A Civitas Intézet Gazdasági és Társadalomtudományi Kutató Zrt. és a Transparency International Magyarország Alapítvány közös kiadásában jelent meg a Korrupció Magyarországon 2010–2018 alcímet viselő Fekete könyv. A tanulmányt a Civitas Intézet megbízásából Martin József Péter, a Transparency International Magyarország Alapítvány ügyvezető igazgatója, Nagy Gabriella, a Transparency International közpénzügyi programvezetője és Ligeti Miklós, a Transparency International jogi vezetője készítette. A tanulmány második részében található esetleírások elkészítésében közreműködött a K-Monitor Közhasznú Egyesület, az esetleírások a K-Monitor Közhasznú Egyesület adatbázisán alapulnak.
Kamupártok finanszírozása 2013. június 10-én fogadta el az Országgyűlés az új kampányfinanszírozási szabályozást, amellyel kapcsolatban az ellenzék és a civilek kezdettől fogva korrupciós kockázatokra figyelmeztettek. A gyanú beigazolódott: a választásokon soha nem látott mennyiségű, újonnan alapított „kamupárt” indult, akiknek valódi politikai céljaik nem voltak, csak a kampánytámogatásokat akarták megszerezni. Ezek a szabályozás visszásságait kihasználva, kockázat nélkül jutottak milliárdokhoz. A 2014-i választásokon elindult kamupártok után nem tudta behajtani a NAV a mintegy 1,96 milliárd forint bírságot, és 2017 decemberében le is zárta az ügyeket. A pártok gyakran kevesebb szavazatot szereztek, mint ahány ajánlást összegyűjtöttek, és az elszámolásaikban is komoly visszásságok tárhatók fel. Az elszámolásokért ráadásul civileknek perre kellett mennie az Államkincstárral.
A 2018-i választásokon is változatlanul 27 egyéni jelölt elindításával 13 ezer 500 aláírás összegyűjtésével már országos lista állítható. 53 jelöltig 149 millió forint jár a pártnak, 106 jelöltnél pedig máris 579 millió forint folyhat a párt kasszájába. 2017 novemberében azonban a Parlament 2/3-os törvénymódosítással döntött arról, hogy annak a pártnak, amely 1 százalékot sem ér el az országgyűlési választáson, vissza kell fizetnie a kampányra kapott állami támogatást a vezetőtestület vagyonából. Ám a törvénymódosítás sem tántorítja el a kamupártokat, 2018-ban több, mint 400 párt indul az áprilisi választásokon. Zuschlag János a 2018-i választásokra társával pártot alapított, viszont a jelöltek 500 aláírását nem valós kampánnyal, hanem egy pénzügyi tanácsadó cég adatbázisából ellopott adatokkal akarták megszerezni. Zuschlag bűnszövetségben elkövetett tiltott adatszerzés miatt előzetesbe került. Zuschlagot 2014-ben az Új Magyarország és az Új Dimenzió nevű kamupártokkal hozták hírbe. Az Új Magyarország Párt ügyében – mely a kampány ötven napjában szállásra és üzemanyagra 62 milliót számolt el, de így is csak 1578 szavazatig jutott – jogerősen megszüntették a nyomozást, más pártok esetében azonban még folyik nyomozás.
http://www.origo.hu/valasztas2014/20140409-kis-partok-kampanykoltesei- 2014-ben.html
https://transparency.hu/wp-content/uploads/2016/02/Kampanykod.pdf http://nepszava.hu/cikk/1130182-kamupartok-jogerosen-megusszak
Lánchíd-palota A Lánchíd budai hídfőjének tövében fekvő, reprezentatív Lánchíd-palota a rendszerváltás után hosszú ideig kihasználatlanul állt, végül 2008-ban eredeti stílusában helyreállították mintegy 6 milliárd forintból. A gazdasági válság hatására ismét megüresedett, tulajdonosa, a Lánchíd Palota Kft. pedig csődbe ment. 2013-ban Nobilis Kristóf cége vásárolta meg 3 milliárd forintért a CIB Bank cégétől, a Recovery Ingatlanhasznosító Kft.-től. Az épület terveik szerint
2014-től az Eximbank székháza lett volna, de végül a bank a felújítási és átalakítási munkák elvégzése és a szerződés megkötése ellenére sem költözött be.
2014-ben az állami tulajdonú bank új vezetése a nagyfokú értékaránytalanságra hivatkozva a tízéves bérleti szerződés felbontására szánta el magát, és polgári pert indított a pénzinténzet korábbi vezetői, többek közt Nátrán Roland volt vezérigazgató által megkötött ügylet ellen. Az Eximbank túlzónak tartja a szerződés szerinti 20 euró/nm-es bérleti díj, ám azt korábban több (többek közt a pénzintézet által felkért) ingatlanpiaci értékbecslés is megalapozottnak tartotta. 2016 novemberében első fokon a bíróság Nobiliséknek adott igazat, úgy találták, nincs szó feltűnő értékaránytalanságról, illetve a közpénzek hűtlen kezeléséről. Ezt követően az Eximbank fellebbezése nyomán Fővárosi Ítélőtábla a jóerkölcsbe ütközés tekintetében újabb bizonyítási eljárásra utasította a Fővárosi Törvényszéket, de a bérleti díj nagyságát nem vitatta. 2017 januárjában egy másik eljárásban különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt büntetőeljárás indult a Lánchíd-palota bérletének ügyében Nobilis Kristóf és két másik társa ellen. A perrel az Eximbank azt akarta elérni, hogy Nobilis másfél milliárd forintot fizessen vissza és a bíróság érvénytelenítse a tíz évre kötött szerződést. A jelenleg is folyamatban lévő eljárások kulcsszereplője az Exim ügyvédje, Bártfai Beatrix, a kormányhoz közeli Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda tagja. Sajtóhírek szerint a perek hátterében befolyásos háttéremberek közötti küzdelmek és a „kegyvesztett” Nobilis kiszorításának kísérlete áll.
https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/lanchid_palota_milliardos_keringo.641 625.html https://blog.atlatszo.hu/2017/03/egy-ertekbecsles-szerint-piaci-aron-berelte-az- exim-bank-a-szekhazat-a-kegyvesztett-nobilis-kristoftol/
Kórházigép-kartell 2015-ben a magyar állam elindította a KEOP-5.6.0/E/15 – Egészségügyi eszközök energia-megtakarítást célzó beszerzésének támogatása nevű projektet, eleinte 9 milliárd forintos kerettel, ám az igények miatt ezt később bővítették. A palyazatok.gov.hu-n elérhető adatok alapján mintegy 81 intézmény pályázott kb. 41 milliárd forint értékben. A pályázatot alapvetően az elavult kórházi gépek fejlesztésére indították. A Gazdasági Versenyhivatal 2016 áprilisában indított eljárást, miután kartellgyanúsnak találta a pályázatok lebonyolítását. 21 cég ellen indítottak vizsgálatot, amelyek nem mind vehettek részt a kartellben. Többen csak a pályázat elindítása miatt léphettek be a kórházi szektorba.
A GVH gyanúja szerint a kartellt dr. Maróth Gáspár és Harmat Sándor szervezte. Maróth kötődik a Fideszhez: az első kormány idején Orbán Viktor személyes tanácsadója volt, 2000-2001 között a Nemzeti Egészségügyi Tanács tagja, 20012003 között pedig az Országos Népegészségügyi Program vezetője volt. Maróth a vizsgált időszakban az ügyben érintett VMD cégcsoport vezetője volt, amely több közbeszerzést is elnyert. Harmath a hírek szerint azzal házalt a cégeknél, hogy Zombor Gábor (volt egészségügyi államtitkár) bizalmasa illetve Orbán Viktor tanácsadója volt. A nyomozati anyagok szerint Harmath kereste meg a cégeket, hogy kössenek tanácsadói szerződést az ő tulajdonában álló (egy másik csalási ügyben is érintett) Chemium Kft.-vel, cserébe beveszi őket a kartellbe. Az ügyben közvetett tulajdonosként feltűnik még Homolya Róbert felesége is. Homolya kormányzati kinevezését egy másik ügyben már az OLAF is kifogásolta összeférhetetlenség miatt.
A kórházakat nagyon sürgették, hogy minél előbb írják ki a pályázatokat. 2015 augusztusában Zombor lemondott, értesülések szerint azért, mert a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium elkezdte kiszorítani az EMMI egészségügyi államtitkárságát a pénzosztásból. Az NFM minden vádat tagad, állításuk szerint nekik nem volt rálátásuk a szerződésekre, a kórházi közbeszerzésekhez az ÁEEK (kórházfelügyelő) engedélye kell, mely az EMMI fennhatósága alá tartozik. Az ügyre rálátó kórházi dolgozók viszont az NFM-et okolják a felelőtlen pénzszórásért. A CRCB korrupciókutató tanulmánya szerint az átlagosnál magasabb volt a korrupciós kockázat a pályázatban. A szerzők felhívják a figyelmet arra, hogy rendkívül nagy számban, a pályázatok 79 százalékban folytatták le a tendereket verseny nélkül, amely az árak torzulását ereményezhette. Iparági üzletemberek szerint a túlárazott pályázatokból 20 százalékot kellett leadni a nyertes cégeknek, ezzel kb. 6.5 milliárd forint közpénz jutott magánzsebekbe. Emelett a tanulmány azt is kifogásolta, hogy 31 százalékban a pályázatok becsült értékét kifelejtették a ‘tudnivalók' részből, ebből arra következtetnek, hogy nem csak az ajánlattevők, de az ajánlatkérők is tudhattak a kartellről. Habár az állami intézmények tagadják, hogy tudtak volna arról, hogy kartellezés folyik, nekik is fel kellett volna tűnjön a túlárazás, vagy az, hogy a nyertesek szabadon változtatják a leszállított gépeket, ha a pályázatban előírtakat nem tudják idejében beszerezni.
http://www.crcb.eu/wp- content/uploads/2018/01/hospital_2017_paper_180122_.pdf https://tldr.444.hu/2018/01/24/tizmilliardokat-adott-az-eu-hogy-jobb-legyen-a- magyar-egeszsegugy-de-ezt-is-szetloptak