Elkerülhetetlen az országos sztrájk és az ellenállási mozgalom meghirdetése

(Szerzők: Gábor György – Kardos András) Kedves Taxisofőrök! Bizonyára nektek is van gyereketek, s van elképzelésetek a jövőről. Kedves Orvosok, Mérnökök, Erdészek, Rendőrök, Közgazdászok, Asztalosok, Közlekedési Dolgozók, Pincérek, Villanyszerelők, Mozdonyvezetők, Színészek, Egyetemi Oktatók, Tűzoltók, Lakatosok, Számítástechnikusok, Sportolók, Zenészek, Köztisztasági Alkalmazottak, Diszpécserek…

Buszsofőrök, Villamosvezetők, Pilóták, Ápolónők, Riporterek, Pénztárosok, Bolti Eladók, Képzőművészek, Teremőrök, Tetőfedők, Szociális Munkások, Történészek, Műfordítók, Filozófusok, Kertészek, Méhészek, Földművelők, Matrózok, Kamionosok, Karmesterek, Karvezetők, Szociológusok, Bankárok, Statisztikusok, Operatőrök, Hírolvasók, Meteorológusok, Ácsok, Programozók, Fogtechnikusok, Könyvtárosok, Muzeológusok, Állatorvosok, Autószerelők, Kritikusok, Főszerkesztők És Rovatvezetők, mind-mind, valamennyien:

bizonyára nektek is van gyereketek, unokátok, de biztosan akad a környezetetekben, családotokban, baráti körötökben gyermek. S bizonyára van elképzelésetek a jövőről: a saját jövőtökről éppen úgy, ahogy gyermekeitek és unokáitok jövőjéről.

Itt az ideje, hogy közösen tegyünk valamit! Üzenjünk azoknak, akik ezekben a hetekben gyermekeinket fosztják meg a jövőjüktől véglegesen és visszafordíthatatlanul! Nem a saját gyermekeiket, akiket mindannyiunk pénzéből sikerült saját lábra állítaniuk, s akiket úgy kistafíroztak közpénzekből, hogy még a dédunokáiknak is bőven jut belőle.

Üzenjünk azoknak, akik tizenkét év alatt szétloptak mindent, s most attól a pénztől is megfosztanak bennünket, ami járna nekünk, csak épp az európai adófizetőknek elegük lett abból, hogy bűnszövetkezetben működő tolvajok zsebébe juttassák továbbra is azt a pénzt, ami valójában az egész országnak járna: nektek, mindannyiunknak, fejlesztésekre, felzárkóztatásra, hasznos, értelmes és megtérülő beruházásokra.

És miközben az európai polgárok nemet mondtak a nemzetközileg is hírhedtté vált magyarországi bűnözők, vezető politikusok, családtagjaik és hűbéreseik további finanszírozására, mi csöndben maradnánk, mintha mi sem történt volna?

Most, amikor már a saját gyermekeinkről és gyermekeink jövőjét alakító, többszörösen megalázott és egzisztenciálisan ellehetetlenített tanáraikról van szó?

Amikor mindannyiunk számára világossá vált a hatalom szándéka: a saját gyermekeikből a jövő gondtalan arisztokráciáját igyekeznek kifaragni, míg a mi gyermekeinkből az ő gyermekeik jövőbeli cselédjeit, tudatlanságra ítélt és a nemzetközi munkaerőpiacokon érvényesülni képtelen szolgákat.

És kedves Szakszervezetek! Hát Ti mivel foglalatoskodtok? Mintha csak gondtalanul töltenétek a szabadidőtöket! Léteztek még egyáltalán?

Elkerülhetetlenné vált egy országos sztrájk meghirdetése és egy „ellenállási mozgalom” elindítása ahhoz, hogy az ország végre kikeveredjék a diktatúrából és leváltsa a regnáló maffiaállamot.

Elég volt az ország elementáris érdekével mit sem törődő, legfelülről vezényelt és a hatalom bértollnokai által generált, az egész nemzetet megosztó öngyilkos gyűlölködésből, elég volt az ország kifosztásából, elég volt abból, hogy lassan már csak ellenségeink vannak, s mindez azért, mert a hatalomnak így kifizetődő!

Tegyünk meg mindent valamennyien gyermekeink jövőjéért, s lássuk be végre, hogy a rendszert nem toldozni-foldozni kell, hanem leváltani, hogy mindannyian, kamionosok és orvosok, egyetemi oktatók és rendőrök, tanárok, diákok és szülők békében, gyűlölködéstől mentes országban élhessünk, reményben és valódi esélyekkel.

Elkerülhetetlen az országos sztrájk és az ellenállási mozgalom meghirdetése

(Szerzők: Gábor György – Kardos András) Kedves Taxisofőrök! Bizonyára nektek is van gyereketek, s van elképzelésetek a jövőről. Kedves Orvosok, Mérnökök, Erdészek, Rendőrök, Közgazdászok, Asztalosok, Közlekedési Dolgozók, Pincérek, Villanyszerelők, Mozdonyvezetők, Színészek, Egyetemi Oktatók, Tűzoltók, Lakatosok, Számítástechnikusok, Sportolók, Zenészek, Köztisztasági Alkalmazottak, Diszpécserek…

Buszsofőrök, Villamosvezetők, Pilóták, Ápolónők, Riporterek, Pénztárosok, Bolti Eladók, Képzőművészek, Teremőrök, Tetőfedők, Szociális Munkások, Történészek, Műfordítók, Filozófusok, Kertészek, Méhészek, Földművelők, Matrózok, Kamionosok, Karmesterek, Karvezetők, Szociológusok, Bankárok, Statisztikusok, Operatőrök, Hírolvasók, Meteorológusok, Ácsok, Programozók, Fogtechnikusok, Könyvtárosok, Muzeológusok, Állatorvosok, Autószerelők, Kritikusok, Főszerkesztők És Rovatvezetők, mind-mind, valamennyien:

bizonyára nektek is van gyereketek, unokátok, de biztosan akad a környezetetekben, családotokban, baráti körötökben gyermek. S bizonyára van elképzelésetek a jövőről: a saját jövőtökről éppen úgy, ahogy gyermekeitek és unokáitok jövőjéről.

Itt az ideje, hogy közösen tegyünk valamit! Üzenjünk azoknak, akik ezekben a hetekben gyermekeinket fosztják meg a jövőjüktől véglegesen és visszafordíthatatlanul! Nem a saját gyermekeiket, akiket mindannyiunk pénzéből sikerült saját lábra állítaniuk, s akiket úgy kistafíroztak közpénzekből, hogy még a dédunokáiknak is bőven jut belőle.

Üzenjünk azoknak, akik tizenkét év alatt szétloptak mindent, s most attól a pénztől is megfosztanak bennünket, ami járna nekünk, csak épp az európai adófizetőknek elegük lett abból, hogy bűnszövetkezetben működő tolvajok zsebébe juttassák továbbra is azt a pénzt, ami valójában az egész országnak járna: nektek, mindannyiunknak, fejlesztésekre, felzárkóztatásra, hasznos, értelmes és megtérülő beruházásokra.

És miközben az európai polgárok nemet mondtak a nemzetközileg is hírhedtté vált magyarországi bűnözők, vezető politikusok, családtagjaik és hűbéreseik további finanszírozására, mi csöndben maradnánk, mintha mi sem történt volna?

Most, amikor már a saját gyermekeinkről és gyermekeink jövőjét alakító, többszörösen megalázott és egzisztenciálisan ellehetetlenített tanáraikról van szó?

Amikor mindannyiunk számára világossá vált a hatalom szándéka: a saját gyermekeikből a jövő gondtalan arisztokráciáját igyekeznek kifaragni, míg a mi gyermekeinkből az ő gyermekeik jövőbeli cselédjeit, tudatlanságra ítélt és a nemzetközi munkaerőpiacokon érvényesülni képtelen szolgákat.

És kedves Szakszervezetek! Hát Ti mivel foglalatoskodtok? Mintha csak gondtalanul töltenétek a szabadidőtöket! Léteztek még egyáltalán?

Elkerülhetetlenné vált egy országos sztrájk meghirdetése és egy „ellenállási mozgalom” elindítása ahhoz, hogy az ország végre kikeveredjék a diktatúrából és leváltsa a regnáló maffiaállamot.

Elég volt az ország elementáris érdekével mit sem törődő, legfelülről vezényelt és a hatalom bértollnokai által generált, az egész nemzetet megosztó öngyilkos gyűlölködésből, elég volt az ország kifosztásából, elég volt abból, hogy lassan már csak ellenségeink vannak, s mindez azért, mert a hatalomnak így kifizetődő!

Tegyünk meg mindent valamennyien gyermekeink jövőjéért, s lássuk be végre, hogy a rendszert nem toldozni-foldozni kell, hanem leváltani, hogy mindannyian, kamionosok és orvosok, egyetemi oktatók és rendőrök, tanárok, diákok és szülők békében, gyűlölködéstől mentes országban élhessünk, reményben és valódi esélyekkel.