ENSZ: zéró toleranciát a fegyverkereskedelmi szerződést megsértőkkel szemben

Az államoknak szavatolniuk kell, hogy az egész világra vonatkozó fegyverkereskedelmi szerződés (Arms Trade Treaty, ATT) eleget tegyen a rendeltetésének és Földünk lakói akaratának, vagyis megóvja az emberi életeket és jogokat a nemzetközi fegyverkereskedelem rettenetes következményeitől azzal, hogy konkrét és átlátható lépéseket tesz az előírások eddiginél hatékonyabb kikényszeríthetőségére.

Augusztus 22–26. között rendezik a Részes Felek Második Konferenciáját, amelyre több mint száz országból küldöttek százai érkeznek Genfbe. Fontos lehetőség ez az országok számára, hogy elszámoltassák egymást és megvitassák, hogyan lehetne még hatékonyabban alkalmazni a szerződés előírásait.

„A fegyverkereskedelmi szerződés milliók életet mentheti meg, ezért különösen aggasztó, ha az aláíró vagy ratifikáló országok azt hiszik, hogy ezentúl is ugyanúgy adhatnak el fegyvereket olyanoknak, akik azokkal háborús bűncselekményeket követnek el, vagy olyan helyekre exportálhatnak fegyvereket, ahol nagyon nagy a valószínűsége annak, hogy jogsértéseket követnek el velük” – jelentette ki Brian Wood, az Amnesty International fegyverkereskedelemmel és emberi jogokkal foglalkozó munkacsoportjának vezetője.

Zéró toleranciára van szükség azokkal az országokkal szemben, amelyek azt hiszik, hogy megkerülhetik a szerződést. Teljesen egyértelmű, hogy a dokumentumban foglaltak minden eddiginél hatékonyabb kikényszerítésére van szükség: Jementől kezdve Szírián át Dél-Szudánig minden nap gyerekek sokasága hal vagy sebesül meg bombáktól, civileket fenyegetnek és fegyveres csoportok követnek el jogsértéseket azokkal a fegyverekkel, amelyeket a szerződésben részes országokban gyártottak.

A fegyverkereskedelmi szerződést aláírt Egyesült Államok és a dokumentumot ratifikált EU- országok – köztük Bulgária, Cseh-, Francia- és Olaszország továbbra is könnyűfegyvereket, lőszert, páncélozott járműveket és rendfenntartáshoz használt felszereléseket ad el Egyiptomnak az ellenzékieket sújtó brutális leszámolások ellenére. Az akciókban 2013 óta tüntetők százait ölték meg, ezreket tartóztattak le és kínoztak meg.

Franciaország 2014-ben ismét kiviteli engedélyt adott azokra a Sherpa típusú páncélozott járművekre, amelyekkel a biztonsági erők ülősztrájkolók százait ölték meg tavaly a Rabaa al-Adawiya mecsetnél.

A szerződés aláírói által szolgáltatott fegyverek továbbra is szítják a véres polgárháborúkat. Tavalyelőtt Ukrajna például engedélyezte 830 könnyű és 62 nehéz géppuska exportját Dél-Szudánba. Hat hónappal a szerződés aláírása után, 2015. március 18-án az ukrán hatóságok engedélyezték ismeretlen számú Mi-24-es harci helikopter kivitelét Dél-Szudánba. Közülük hármat jelenleg is a helyi kormányzat használ, és a hírek szerint nemsokára egy újabb érkezik hozzájuk.

„Ukrajna azzal, hogy aláírta a fegyverkereskelmi szerződést, vállalta, hogy nem tesz olyat, amivel aláássa a benne foglaltakat, vagyis például szavatolja, hogy a fegyverek nem jutnak olyan helyre, ahol tudomása szerint háborús bűncselekményeket – köztük civilek elleni támadásokat – követhetnek el velük. Nem lehet a Dél-Szudánban történtekről az ukrán fegyverek említése nélkül beszélni: olyan embereket támadnak és ölnek meg velük, akik kórházakban, imaházakban vagy az ENSZ békefenntartóinál kerestek menedéket – mondta Brian Wood, hozzátéve: Nehéz elképzelni, hogy az EU-tagországok, látva az Egyiptomban zajló elnyomást, arra a következtetésre jutottak, hogy nem sértik meg a szerződést azzal, ha az ottani biztonsági erőket további fegyverekkel látják el.”

A szerződés megszegése az is, hogy néhány ország nem számol be saját fegyverimportjáról és -exportjáról. Holott a szerződés beszámolási kötelezettséget ír elő: egy jelentést arról, amely az illető országnak az előírások végrehajtása irányába tett lépéseiről szól. Ennek határideje 2015 decembere volt. A másik beszámolóban – amelyet 2016. május 31-ig kellett teljesíteni – az engedélyezett fegyverexport számait kell jelenteni.

Az Amnesty International aggódik, mert az országok jó negyede még az első beszámolóját sem adta le, és ugyanennyi késik a második jelentéssel.

Jelenleg nem kötelező az államoknak nyilvánosságra hozniuk a jelentéseiket: az importról és exportról szóló jelentés ideiglenes formanyomtatványán jelezniük kell, hogy nyilvánosságra akarják-e hozni a tartalmát. Moldova és Szlovákia úgy döntött, hogy a jelentése nem nyilvános.

„A kormányok élhetnek azzal a lehetőséggel, hogy akár részben, akár egészben eltitkolják, mennyi fegyvert adtak el vagy vettek meg, ezzel pedig lényegében lehetetlenné teszik a törvényhozás, média és a civil társadalom számára, hogy belelássanak, vajon az ország megtartja-e a követelményeket” – mondta Brian Wood, az Amnesty International fegyverkereskedelemmel és emberi jogokkal foglalkozó közösségének vezetője.

„Minden országnak – amilyen gyorsan csak tudja – el kell készítenie a jelentéseket. Továbbá tegye nyilvánossá őket az interneten is, és magyarázza el, hogy miért nem sikerült idejében teljesítenie a beszámolási kötelezettségét.”

Az Amnesty International követeli: a fegyverexportálók egészen addig ne hagyhassák jóvá a fegyverek kivitelét, amíg az importáló ország jogilag kötelező garanciát nem vállal arra, hogy a fegyverek végfelhasználói nem sértik meg az emberi jogokat.

Egyelőre a fegyverkereskedelem emberi jogokra gyakorolt hatását még nem vizsgálják ki minden esetben – ahogyan azt a szerződés előírja. Példa: 2015 márciusa óta az Egyesült Államok külügyminisztériuma 24 milliárd dollár értékben engedélyezte katonai és logisztikai felszerelések eladását Szaúd-Arábiának, Nagy-Britanni és Észak-Írország Egyesült Királyság pedig 2015 márciusa és 2016 júniusa között 3,4 milliárd font értékben szállított fegyvert ugyanoda. Sem Washingtont, sem Londont nem zavarta, hogy a Szaúd-Arábia vezette koalíció folyamatosan, válogatás nélkül, aránytalan légicsapásokat és szárazföldi támadásokat hajt végre Jemenben, néhány esetben a háborús bűncselekmény gyanúja is felvetődik.

„Ahhoz, hogy emberi életeket mentsünk meg és biztosítsuk az emberi jogok, illetve a nemzetközi humanitárius jog érvényesülését szükség van ezekre a garanciákra – mondta Brian Wood. – A garancia továbbá csökkentené annak az esélyét, hogy a fegyverek illetéktelen fegyveres csoportok kezébe jussanak, vagy olyasmire használják őket, amelyek sértik a szerződést.”

Az Amnesty International és partnerei 20 évig tartó megfeszített lobbizása és kampányolása után az ENSZ Közgyűlése 2013. április 2-án fogadta el a Globális Fegyverkereskedelmi Szerződést. A Szerződés 2013. december 24-én lépett hatályba, vagyis hivatalosan is a nemzetközi jog része lett minden ratifikáló és aláíró ország számára.

A szerződés nemzetközi egyezmény, amely a történelemben először tiltja, hogy az államok fegyvereket adjanak el egymásnak, ha információjuk van arról, hogy népirtásra, emberiesség vagy háborús bűncselekmény elkövetésére használnák őket.

A legfontosabb emberi jogi előírásokat a 6.  – amely tiltja a fegyverkereskedelmet, ha felvetődik az emberi jogok megsértése – és a 7. cikk tartalmazza, amely előírja, hogy az exportáló részes államnak vizsgálnia kell: nem ássa-e el alá az export a békét, biztonságot és az emberi jogokat. Az államoknak miden üzlet potenciális „negatív hatásait” alaposan ki kell vizsgálniuk.

Mintegy két évvel a szerződés elfogadása után már 130 ország írta alá a dokumentumot, közülük 43 azonban még nem ratifikálta. Amelyek viszont törvénybe iktatták (87 ország) azok között megtalálható a legnagyobb tíz fegyverexportőrből öt: Francia-, Német-, Olasz-, Spanyolország és az Egyesült Királyság. A tetemes fegyverkereskedelmet lebonyolító Oroszország, Kína viszont máig nem csatlakozott a szerződéshez, és továbbra is fegyverekkel látja el az emberi jogok megsértőit.

Az Amnesty International hétfős küldöttséggel vesz részt a ma kezdődő genfi találkozón, ahol információkat gyűjt és lobbizik azoknál az országoknál, amelyek még nem ratifikálták vagy még nem csatlakoztak a szerződéshez, hogy tegyék meg.

 

Gyilkos tények: a világ fegyverkereskedelme számokban

A hagyományos fegyverek kereskedelme:

A hagyományos fegyverek legnagyobb exportőreinek 10-es listája 2010–15 között (a könnyűfegyverek kivételével)

Egyesült Államok 55,006 milliárd amerikai dollár

Oroszország  42,404 milliárd amerikai dollár

Kína  9,943 milliárd amerikai dollár

Németország  9,467 milliárd amerikai dollár

Franciaország  8,932 milliárd amerikai dollár

Egyesült Királyság  7,627 milliárd amerikai dollár

Spanyolország  5,310 milliárd amerikai dollár

Olaszország  4,360 milliárd amerikai dollár

Ukrajna  4,156 milliárd amerikai dollár

Izrael 3,280 milliárd amerikai dollár

A hagyományos fegyverek legnagyobb importőreinek 10-es listája 2010–15 között (a könnyűfegyverek kivételével)

India  23,124 milliárd amerikai dollár

Szaúd-Arábia  11,002 milliárd amerikai dollár

Kína 7,726 milliárd amerikai dollár

Arab Emírségek 7,156 milliárd amerikai dollár

Pakisztán 6,899 milliárd amerikai dollár

Ausztrália 6,711 milliárd amerikai dollár

Törökország 5,410 milliárd amerikai dollár

Egyesült Államok 5,220 milliárd amerikai dollár

Dél-Korea 5,011 milliárd amerikai dollár

Szingapúr 4,344 milliárd amerikai dollár

[Forrás: SIPRI]

1992–2015 között az Egyesült Államok az ENSZ hagyományos fegyvereket tartalmazó jegyzéke szerint a következő hagyományos nehéz fegyverekkel kereskedett:

■     5570 tank

■     12 208 páncélozott hadijármű

■     4097 nagy kaliberű tüzérségi rendszer

■     1686 harci repülő

■     672 katonai helikopter

■     51 hadihajó

■     24 841 rakéta és rakétakilövő

Oroszország ugyanebben az időszakban:

■     1294 tank

■     4052 páncélozott hadijármű

■     1637 nagy kaliberű tüzérségi rendszer

■     664 harci repülő

■     604 katonai helikopter

■     36 hadihajó

■     26 809 rakéta és rakétakilövő

[Forrás: UN Register of Conventional Arms] Hadi kiadások

 

A világ teljes hadi kiadása a 2001-i 1,14 billiárd amerikai dollárról 2015-re 1,76 billiárdra (+50%) nőtt.

■     A Közel-Kelet hadi kiadása 2008–14 között 130 milliárdról 181 milliárd amerikai dollárra nőtt.

■     Ázsia-Óceánia hadi kiadása 2008–15 között 311 milliárdról 450 milliárd amerikai dollárra nőtt.

■     Szaúd-Arábia 2015-ben a GDP-je 13,7 %-át, Dél-Szudán a GDP-je 13,8 %-át költötte fegyverekre.

A legnagyobb cégek

■     A világ (kivéve Kína) legtöbb fegyvert és katonai technológiát árusító 100 cégének forgalma 104 %-kal nőtt 2002–13 között; a százak forgalma 2013-ban 401 milliárd amerikai dollár volt.

■     A listát vezető 10 cég 26 milliárd amerikai dollár nyereséget termelt 2014-ben.

[Forrás: SIPRI – a számok a 201 1-i árakon és árfolyamokon értendőek a könnyűfegyverek kivételével]

Fegyveres erőszak

■     Majdnem 500 ember hal meg naponta fegyverrel elkövetett emberölésben a világon  [Forrás: UNODC Global study on homicide 2013] – legtöbbje nem fegyveres konfliktusban. További mintegy 2000 ember sérül meg. [Forrás: Small Arms Survey]

■     Legalább 2 millió – nem fegyveres konfliktusban megsebesült – ember él a világon lőfegyver okozta sérüléssel; milliók (egyének, családok és közösségek) szenvednek a lőfegyverek okozta erőszak lelki következményeitől. [Forrás: Small Arms Survey]

■     A kézi fegyverek háromnegyede a becslések szerint magánemberek kezében van – a 2007-i adatok szerint a 875 millióból 650 millió, ez a szám azóta nagy valószínűséggel még magasabb. [Forrás: Small Arms Survey]

■     Az emberölések 41%-át követik el lőfegyverekkel, Amerikában ez az arány 66%. [Forrás: UNODC Global report on homicide]

Kézi fegyverek

■     Az ENSZ hagyományos fegyvereket tartalmazó jegyzéke szerint 2013-ban 1 808 904 kézifegyvert exportáltak – ez a szám aligha felel meg a valóságnak, mert csak 25 tagállam küldte el a számait. A pontosabb becslés szerint ez a valóságban 4,6 millió. [Forrás: Small Arms Survey]

■     Az Egyesült Államokban csaknem minden lakosra jut egy kézifegyver.

■     2010 –13 között az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatalának küldött jelentéseikben az országok 700 millió nem engedélyezett fegyver és 100 millió tár lőszer lefoglalását jelentették. [Forrás: UNODC]

■     Évente 8 milliárd új kézi fegyvert és 15 milliárd tárnyi lőszert állítanak elő.

■     A becslések szerint évente a kézi fegyverek és lőszerek nemzetközi kereskedelmének forgalma több mint 7,1 milliárd amerikai dollár.

A kézi fegyverek története számokban [Forrás: Small Arms Survey]

■     Az 1950-es évektől kezdve 2015-ig 35–100 millió AK-típusú fegyvert gyártottak

■     A 60-as évek óta 8–12 millió AR-15-ös gépkarabélyt és származékait gyártották le (Bevan, 2013).

■     Kereken 17 millió Lee Enfeld típusú puskát és legalább 7 millió G3-as puskát gyártottak napjainkig (Bevan, 2014).

Kazettás lőszerek ( a kazettás lőszerekről szóló 2015-i jelentés alapján

■     Legalább 23 kormány használt kazettás lőszert fegyveres konfliktusokban a
második világháború vége óta. 2015 közepén még 25, kazettás bombák által
szennyezett ország volt a világon.

■    A kazettás lőszerekről szóló 2008-i egyezmény elfogadásakor még összesen 91 ország raktározott jó néhány millió kazettás lőszert, amely több mint 1 milliárd résztöltetet tartalmazott. Azóta 27 ország 1,3 millió kazettás lőszert és 160 millió résztöltetet semmisített meg – az államok által bevallott, raktárakban tartott résztöltetek 90%-át.

[Forrás: Cluster Munitions Monitor 2015]