákia és Magyarország –, amely oroszbarát vezetés alatt áll. Az EurActiv szerint azonban talán a legzavaróbb a harmadik szempont, mégpedig az, hogy nyugati hírszerző ügynökségek szerint Moszkva beszivárgott kulcsfontosságú osztrák politikai és gazdasági erőközpontokba.
Stocker 2032-re célozza meg, hogy országa elérje a védelmi kiadások 2 százalékra emelését. A portál azzal magyarázza a bátrabb előrelépés hiányát, hogy Ausztriában folyamatosan erős a szélsőjobboldal, amely gyakorlatilag oroszpártinak mondható.
És ha már Ausztria, akkor rögzítsük tömören azt a rutinszerűen ismétlődő hírt, ami csöndben, de állhatatosan rombolja az akadálytalan európai mozgásszabadság övezetének schengeni szabályait: tegnap az osztrák hatóságok további hat hónappal meghosszabbították a magyar és a szlovén határon az ellenőrző intézkedések érvényét. Mint a Der Standardban olvasható APA hírügynökségi jelentés fogalmaz, a cél az embercsempész maffia elrettentése, az illegális migráció nullára csökkentése.
E két határszakaszon már 2015 ősze óta érvényben vannak ezek az ideiglenesnek mondott intézkedések – a cseh és a szlovák határon csak 2023 óta.