Bátorsággal vegyes kíváncsiság kell ahhoz, hogy az ember elmélyedjék a Peggy Guggenheim (P.G.) életéről szóló művészfilmben. Nagy lecke ez egy filiszternek, de megéri. A filiszter itt több, mint a ballagási énekből ismert, búcsúzó diák: ő ugyanis a nyárspolgár (de nem az értelmező szótárban továbbiként e fogalomra jelölt bugris, illetve korlátozott értelmű egyén). Átlagembert is mondhatnék; kultúrát kedvelő nyitott embert úgyszintén. Ennyi kell, de elég is.
Talán okkal említem az értelemező szótárat; a most művészmozikba kerülő Peggy-film értelmeket nyithat fel, ugyanakkor (meg)értő értelmezést is kíván. Legalábbis nálam ez a kulcs.
A mozi hivatalos promóciója ezt emeli ki: Október 8-tól érkezik országszerte a mozikba a modern művészet leghíresebb gyűjtője és műpártolója, Marguerite „Peggy” Guggenheim életpályáját bemutató, díjnyertes dokumentumfilm, amely végig követi, hogyan vált a dúsgazdag örökösnő a modern képzőművészet kulcsfigurájává. A New York-i Tribeca Filmfesztivál versenyprogramjában debütált portréfilm vezérfonalát Jacqueline B. Weld életrajzi bestsellere (Peggy: The Wayward Guggenheim) adja, Peggy Guggenheim neki adta élete utolsó interjúit 1979-ben. A személyes hangvételű beszélgetések sokáig elveszettnek hitt hangfelvételei több évtized után ebben a filmben kerülnek első alkalommal publikálásra. A legendás műgyűjtő saját szavai mellett számos szakértő, egykori pályatárs és híresség is megszólal a filmben, amely az életpálya bemutatásán keresztül egyfajta áttekintést is nyújt a 20. századi modern művészvilágról. …
| Olyan, mint egy történelemlecke, ami végig szórakoztató” – írta a filmről a Hollywood Reporter kritikusa.” |
Korrekt. A másfél órányi film – sok okos ember megszólaltatása révén – csakugyan parádésan mutatja be P.G. élet(műv)ét; ad sorvezetőt ahhoz, hogy a néző megbarátkozzék a modern művészet valódi értékeivel. Főként erről szól ez a jegyzet is majd. A 81 éves korában elhunyt P. G. élete és munkássága teli volt bizarr elemekkel, mozzanatokkal. Bölcs zárszámadását így összegezi: „Nem lehetek irigy a múltra, csak a jövőre”.
Tehát, P.G. adhat(ott) iránytűt ahhoz, hogy a modern művészet mibenlétét felismerjük. Sokan csípőből, lekezelően kinyilvánítják: ha egy majom kap eszközt, tud „alkotni” olyasmit, mint amit ő a hót-avantgárd műveken lát. Némelyeknek a pesti Belvárosi Színházban sikerrel futó vígjátékban – a Valódi hamisítványban – jelentőséget kapott Pollock-festmény is túl sok, aligha művészet. Nem ez az igazság, de ízlés és érzék híján csökönyösen ragaszkodhat bárki hozzá. P. G. jelentőségéről viszont elhangzik a filmben: ösztönösen megértette a művészet történelmi jelentőségét.
A világ ismer(t) sok hóbortos gazdag embert, nőt és férfit, aki kiélhette a passzióját. P.G. saját(os) önmegvalósításának azonban a művészet lett a fő színtere. Ez volt életének módja, üzenete és titka.
Nem időznék sokat a családi tragédiák és katasztrófák soránál. Annyi vált jelentőssé ebből, hogy P.G. szenvedélyesen kereste és megtalálta a nyárspolgári létforma alternatíváját. Egy excentrikus nő bizarr sztorija kerekedett ki ebből, aki csodabogárból autodidakta módon legendás gyűjteményt épített fel.
Mire jött rá ő és számos kortársa? Főként arra, hogy az első világháború borzalmai után váltani kell és lehet a hagyományos művészeti ideál(ok)hoz képest; például úgy is, hogy nincs szükség emberi alakra ahhoz, hogy az érzelmeket kifejezzék. Az alkotó belső világának kifejezése tört előre.
P.G-nél is rokonszenves fejlődés ment végbe eme útja közben: kezdetben eklektikus gyűjtő volt (mint kicsiben és másban mindannyian lehettünk ilyesfélék). Majd abszolút hozzáértővé vált, mert volt türelme, pénze, elhivatottsága, érzéke és ízlése azzá formálódnia. Ez a metamorfózis másnak sem követhetetlen.
Védjegyévé lett, hogy ő ösztönösen ráérzett a tehetségekre, mielőtt azokat még más felfedezte volna. Pollock példáját említi a mozi, mint P.G. legnagyobb teljesítményét. Követte a saját megérzését; habár a kívülállók művészetét kereste, ám volt szeme hozzá – említi egy szaktekintély róla a filmben. Az, hogy kutatta és meglelte a művészetben azt, ami megbotránkoztató: tükrözte a saját furcsaságát is.
Tükrözte és kiaknázta – mondhatnók. Megérte. Ezen a ponton nyer bátorítást az, aki kíváncsi a Pannonia Entertaintment forgalmazta moziremekre. Jó szívvel ajánlom.
Peggy Guggenheim – A művészet megszállottja; angol nyelvű, magyar feliratos dokumentum film. Forgalmazó Magyarországon a Pannonia Entertainment. Készítette a Dakota Group Ltd. 2019-ben. (A képek a film nyilvános oldaláról valók, köszönet értük.)
