„Ezen a napon érdemes emlékezni arra, mennyire fontos is volt ezeknek az országoknak a csatlakozása, nemcsak számukra, hanem az unió egészének szempontjából is, mert arra tett képessé minket, hogy kiterjesszük a stabilitást és biztonságot a kontinensen. Hozzájárult a bővítés annak idején a gazdaság fellendüléséhez is” – fogalmazott Barroso.


Hangoztatta, hogy a tagsággal segítették biztosítani a demokrácia, a szabadság és a törvényes rend uralmát sok millió ember számára, akik korábban a vasfüggöny mögött éltek. „Az uniós csatlakozás emberek milliói számára nyitott utat a jobb jövő irányában” – tette hozzá a bizottsági elnök.

Barroso szerint reálisan szemlélve, tíz év elmúltával az EU erősebb, gazdagabb és biztonságosabb lett mind politikai, mind gazdasági, mind kulturális értelemben. A növekvő belső kereskedelem révén új munkahelyeket, magasabb gazdasági növekedést teremtettek. Növekedett az unió súlya a világszíntéren is.

„Ez a bővítés megmutatta, hogy egy egységesebb és nyitottabb unió a legjobb eszköze annak, hogy erősítsük nemzetközi helyzetünket, megvédjük közös érdekeinket, és ösztönözzük közös értékeink terjedését” – emelte ki az elnök.

Barroso és Stefan Füle bővítési biztos közleményt is kiadott a témában, és ebben felsorolta, milyen konkrét előnyökkel jár a tíz évvel ezelőtti bővítés. Közöttük említette, hogy tavalyra az EU a világ összesített bruttó jövedelmének 23 százalékát adta, 13 ezer milliárd euróval. A közös energia-, közlekedési, bevándorlási, környezetvédelmi, élelmiszer-biztonsági stratégia révén – amelyet a folytatódó bővítési folyamatnak köszönhetően az EU bizonyos mértékig határain kívül is érvényesíteni tud – javultak az emberek életkörülményei.

A demokrácia és szabadságjogok kiterjesztésével – amely szintén érvényes a bővítési folyamatba bevont, de még nem csatlakozott országokra is – az unió biztonságosabb lett, csökkent a „határokon átnyúló” bűnözés.

A régi és az új tagok közti kereskedelem háromszorosára, az új tagok egymás közti kereskedelme tíz év alatt ötszörösére emelkedett. Kelet- és Közép-Európa gazdasági növekedése 2008-ig átlagban elérte az évi 4 százalékot, és becslések szerint ebből 1,75 százalék az uniós csatlakozásnak köszönhető. Fél százalékpontot jelentett a bővítés az EU régebbi tagállamainak is. A bővítés óta duplájára emelkedett az unión kívülről érkező közvetlen befektetés is.

Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke történelmi eseménynek nevezte a tíz évvel ezelőtti bővítést, amely szerinte Európa végleges újraegyesítéséhez és megbékéléséhez vezetett a második világháború után.

„A bővítés megkoronázta számos közép- és kelet-európai országnak a kommunista uralomból és a tervgazdaságból a demokráciába és a piacgazdaságba való átmenetét, valamint kiterjesztette a stabilitás, a biztonság, a szabadság és a jólét övezetét a kontinensünkön” – olvasható a politikus sajtóközleményében. Schulz szerint az ukrajnai események rávilágítanak, hogy az emberek mennyire szeretnének osztozni ezekben az értékekben.