(Szerző: László József) A médiaszektorba történt, az elmúlt évtizedben tapasztalt beavatkozások emberi jogi kockázatok lehetnek a közelgő magyarországi választásokra nézve – jelentette ki a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságának védelmével foglalkozó ENSZ-szakértő magyarországi hivatalos látogatása végén.
„Egy demokráciában nem létezhet információs monopólium – mondta Khan asszony egyhetes látogatása végén. – A hatóságoknak a médiaszabályozó testületekre gyakorolt befolyásával, a kormányközeli média tetemes állami forrásokkal történő támogatásával, a kormánypárti szerkesztői irányvonalat követő média terjeszkedésének és fejlődésének segítésével, valamint a kormánnyal szemben kritikus médiumok és újságírók kirekesztésével előre hatóan átalakították a médiaszektort, és az úgynevezett egyensúly teremtésére irányuló erőfeszítéseikkel aláássák a média sokszínűségét, pluralizmusát és függetlenségét” – mondta ma Irene Khan asszony.
A szólás- és véleménynyilvánítás szabadságának védelmével foglalkozó ENSZ-szakértő felszólította a magyar hatóságokat, hogy biztosítsák a szerkesztői szabadságot és az információforrásokhoz való hozzáférést, erősítsék meg a szabályozó testületek függetlenségét, és szavatolják, hogy az állami intézkedések, ideértve a hirdetéseket is, nem torzítják a médiapiacot.
„A közelgő parlamenti választások fényében felszólítom a monitoring- és felügyeleti mechanizmusokat, hogy biztosítsák a választáson indulók egyenlő és méltányos hozzáférését a médiához, a pártatlan tájékoztatást a jelöltekkel és programjaikkal kapcsolatos eseményekről, szavatolják a vélemények, valamint a média szabad tudósításának szabadságát, továbbá tegyék lehetővé a választópolgárok számára, hogy különféle forrásokból tájékozódhassanak.”
Az ENSZ-szakértő egyúttal felszólította az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet (EBESZ-t) és a Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalát (ODIHR-t), hogy a választások előtt kísérjék figyelemmel a médiaszabadság állapotát, és határozottan lépjenek fel az emberi jogokat aláásó intézkedések ellen, valamint az Európai Uniót és az uniós tagállamokat, mint Magyarország partnereit, hogy bátorítsák Magyarország kormányát az emberi jogok melletti határozott állásfoglalásra.
„Megbeszéléseim során az érintettek többször jelezték, hogy a sajtószabadság ellen jelenleg tapasztalt támadások nem egy elszigetelt jelenségek, hanem aggasztó jelei annak, hogy jogszabályokon, politikákon és intézkedéseken keresztül igyekeznek elfojtani az eltérő véleményeket, rontani a civil társadalom hitelét és gyengíteni az emberi jogok védelmét.”
Az ENSZ-szakértő súlyos aggodalmának adott hangot a migránsok, menekültek és az LMBTI-közösség jogaival foglalkozó újságírókkal és emberi jogi jogvédőkkel szembeni gyűlöletbeszédekről, zaklatásokról és megbélyegzési kampányokról szóló beszámolók miatt, és felszólította az Orbán- kormányt, hogy támogassa és ismerje el a mostaninál igazságosabb és befogadóbb társadalomért végzett fontos munkájukat.
„Erősen nyugtalanít az a mérgező környezet, amelyet a politikai vezetők szándékosan hoztak létre azért, hogy társadalmi megosztottságot és gyűlöletet szítsanak – tette hozzá Khan asszony. – Tudomásul veszem, hogy az Európai Unió Bíróságának döntése nyomán hatályon kívül helyezték a civil szervezetek munkáját megbélyegző és aláásó, erősen vitatott, civil szervezetek átláthatóságára vonatkozó 2017-i törvényt. Tekintettel az Európai Bíróság legújabb, az úgynevezett „Stop, Soros!”-törvény ellen hozott határozatára, felszólítom a magyar kormányt, hogy vizsgálja felül eddigi álláspontját és a demokratikus társadalom alapvető pillérét képező civil társadalmi szervezetekkel kapcsolatos politikáját” – tette hozzá Khan asszony.
„Meghallgattam a tudományos közösségeknek az intézményi függetlenségükre nehezedő növekvő nyomás miatti aggodalmait. Tekintettel az állami egyetemek privatizációjának az oktatók autonómiája szempontjából felvetődő kockázataira, kérem a hatóságokat, hogy hatékonyan védjék meg a tudományos élet szabadságát, és tartsák tiszteletben az egyetemi oktatók és a hallgatók jogait” – tette hozzá.
„A véleménynyilvánítás szabadságának érvényesítéséhez szükséges egyrészt a független intézmények – szabályozói, igazságszolgáltatási és tudományos – erős védelme, másrészt a politikusok és köztisztviselők elkötelezettsége az emberi jogok előmozdítása, valamint a nyílt és inkluzív párbeszéd előmozdítása mellett” – zárta gondolatait Irene Khan.
Látogatásán az ENSZ különleges jelentéstevője találkozott az érintett kormányzati szervekkel, civil társadalmi szervezetekkel, újságírókkal, tudósokkal, valamint a nemi alapú megkülönböztetés és erőszak ellen küzdő aktivistákkal. A különleges jelentéstevő jelentést készít látogatásának főbb megállapításairól, amelyet 2022 júniusában nyújt be az ENSZ legfontosabb emberi jogi testületének, a 47 tagú Emberi JogiTanácsának.