Miközben csodálat és elismerés illeti a magyar légiforgalmi irányítás, a HungaroControll munkatársait, aközben szomorúan és bosszúsággal kell konstatálni a Ferihegyi repülőtér környékén lakók nevében: továbbra rettenetes kínokat kénytelenek elviseli az elképesztő módon növekvő légi forgalom miatt. A HungaroControll ma közzé tett jelentése szerint a Liszt Ferenc Repülőtér le- és felszálló forgalma tavaly 6,5 százalékkal nőtt az előző évihez mérten. (Cikkünk képei illusztrációk.)
Konkrétan: tavaly naponta 334 repülőgép fordult meg Ferihegy (értsd: mindenekelőtt Budapest XVII. és XVIII. kerülete, Vecsés) légterében. Tízezrek (köztük csecsemők, kisgyerekek, betegek!) naponta 334 alkalommal, azaz négypercenként riadtak föl álmukból, nyugalmukból, ennyien nem tudnak emberhez méltó módon pihenni, mert eléggé el nem ítélhető módon az 1930-as években oda építették a nemzetközi repülőteret, és azóta is csak bővítik, miáltal exponenciálisan nőtt a forgalma is. Az elképesztő zajterhelés miatt sok ezer „őslakosnak” kezd pokollá válni az élete. Vannak, akik arról panaszkodnak, hogy a fölöttük pokoli robajjal elszálló légi erődök csaknem lefújják házuk cserepeit…
És Ferihegyet – erről szólnak az utóbbi időszak hírei – tovább bővítik. Budapest nagyon jó helyen fekszik, a légi közlekedést tekintve az egyik legjobb cél- és átszállási állomás. Bár egykoron szó volt róla, hogy kitelepítenék a repülőteret egy viszonylag „lakatlan” térségbe, ma már erről szó sem esik. Az üzemeltető pedig sok ezermillió forinttal gazdagodik.
Eközben persze az állami légi irányítási vállalat, a HungaroControll sem megy tönkre: tavaly éves árbevétele 37 milliárd forint volt. Igaz, nem csupán a magyar légtérben közlekedő gépeket irányítja, hanem a koszovói magas légtérben szálldosókat is, tavaly 23 százalékkal többet, mint esztendővel azelőtt.
A HungaroControll szerkesztőségünkhöz eljuttatott mai közleményében írja:
a magyar légiforgalmi irányítók közel 758 ezer átrepülő járat közlekedését segítették hazánk légterében 2019-ben, míg a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér le- és felszálló forgalma 6,5 százalékkal növekedett, így megközelítette a 122 ezret. A repüléstájékoztató szolgálat által kezelt gépek száma tavaly némileg meghaladta a 65 ezret, ami több mint 9 százalékos forgalombővülés a 2018-i eredményhez képest. Tavaly április óta – határozatlan idejű szerződés szerint – a NATO megbízásának is eleget tesz a magyar légi navigációs szolgálat: a KFOR-szektorban egy év alatt 23 százalékkal nőtt a forgalom, a HungaroControll irányítói tavaly több mint 142 ezer járat biztonságos közlekedését tették lehetővé.
A társaság – ez így szokott lenni – jócskán hozzájárult a nemzetgazdaság növekedéséhez, illetve az üzleti kapcsolatok, az áruszállítás és a turizmus fejlődéséhez. A múlt évet (akárcsak az előzőket) nyereséges gazdálkodás és stabil pénzügyi helyzet jellemezte – éves árbevétele várhatóan 37 milliárd forint körül alakul, beruházási teljesítménye eléri az 5,5 milliárd forintot, adózás előtti eredménye pedig várhatóan meghaladja a 2,5 milliárd forintot.
Tavaly november 7-én életbe lépett a határokon átívelő szabad légtérhasználat, a SEE FRA (South East Europe Free Route Airspace), amelynek köszönhetően Bulgáriában, Magyarországon és Romániában a légitársaságok által szabadon választott útvonalon, korlátozások nélkül közlekedhetnek a repülőgépek. Ezáltal csökken a légiközlekedés okozta környezeti terhelés, ugyanis a bevezetésével naponta átlagosan közel 20 ezer kilométerrel rövidül az átrepülő járatok útvonala, ami napi 70 tonna üzemanyag-megtakarítással, 220 tonnával kevesebb szén-dioxid-kibocsátással jár.
Környezetvédők bizonyították: a klímaválság egyik fő okozója az elképesztően megnőtt légi forgalom Földünk (ne feledjük: nincs másik, csak ez az egy!) légterében.