Amióta a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) összegzi a május 1– augusztus 31. közötti viharszezon okozta kárkifizetéseket, egyedül az első évben, 2010-ben fizettek ki többet a társaságok, mint az idén.
A káresetek számában nem, a kifizetett összegeket tekintve viszont kirívónak számított az idei viharszezon. A biztosítók az idén május elseje és augusztus 31. között 9100 millió forintnál is többet fizettek ki vagy különítettek el kárrendezésre kilencvenötezer, a lakásbiztosítási szerződések alapján érkezett bejelentésre. Tavalyelőtt hasonló nagyságrendű kárigény, 4100 millió forint terhelte meg a társaságok kasszáit. Ez egyrészt jelzi az idei viharok intenzitását, másrészt köszönhető a megemelkedett építkezési, újjáépítési költségeknek. – Ebben az összesítésben nincsenek benne a mezőgazdasági károk és az időjárás következtében az ipari létesítményekben, közintézményekben stb. keletkezett rongálódások.
A MABISZ 2010 óta összesíti ugyanazon paraméterek alapján a nyári viharidény adatait. E tizenkét év alatt továbbra is a 2010-i nyár volt a legmostohább: akkor május–augusztus között 312 ezer kárbejelentésre 30 000 millió forintot fizettek ki a biztosítók – igaz, akkor árvizek is voltak az országban. A statisztikában a 2021. év a második; 2010 óta összesen a másfél millió lakossági bejelentésre több, mint 102 000 millió forintot fizettek ki a társaságok.
Az idén a legtöbb bejelentés a július 9-jei és az augusztus 1-jei viharokat követte. A fővárost, Pest, Baranya, Bács-Kiskun, Komárom, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Somogy és Hajdú-Bihar megyét, valamint Kadarkutat, Tatát, Pécset, Debrecent, Sellyét és Dunakeszit sújtotta leginkább az időjárás. Az idén feltűnően sok volt a jégkár; a beázások és a tetőkárok mellett a villám és annak másodlagos, indukciós hatásai okoztak kiemelt károkat. Sellyén a vihar és jégverés nyomán sok épületen a teljes tető megsérült, milliós károk keletkeztek a házakban.
A villámcsapáskárok külön tételei a biztosítói statisztikáknak; az összesítések január–augusztus közöttiek. Az idén feltűnően sok, hatezernégyszáz ilyen kártérítési igény érkezett a biztosítókhoz (tavaly 1100 volt). A kifizetett vagy tartalékolt összeg is több mint hatszorosa a tavalyinak (918 millió, illetve 149 millió). Egy villámcsapás hatmillió forintos kárt okozott.
A tavalyihoz képest ötszázmillió forinttal többet, 2400 millió forintot fizettek ki vagy tettek tartalékba az idén a biztosítók a villámcsapások másodlagos, indukciós hatása miatt bekövetkezett káresemények fedezetére. (Ilyenkor a közelben lesújtó mennykő számítástechnikai és szórakoztató elektronikai eszközöket, háztartási készülékeket tesz tönkre.) A korszerű, integrált áramköröket tartalmazó műszaki berendezések meglehetősen védtelenek a villámok hatásától, így a hálózatokon keresztül beérkező túlfeszültség gyakran okoz bennük kárt.
Ezzel kapcsolatban a biztosítói szövetség arra hívja fel a figyelmet, hogy a villámcsapás okozta károk mérséklésére a megelőző villámvédelmi intézkedéseket (villámvédelmi és/vagy túlfeszültség-védelmi rendszer) és a biztosítást egymással kombinálva célszerű alkalmazni.
A biztosítói adatokhoz tartozik az is, hogy a felsorol összegeknél is jóval több kárt okozhatott a viharszezon a lakosságnak, hiszen az ingatlanok negyedének nincs biztosítása, pedig az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások már havi néhány ezer forintért elérhetőek.