Mi jut manapság először eszünkbe Győr iparáról hallván? Az Audi. Legalább akkora érték a városnak és környékének, mint egykoron, sok évtizeddel ezelőtt a Magyar Waggon- és Gépgyár volt, aminek – miközben nevét a politika nemegyszer megváltoztatta is – ipartörténeti, társadalomformáló, városgazdagító, technikafejlesztő és sok egyéb vonatkozású értéke nemzedékek számára a biztonságot adta.

Miként az utóbbi legalább két évtizedben az Audi is, ami nélkül – a többi között – Győr nem lehetne (Székesfehérvár után) az ország második, leggazdagabbnak tartott városa. De talán nem is ez a titulus a legfontosabb.

Az Audi ma Győr és a környékbeli községek 12 ezer lakosának ad munkát, megélhetést. Ennyien dolgoztak a vagongyárban a rendszerváltás előtt, akkor már vasúti kocsikat rég nem készítettek, Rába-MAN tehergépkocsit viszont annál nagyobb számban.

Akkoriban szállóige volt: nincs Győrött olyan család, aminek legalább egy tagja ne a vagongyárban dolgoznék. Aligha volt ez túlzás nemzedékeken át… És biztos kenyere volt tízezreknek a privatizációs őrületben elpocsékolt, fölszámolt, eladott, sok évtizedes hagyományára büszke többi gyárban, üzemben is: a hagyományosan Koestlinként emlegetett kekszgyárban, a függönyeiről világhíres Gardéniában, a példás értékű exportot lebonyolító Célgépgyárban, a Győri Textilben, a lenszövő- meg az olajgyárban, a tej- és húsüzemben…

Azt se feledjük: az Audi ma közvetve még legalább 7000 embernek ad munkát. Az ipari parkban már száznál több cég működik, jórészt az Audi beszállítói.

Íme: a győri Audi-gyár

Története van, miért választotta az autóipari óriás éppen Győrt, hiszen voltak más jelöltjei is, külföldön is. Az ide települési szándékról egy kiszivárgott hír kapcsán a megyei lap, a Kisalföld 1992. november 25-én adott hírt először. És a német cég még aznap hivatalosan közölte döntését. A hír az alapján terjedt el, hogy a leendő befektető érdeklődött a vagongyár elhagyott területei, mindenekelőtt a 114 ezer négyzetméteres, már majdnem kész üzemcsarnok iránt. Ez persze önmagában még kevés lett volna. A Magyar Állam tíz évre szóló adókedvezménnyel kecsegtette a német óriáscéget, a város önkormányzata pedig az akkor szokásos 2 százalékos iparűzési adót 1,6 százalékra mérsékelte az Audi számára. Nem szabad ám lebecsülni ezt a 0,4 százalékot, évente sok milliárd forint adóról van szó.

Emellett Győr kiváló adottságokkal rendelkezett a beruházások számára: jó infastruktúra, a logisztikának kedvező vasúti, közúti, vízi közlekedési adottságok, a közelben a péri repülőtér, ahonnan ma már menetrend szerint indulnak-érkeznek a gépek a győri Audi és német anyaállalata között…

A gyár a kezdetben csak motorgyártásból álló tevékenységét 1998-ban járműgyártással egészítette ki. Két évtized óta Győrött működik Közép-Európa egyik nagy szerszámgyára, közben még egy sor üzemmel egészült ki a járműgyártás, majd 2018-ban megkezdődött az elektromos autómotorok sorozatgyártása…

Hazánk egyik igen nagy exportőre és árbevételű vállalata lett a győri Audi. Tavalyi árbevétele jó 9000 millió euróra rúgott, alapítása óta 12 500 millió euró értékű fejlesztést hajtott végre.

Időközben – talán rövidebb idő alatt, mint az egykori vagongyár – a város és lakóinak sajátja lett az Audi. A Győri Balett és a Győri Filharmónikus Zenekar fő támogatója, kulturális partnere. Óvodától az érettségiig ad otthont s tudást győri diákok százainak; kiváló és sokoldalú az együttműködést folytat az ország egyik legrangosabb felsőoktatási intézményével, a Széchenyi Egyetemmel. Főszponzora a világsztárok sorát a folyók városába vonzó magyar és nemzetközi sportbajnokoknak, miközben az élsportok mellett a szabadidősportokat és a fogyatékkal élők sportolását is segíti…

Persze az Audinál sem minden fenékig tejföl, rá is komoly hatással vannak a világgazdasági változások: a trumpi őrült vámrendeletek, Németország, és benne az anyakonszern, a Volkswagen már-már jó tartósnak tetszó gazdasági problémái… Győrött is voltak szép számmal elbocsátások, áthelyezések más munkakörbe, alacsonyabb bérért. Néhány területen a háromműszakos munkarendet kétszer tizenkét órásra alakították, rendszeressé vált a szombati munka… És ez még nem minden; számolni kell további kényszerű változásokkal.

És még valami, ami szorosan ide tartozik. Az utóbbi időben a város politikusai elővették a régi, alapításkori, az Audival kötött, már több évtizedes szerződést. Már a tavalyi önkormányzati választások előtt többen úgy gondolták, felül kell vizsgálni ezt a szerződést, mert nem kedvező a városnak. Pintér Bence (akkor még jelölt, azóta megválasztott) polgármester például ezt nyilatkozta, idézzük:

„Közérdekű adatigényléssel kikértem ezt a szerződést az önkormányzattól, és ha kell, bíróságra fogunk menni az ügyben. Nonszensz, hogy egy városi költségvetést alapvetően befolyásoló szerződés titkos legyen, és egy vállalat mondja meg egy városnak, hogyan intézze az ügyeit. A Tiszta Szívvel a Városért Egyesület programjában megígérjük: a város minden szerződését nyilvánosan elérhetővé fogjuk tenni, az Audival kötött titkos és hátrányos Borkai-szerződést is nyilvánosságra fogjuk hozni. Elég a titkolózásból, rendbe rakjuk Győrt!”

Persze reagált Borkai Zsolt is: szerinte jó megállapodást kötöttek akkor az Audival, amivel minden győri cég jól járt, és most sem emelné meg a helyi iparűzési adót. Hozzátette: nem igaz egyébként, hogy a szerződés megkötné a városvezetés kezét, van benne olyan pont, ami megengedi, hogy a körülmények változása esetén újratárgyalják a feltételeket és kötelezettségeket.

Pintér polgármesterként továbbra is szeretné feloldani a titkosítást, de ez ideig semmire sem jutott. Azért ő is, mások is tudhatnák: a gazdasági-pénzügyi ügyleteknek mindig volt, van és lesz is olyan részletük, ami üzleti titoknak számít, és az érintetteken kívül másra nem tartozik. Lehet persze piszkálni az Audit is, attól még nem akar majd, nem is tudna elmenni Győrből. Abba viszont a városnak semmiféle beleszólása sincs, hogy a jövőben kit, mit, hogyan támogat. És ezt a tényt bűn lenne figyelmen kívül hagyni!