Tudta, hogy egy átlagos európai polgár évente 4800 kiló hulladékot termel, aminek jórésze műanyag, ráadásul csomagolóanyag? Magyarországon csak műanyag csomagolásból 30,5 kg hulladék jut egy személyre (újszülöttől matuzsálemig) évente, és ennek csupán 27,5%-át dolgozzák fel újra.

A „műanyagmentes július” akciói erre a kiemelkedően súlyos problémára hívják fel a figyelmet; csatlakozásával minden ember tehetünk azért, hogy a lehető legkevesebb műanyagot használja.

Földünkön a különféle hulladékok közül a műanyag mennyisége növekszik a legnagyobb ütemben. A PET-palackokból és műanyag zacskókból is percenként egymilliót használ az emberiség; a műanyag zacskók 25 perc elteltével a kukában landolnak. Ráadásul a műanyagot újra hasznosítani sem lehet teljes mértékben, mert a folyamat minőségi és mennyiségi veszteséggel jár. Sajnos, nem ez a legnagyobb probléma, egyelőre a műanyag hulladék újra-hasznosítási célú gyűjtése sem megoldott!  A PET-palackok mindössze harmadát hasznosítja újra az ipar, a többi a szeméttelepeken, vagy a természetben végzi, ahol a „természetes” lebomlási idő akár 450 évig is eltarthat.

A műanyagok nagyrésze ráadásul nem képes teljesen lebomlani, csupán apró részecskékre aprózódik, mikroműanyaggá alakul. A természetbe jutó, elképesztő mennyiségű műanyag szemét nemcsak az élővilágot veszélyezteti, de a klímaválságot is egyre elviselhetetlenebbé teszi; a műanyag is kőolaj-származékokból készül, hatalmas károsanyag-kibocsátással.

A sok szemét nagy többsége vizeinkben végzi, szennyezve folyóinkat, tavainkat, tengereinket. Az áramlatok miatta hulladékok hatalmas szemétszigetekké álnak össze, a legnagyobb jelenleg a Csendes-óceánban lebeg, 1800 millió darab műanyag szemétből áll, 80 000 tonnás és 1,6 millió négyzetkilométer, tehát Magyarország területének a 17-szerese. Sajnos, mi helyben is találkozunk ehhez hasonló problémákkal: a tiszai és a dunai szennyezés egyre súlyosabb és nagyobb mértékű, csak a Dunával naponta 4,2 tonna műanyag hulladék jut a Fekete-tengerbe.

A hulladék és a műanyag okozta szennyezés nem csak a vizek élővilágát érinti, a Föld minden területén jelen van. Legtöbbet a bálnákról, teknősökről és halakról hallhatunk: ezek az állatok hatalmas veszélynek vannak kitéve a műanyag-szennyezés miatt. Ráadásul a fenyegetettség már elérte a szárazföldet is: 390 ezer tevéből már 1%-ot kiirtott a műanyag. Az emberiség azáltal is fenyegetett, hogy hetente 5 gramm mikro-műanyagot eszünk meg; ez olyan, mintha hetente fogyasztanánk el egy bankkártyát.

Hazánkban 2021 júliusától betiltanak számos, egyszer használatos műanyagot és 2023-tól az egyszer használatos italcsomagolások is visszaválthatók lesznek. A központi szabályozás mellett persze az egyéni felelősség is kiemelten fontos szerepet játszik a változás eléréséért, hiszen az a legjobb hulladék, ami meg sem termelődik.

Rengeteg módja létezik annak, hogy mikként csökkenthető a hulladék:

  • Mielőtt elindulunk a boltba, ellenőrizzük, hogy elraktuk-e a vászontáskákat, kosarakat, tárolóüvegeket, így elkerülhetjük azt, hogy az üzletben kelljen kérni egyszer használatos műanyagszatyrot.
  • A zöldségeket, pékárut sem kell eldobható műanyag zacskóba tenni, saját magunk is készíthetünk többször használatos zacskókat, és sok üzletláncban is már kaphatóak a vékony tülltasakok.
  • Terjednek azok a boltok, ahol a saját tárolóeszközeinkbe rakhatjuk a megvásárolni kívánt termékeket, akár élelmiszert, tisztítószereket.
  • Hazánkban évente több mint ezermillió PET-palack kerül forgalomba, ennek pedig kevesebb mint tizedét hasznosítjuk újra. Hordjunk inkább magunkkal kulacsot, amelyből friss csapvizet vagy szűrt vizet fogyaszthatunk!
  • Olyan termékeket tegyünk a kosárba, melyeken nincs vagy nagyon kevés a felesleges csomagolóanyag.

Nehéz lenne minden szabályt egyik napról a másikra beépíteni az életünkbe, érdemes fokozatosan haladni, kezdjük akár a műanyagmentes júliussal, csatlakozzunk a nemzetközi kihíváshoz, hiszen kis tettekkel is nagy változást érhetünk el!

Visszafordíthatatlan károkkal járhat

Visszafordíthatatlan hatásai lehetnek az emberekre és az ökológiai rendszerekre, ha nem sikerül megvalósítani a párizsi klímaegyezmény célkitűzését, a felmelegedés mértékének 1,5 Celsius-fok alatt tartását – írják az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének kutatói. A 2 Celsius-fokos felmelegedés az iparosodás kora előtti időszakhoz képest 420 millió embert tesz ki hőhullámok és mintegy 80 millió embert az éhezés kockázatának 2050-re. A szélsőségesen magas páratartalom és hőmérséklet az emberi szervezetre is veszélyes lehet. 1979 óta több mint kétszeresére nőtt a hőhullámok gyakorisága világszerte. Az iparosodás előtti időszakhoz képest mostanra 1,1 Celsius-fokkal nőtt az átlaghőmérséklet a Földön.