Európai mini államok a középkorból: San Marino

Nem, itt nem a korabeli építészetről, művészetről, gazdag kulturális örökségeinkről van szó, hanem arról, hogy napjainkban, a 21. század elején is léteznek földrészünkön a messzi múltból ránk maradt, az egykor volt múltat idéző törpe államalakulatok, mint Monaco, Andorra, Liechtenstein, San Marino és a Vatikán. Ezek túlélték a történelmi viharokat és manapság profitálni tudnak a rendelkezésükre álló számos pénzügyi és idegenforgalmi lehetőségből.

A nemzetközi közösség független szuverén entitásokként ismeri el a mini államokat, amelyek az 1990-es évek elején az ENSZ teljes jogú tagjaivá váltak. A többiektől eltérő egyetlen kivétel az egyházi okok miatt kissé más irányban elmozdult Vatikán (hivatalos nevén: Szentszék – Holy See, Saint-Siège) esete, amely 1964 óta a világszervezet megfigyelő állami státuszával rendelkezik.

Az észak-olaszországi térségben az Adriához közeli San Marino Köztársaság 61 négyzetkilométernyi területen fekszik, lakosainak száma mintegy 34 ezer. GDP-jének 22%-át a külföldi turizmus adja.

San Marinóban 301-ben jött létre egy független közösség, így ez a később a környező településekre is kiterjedt entitás vált a világ legrégebbi és legkisebb szuverén államává. Határai 1463 óta változatlanok. Történelme során területét a 16.-18.  században több ízben eredménytelenül próbálták elfoglalni, de még Napóleon katonai terjeszkedését is elkerülte. A 19. századi olasz egyesülési folyamatból is kimaradt, ugyanakkor menedéket nyújtott azoknak az olaszoknak, így Garibaldinak is, akik e folyamatot támogatták. A két világháború során San Marino semlegességet hirdetett. Bár az ország nem tagja az Európai Uniónak, de az eurót használja.

Az olasz utakon a településhez közel jutva a városállam festői látvánnyal mutatkozik be. Jellegzetessége a számos torony, mely a hegycsúcson több helyen is kikandikál.

A Guaita Erődhöz ezen a lépcsőn lehet feljutni.

A San Marinó-i úthálózatról képet kaphatunk erről a várostérképről. (előtérben a szerző).

Az állam földrajzi elhelyezkedésétől függetlenül van gépkocsi-forgalom is San Marinóban, s e képen láthatjuk a máshol igen ritkán látható helyi rendszámokat.

Az egész terület lejtős hegyoldali fekvését jól mutatja ez a felvétel.

Az állam kormányának székhelye.

Még néhány kép San Marino „belvárosából”.

Séta közben bukkantunk véletlenül erre a gyerekszoborra, amely az oroszországi Észak-Oszétia Beszlán városának egyik iskolájában 2004 szeptemberében elkövetett iszlamista terrorakció áldozatául esett 186 gyermek emlékét őrzi.

Azt nem sikerült megtudnom, hogy külföldön miért éppen San Marinóban állították fel, természetesen kegyeletből.