Az év magyarországi hüllője: a homoki gyík

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) kétéltű- és hüllővédelmi szakosztálya, folytatva az évtizeddel ezelőtt kezdeményezett „Az év hüllője / Az év kétéltűje” programot, 2022-re hazánk egyik legkevésbé közismert gyíkját, az alföldi pusztákhoz kötődő homoki gyíkot választotta az év hüllőjének.

Bár vannak, akik vitatnák elsőbbségét a zöld gyíkkal szemben, a homoki gyík talán a legszebb, egzotikus színezetű gyíkfajunk. Testhossza mindössze 6-8 cm, a farka viszont a testhossz kétszeresét is elérheti. A hímek hátának közepén világoszöld sáv fut végig, amely a nászidőszakban élénkebb, később sötétebbé válik. A zöld sávot mindkét oldalon egy-egy barna, a szélein csipkézett, a testoldal felső részét is magában foglaló sáv határolja.

Fő elterjedési területe a Balkán-félsziget, egyes görög szigetek, kelet felé az alsó Duna mente, a Fekete-tengert övező síkságok, illetve a Krím-félsziget. Megtalálható még a Boszporusz kis-ázsiai oldalán is. A magyarországi populációk elszigetelődtek a fő elterjedési területtől.

Bár a homoki gyík dél-kelet-európai elterjedésű hüllő, hazánkban azt a területet találta meg élőhelyének, amelyet a leginkább magyar tájnak szoktunk tartani – az Alföld homokpuszta-gyepein fordul elő. A Pesti-síkságtól kezdve a Duna-Tisza-közének szinte minden homokhátán megtalálható, ahol a természetes gyepek fennmaradtak. Legészakibb előfordulása a bátorligeti legelő a Nyírségben. A Dunától nyugatra egyedül a Pákozd melletti rétekről jegyezték fel, de a populáció fennmaradását évtizedek óta nem sikerül bizonyítani. Az MME kétéltű- és hüllővédelmi szakosztálya a www.herpterkep.mme.hu weboldalon vár minden fényképes észlelést erről a szép gyíkról.

Nappal aktív. Jól bírja a magas hőmérsékletet, még a meleg nyári napokon is szinte egész nap a felszínen mozog, leszámítva a legforróbb koradélutáni órákat. Apró gerinctelenekkel táplálkozik, amelyeket portyázva keres. Amikor nem aktív, föld alatti üregekbe húzódik vissza. Az október végén kezdődő téli hibernációból március elején-közepén jön elő, a párzás áprilisban kezdődik. A nőstények 2-6 tojást raknak fűcsomók, zsombékok alá. A rendkívül apró termetű fiatalok július végétől kelnek ki.

Ezt a fajt is csak megmaradt élőhelyeinek tervszerű, jól átgondolt megőrzésével és kezelésével őrizhetjük meg. Magyarországon – mint minden hüllő és kétéltű – védett, természetvédelmi értéke 50 ezer forint.