A Magyar Újságírók Országos Szövetsége etikai bizottságához eljutott dokumentum szerint ma már létező jelenség, hogy egyes közéleti szereplők olyan nyilatkozatot próbálnak aláíratni a tőlük interjút kérő újságírókkal, amelyben arra köteleznék őket: „sérelemdíj” fizetésének terhe mellett mutassák be jóváhagyásra az elkészült anyagot, és azt kizárólag abban a formában tegyék közzé, ahogy azt az elbíráló személy jónak látja.
Ennek kapcsán a MÚOSZ etikai bizottsága felhívja a figyelmet az érvényes jogi szabályozásra. A 2010. évi CIV. törvény a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól 15. § (2) úgy rendelkezik:
„A médiatartalom-szolgáltató köteles a nyilvános közlés céljából készített nyilatkozatot a nyilatkozatot adó vagy a médiatartalomban szereplő személynek – annak kérésére – a közzétételt megelőzően megmutatni; az nem közölhető, ha a közzétételhez az érintett azért nem járul hozzá, mert azt a médiatartalom-szolgáltató érdemben megváltoztatta vagy eltorzította, és ez a nyilatkozatot adó vagy a médiatartalomban szereplő számára sérelmes.”
Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a nyilatkozó kérésére az újságíró köteles bemutatni a kész cikket/médiatartalmat, arra azonban semmiképp sem kötelezhető, hogy az eredetileg elhangzottaktól eltérő szöveget publikáljon pusztán azért, mert a nyilatkozó – esetleg a stábja, tanácsadói, felettesei stb. – úgy látják kedvezőnek.
A Magyar Újságírók Országos Szövetségének etikai bizottsága felhívja a figyelmet a feledésbe merülni látszó arra az evidenciára, amely szerint
interjú akkor készül, amikor az újságíró kérdez, az interjúalany pedig szabad akaratából válaszol. Ami ilyenkor elhangzik, az az interjú szövege, és a bemutatáskor legfeljebb a tények pontosítására, a félreértések eloszlatására van lehetőség.
Ebből következően az újságírónak az is jogában áll, hogy ha hang-/filmfelvétellel bizonyítani tudja: mindaz elhangzott, amit utólagos mérlegelés nyomán az alany már visszavonna, az eredeti szöveget tegye közzé.
A MÚOSZ etikai bizottsága mindennek fényében a fent ismertetett törvénysértő gyakorlat megszüntetését tartja követendő útnak, és javasolja a törvényes megoldásokhoz való visszatérést – tette közzé a bizottság állásfoglalását N. Kósa Judit elnök.