Miként gyakorolnak nyomást szavazóikra az illiberális kormánypártok Európában? címmel közölt véleménycikket Federico Fubini tollából a Luxembourg Times.
A szerző, az olasz Corriera della Sera főszerkesztő-helyettese visszatekint egészen az 1880-as évek végére és Amerikába, mert ott akadályozták meg először az egykori rabszolgákat abban, hogy ne élhessenek szavazati joggal. Sikerrel alkalmaztak ebből a célból különféle módszereket Kanadában, Ausztráliában és Izraelben is. Legutóbb pedig az európai országok léptek a figyelem homlokterébe, így Magyar-, Olasz-, Lengyel- és Görögország. Tizenhétmillióan élnek a hazájukon kívül az Európai Unióban – belső emigrációban –, akik általában képzettebbek és fiatalabbak az átlag-európainál. Emellett kozmopoliták, uniópártiak, de leginkább az jellemzi őket, hogy miközben meghatározó tényezők lehetnének a választásokon, ehhez képest, szinte teljesen elhallgattatják őket. Mert az illiberális kormányok – tudván, hogy csak ártanának nekik –, mindent elkövetnek azért, hogy ne vehessenek részt a voksolásokon.
Elsőként Orbán Viktort emeli ki a véleménycikk szerzője, sorolván, hogy 2010 óta fokozatosan bevonja a választási rendszerbe a határon túli magyarokat mindenféle kedvezményekkel. Ezzel szemben a hazánkat elhagyó kivándorlóknak megtiltotta például a levélben szavazást, szemben a határon túliakkal, és a külképviseleteken csak nagyon kevés a szavazóhelyiséget engedélyezett, ahová sokan csak hosszú és költséges utazás révén tudnának elmenni. Ennek eredményeképpen a 2018-i választásokon a kivándorolt magyaroknak még a hatoda sem tudott részt venni a voksoláson, miközben a magyar népesség 4 százalékáról van szó.
A nemzetközi példákat összevetve a cikk megállapítja, a zömében liberális gondolkodásúak hagyták el populista hazájukat, akik így aztán nem tudták megerősíteni szavazataikkal az ellenzéket.
Ezért a civil szervezeteket kellene jobban bevonni a szavazási akadályok leküzdésébe, illetve össze kellene fogniuk az uniós országoknak egy olyan választási rendszer kidolgozásáért és elfogadtatásáért, amelyik garantálja a demokratikus értékrend fennmaradását a kivándorlók mozgósításával.
A Die Welt hosszú cikket szentelt magyar zsidók életét megmentő Raul Wallenbergnek annak kapcsán, hogy éppen 75 esztendővel ezelőtt, 1945. január 12-én látták utoljára Budapesten: az akkor Debrecenben székelő szovjet hadvezetés parancsnoka, Malinovszkij marsall hívatta magához. Sztálin 12 éven át tagadta, hogy köze lenne az eltűnéséhez, mígnem Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter 1957-ben tudatta a közvéleménnyel, hogy 1947. július 17-én holtan találták meg ljubjankai cellájában. Halála okaként szívinfarktust jelöltek meg, ám a 35 éves fiatalemberről ezt állítani már akkor sem látszott hitelt érdemlőnek.
Magyarország támogatja Izraelt a hágai Nemzetközi Büntető Bírósággal szemben, utóbbi a Gázában a palesztinok ellen Izrael által állítólag elkövetett háborús bűnöket szeretné kivizsgálni. Erről tájékoztatta Szijjártó Péter izraeli kollégáját – számolt be sok médium, a többi között a Times of Israel. Fatou Bensouda ügyész szerint a múlt öt évben végzett vizsgálódások megalapozzák a gyanúját, de hozzátette, hogy a Hamasz és más palesztin szervezetek által elkövetett bűnökről épp úgy szó lesz, mint az izraeli hadsereg által elkövetett cselekedetekről.
Értesülvén a tervezett eljárásról, Benjamin Netanjahu baráti országoknak írt levelet, támogatásukat kérte, s erre adott igenlő választ a magyar külügyminiszter, aki szerint a hágai törvényszéknek erre nincs hatásköre, illetve hogy Magyarország mindig tiszteletben tartotta a nemzeti szuverenitás elvét.
Mike Pompeo amerikai külügyminiszter is pénteken juttatta a magyarhoz hasonló álláspontot Izraelnek.
A német külügyminiszter ezzel szemben támogatta és jogosnak tekinti a Nemzetközi Büntető Bíróság tervezett vizsgálatát, de óva intett attól, hogy a testület átpolitizálja a kérdést. Netanjahu a hágai ügyész erre vonatkozó decemberi nyilatkozatát egyenesen antiszemitának minősítette.
Napok óta téma és a legfrissebb hírek között is szerepel a világ legdrágább bora. A Hypebeast a CNN tudósítása alapján ír arról, hogy egy magyar tokaji nyerte el ezt a címet, méghozzá a 2008-i palackozású Royal Tokaji – gyönyörű csomagolásban James Carcass üvegművésznek köszönhetően is. Az aszú ára elérte a 40 ezer dollárt, azaz több mint 12 millió forintot. Tizenegy palackot tavaly már el is adtak a meglévő 20-ból. Az elsők Londonban keltek el a Fortnum&Mason áruházból, egy pekingi vásárlóról is tudni lehet.