(Írta: Ferenc SzéF & Kyiv Post & Bellingcat) A július 8-i tömeges légitámadás egy új és az eddigieknél jóval kifinomultabb orosz taktika megjelenése volt, ami kihasználja az amerikai légvédelmi rendszer hiányosságait, és véletlenszerű csapásai nem törődnek az eltalált célpontok mibenlétével. (Címkép: National Interest.)

A múlt hétfőn az orosz légierő az ország saját területéről, illetve Szuhoj és MiG vadászbombázókról indított el mintegy 86, különféle típusú pusztító eszközt, főleg Kinzsal, Iszkander és Kalibr rakétákat és cirkáló-repülőgépeket.

A lelőtt támadó fegyverekben olyan nyugati elektronikai alkatrészeket találtak, melyeket a svájci STMicroelectronics, az amerikai Texas Instruments és az Intel állított elő. Ezek kevesebb mint egy éve juthattak csak az oroszok birtokába a szankciós zárlatok megkerülésével, amivel a szakértők leginkább Kínát és Iránt gyanúsítják.

Nem sokkal éjfél után egy Tu-95 nehézbombázóról (NATO kódneve szerint Bear, azaz Medve) indult a támadás a Kaszpi-tenger felett, vagyis mélyen orosz területről. A címképen is látható gép digitális parancsnokságként is működhet, összehangolva a többi egység működését.

Az első rombolóeszközök a megszokott dél-délkeleti irányból érkeztek, és miközben az ukrán légvédelem ezekre koncentrált, a Medve megparancsolta a megkerülő csapások megkezdését, előtte felmérve az ukrán mobil védelmi egységek helyzetét. A vezérbombázókról indított rakéták közül az ukránok hármat megsemmisítettek, a negyedik sorsa pedig ismeretlen.

Az új orosz támadó mátrix képes volt kikerülni a világ jelenlegi legsűrűbb légvédelmi rendszerét.

Az orosz légierő felismerte, hogy a Patriot amerikai rendszerek radarjai csak a védett terület 60 százalékát ellenőrzik, mégpedig a legvalószínűbb támadási irányokból.

A hétfői rajtaütéskor a védelmi rendszer több ütegét sikerült északról és észak-keletről megkerülni, más eszközök pedig alig 50 méterre a földfelszín felett suhantak, a radarok számára láthatatlanul.

Eddig szokatlan újdonság az is, hogy a támadó eszközöket távolról és közelről egyaránt, nagyjából egyszerre és különféle hordozókról indították célnak. Két Kinzsal rakéta tengeralattjáróról indult, egyes rakéták a belgorodi, szaratovi és volgográdi régiók felől, mások négy nehézbombázóról, a többi pedig vadászgépekről vagy földi mobil állomásokról.

Oleh Zsdanov ukrán katonai megfigyelő szerint a Krím-félszigetről és Oroszország Kurszk régiójából is felbocsátott egy-egy modern Iskander-M ballisztikus rakétát az ott állomásozó orosz szárazföldi legénység Közép-Ukrajna irányába.

Ezért az ukránoknak rendkívüli nehézséget okozott az indító eszközök helyének megállapítása és ellencsapások mérése. Példa erre, hogy 14 cirkáló rakéta a Kaszpi-beltengerről indult el, Ukrajnától 1000 kilométerre, más fegyverek pedig alig 150 kilométerről csaptak le.

Szintén az oroszok előnyére szolgált, hogy a lelőtt/elfogott eszközök geolokációja alapján ki tudták számítani a védelmi ütegek pillanatnyi helyét, ami a legféltettebb hadititkok közé tartozik. A le nem lőtt eszközök esetében pedig könnyebben feltárhatták a sebezhető pontokat és az „átjárókat”.

Tom Cooper katonai blogger egy gyatra minőségű, de értékelhető képernyőfelvételen mutatja be az orosz támadási irányokat, amelyek eddig ritkák voltak, vagy elő sem fordultak. A dél felől érkező eszközöket az ukrán légvédelem 90 százalékosnál is jobb hatásfokkal likvidálta, ami kimagasló eredménynek számít, viszont az elhárítási arány a megkerülő csapások esetén már csak 55 százalék volt. Ezek egyike találta el az Ohmatdyt Gyermekkórházat.

A szakember azt is írja, hogy az oroszok célja nyilvánvalóan az volt, hogy az ukrán légvédelmet egyszerre leterheljék az egész országban, mivel rengeteg rakéta közeledett sokféle irányból, viszont a fő védelmi erőfeszítés Kijevre irányult. Ez azt jelenti, hogy több Patriot üteg nem tudott a főváros védelmére fordulni.

Az ukrán légierő szóvivője, Jurij Ihnat közleményében kijelentette, hogy az orosz támadási taktika egyre kifinomultabb, és a Patriotok mellé égető szükség lenne mozgékonyabb és szélesebb látószögű elhárító rendszerek beállítására is.

Ugyanakkor az elemzők egybehangzó véleménye szerint hazugság az orosz védelmi minisztérium állítása, hogy a gyermekkórházat az ukrán légierő elhárító rakétájának törmeléke pusztította el. A történteket inkább úgy értékelik, hogy a réseken átjutott támadó eszközöket már nem lehet a távolból finomhangolni, és gyakorlatilag mindegy, hogy mit találnak el. Vagyis az oroszok tudomásul veszik, hogy a random találatok polgári pontokat is elérhetnek, ezért a felelősség – a jog szemében – a károkozásba való beletörődés (dolus eventualis).

Öt újabb légvédelmi rendszert kap Ukrajna a nyugati hatalmaktól # Erősebb légvédelemre van szüksége Ukrajnának a német külügyminiszter szerint # Amerika kezd kifogyni a légvédelemből, és így nem lesz képes globális védelmet nyújtani