Építőipari áremelkedések – jóval előbb meg kellett volna kezdeni az ellenőrzést

A Gazdasági Versenyhivatal a drasztikus építőipari alapanyag-áremelkedés okainak feltárására külön vizsgálói csoportot hozott létre, amely kiemelten elemzi a kartellgyanús tevékenységekkel kapcsolatos panaszokat és piaci jelzéseket.

Az építőipari szektorban tapasztalható áremelkedés számos lehetséges okra visszavezethető. Az építőipari nyersanyagárakra növelő hatással vannak – egyebek között – az akadozó nemzetközi ellátási láncok, kereskedelempolitikai intézkedések, vámok, külföldi kitettség, kapacitáshiányok és a világjárvány okozta szállítási zavarok. Piacgazdasági körülmények között az árat, mindezen tényezők mellett, a kereslet és kínálat együtt formálja.

A magyar versenyhatóság a múlt egy évben folytatott vizsgálatai alapján feltárta, hogy egyes építőipari alapanyagok és termékek esetében nagy a külföldi kitettség, melynek kialakulása egészen a privatizációig nyúlik vissza. Magyarországon a kitettség mellett bizonyos alapanyagok tekintetében olyan oligopol piacok is kialakultak, ahol a termelők (eladók) kis számban vannak jelen, nagy piaci erővel rendelkeznek és könnyen megtehetik, hogy az áraikat a versenyzői piacra jellemző árszintnél magasabban állapítják meg. A Gazdasági Versenyhivatal már 2020. októberében eljárást indított a hazai cementpiac három legfontosabb szereplőjével szemben gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmának feltételezett megsértése miatt; az eljárás jelenleg is zajlik. A vizsgálói csoport elemzése szerint elérkezett az idő egy nemzeti stratégia megalkotására a fontos bányászati nyersanyagok kitermelésével és hasznosításával kapcsolatban.

A versenyhatóság a jogszabályok által biztosított eszközökkel tud fellépni túlzó árazás esetén, ha egy piaci erővel rendelkező szereplő, versenytársaitól függetlenül, már rövidebb távon is képes túlzottan magas (pl. a költségeket tisztességtelenül meghaladó) árakat alkalmazni. Szintén versenyhatósági hatáskörbe tartozik, ha egy adott ágazatban független piaci szereplők összehangolják piaci magatartásukat és kartellbe tömörülve – a fogyasztókat megkárosítva – emelik az árakat azon árszint fölé, amely rendes versenyhelyzetben kialakulna. A versenyellenes magatartások általában titokban zajlanak, ezért ezekről a versenyhatóság elsősorban piaci jelzésekből (informátor, kartell chat, panasz, bejelentés) vagy az együttműködés formáit (engedékenység) választó vállalkozásoktól szerez tudomást.

Az építőipari árak emelkedése más országokban és az Európai Bizottságban is nagy gondot okoz. A lengyel versenyhatóság 2021 áprilisában indította meg piacelemzését az építőipari árak emelkedése miatt: vizsgálja a cement és a mész árának változását is. Az Európai Bizottság pedig elkészítette a kritikus fontosságú nyersanyagok 2020. évi listáját, valamint cselekvési tervet terjesztett elő ezzel kapcsolatban.