Ellenáll a szárazságnak a bécsi vízellátás

Ősziesen hulló sárga falevelek és kiégett mezők csúfítják el a nyári tájat Európa-szerte. A klímaválság okozta aszály nem kíméli szomszédainkat sem. Az osztrák főváros mégsem aggódik a vízellátás miatt. „A bécsi víz nemcsak jó minőségű, de válságnak is ellenáll” – jelentette ki az osztrák főváros klímatanácsnoka, Jürgen Czernohorszky. A város célja, hogy legalább 2050-ig szavatolja a városlakók biztonságos vízellátását. (A nyitó képen: vízfüggönyök nyújtanak enyhülést a rekkenő hőségben  © Wiener Wasser_Zinner)

Kivételes helyzetben vannak az osztrák főváros lakói, ahol még a csapból is forrásvíz folyik. Bécs vízellátását ugyanis Alsó-Ausztriában és Stájerországban eredő hetven forrás szavatolja. Bár a szárazság Bécsben is úton-útféle érzékelhető, a városlakóknak még sincs okuk aggodalomra. „A vízellátás folyamatosan biztosított, még csak spórolni sem kell (ilyen oktalanságot ne tessék mondani, állítani! – a szerk. megj.) a vízzel” – állítja a bécsi vízellátásért felelős Wiener Wasser szóvivője, Astrid Rompolt, aki ennek ellenére óvatosságra int, hisz az erőforrások végesek. Bár az utóbbi negyven évben 150-ről 130 literre csökkent a bécsiek egy főre jutó napi vízfogyasztása, a népességnövekedés miatt azonban 2050-ig várhatóan 15 százalékkal fog nőni a teljes vízfogyasztás.

A városvezetés a vízvezeték-hálózat folyamatos felújításával és bővítésével, valamint a víztározók hálózatának bővítésével készül a növekvő fogyasztásra – különös tekintettel azokra a városrészekre, amiket csak most népesítenek be igazán a városba költözők. Ezért Bécs épp azon dolgozik, hogy egy negyedik fővezetéket építsen ki Meidling térségében, az ősszel pedig még egy vezeték létesítésére koncentrálja anyagi erőforrásait a Floridsdorfer-híd környékén.

Bécsben mintegy 1300 ivókútból nyerhetnek vizet a járókelők (Foto: PID_Votava

Mindemellett a rekkenő hőségben ivó-, szökőkutak, tűzcsapra szerelhető párakapuk és vízfüggönyök nyújtanak enyhülést a járókelőknek, ha 30 Celsius-fok fölé kúszik a hőmérő higanyszála. Csak elsőre látszik pazarlásnak ez a nagyvonalú vízhasználat a város utcáin. „A napi vízfogyasztáshoz képest elenyésző az a vízmennyiség, amit erre a célra felhasználunk, mégis egy jól használt erőforrásról van szó, hiszen élhetőbbé teszi a várost” – hangsúlyozza a klímatanácsnok. (Furcsa az ilyetén „nagyvonalúság!” – a szerk. megj.)

Az esővíz-hasznosítás lehetőségein is dolgozik a város. A csapadék nagy része eddig a csatornahálózatban, majd a szennyvíztisztító rendszerben landolt, ami nemcsak víz-, de energia- és pénzpazarlás is. Sokkal hasznosabb lenne, ha az esővíz felszívódnék a talajban és a zöldfelületeket táplálná, ahelyett, hogy ivóvizet kelljen pazarolni az öntözésre. Tetőzöldítéssel és a „szivacsváros” elveinek megfelelő intézkedésekkel szorgalmazza ezeket a folyamatokat Bécs városának környezetvédelmi főosztálya.

A bevásárló-központoknak, például, azt tanácsolja, hogy zöldítsék a parkolóikat, alakítsanak ki zöld szigeteket, ahova elfolyhat a lehulló esővíz.