Facebook-harcosokat képeznek a magyar választásokra?

Magyarország veszélyben van, mert elveszítheti utolsó független rádióját – olvashatjuk Maurits Kuypers tollából a holland FD pénzügyi lapban. A Klubrádió történetéről – azonkívül, hogy már sok évvel ezelőtt elveszítette (elvették tőle) a  vidéki frekvenciáit – megírja például azt is, hogy már 2013-ban is veszélyben volt a fővárosi frekvenciája, de a hallgatótáborának kitartó tiltakozása meghozta az eredményt.

Szintén a hallgatók támogatásának köszönhető, hogy a kormányzati hirdetési piac manőverei miatt a bajba jutott rádió mind a mai napig képes sugározni. Arató András, a Klubrádió igazgatóságának elnöke elmondta: a kormány célja elhallgattatni a vele szemben kritikus hangokat. A cikk is úgy ítéli meg, a helyzet abszurd. Idézi a Riporterek Határok Nélkül szervezet felmérését, hogy a sajtószabadság helyzete egész Európában csak Bulgáriában rosszabb a magyarnál. A KESMA létrejöttét egyenesen a független média ellen, Orbán által intézett puccsnak minősíti. Azonban Orbán másik problémája, hogy a fiatalok nem szavaznak rá, sőt egyre kevésbé az idő haladtával, ezért mindenféle kedvezményekkel, lakástámogatással és az 25 év alattiak adókedvezményével akarja magához csalogatni őket – erről az ING elemzője nyilatkozott a holland újságírónak.

A Deutsche Welle a Megafon platformot és vezetőjét Kovács Istvánt mutatja be, aki ingyenes workshopot szervezett fiatalok számára, hogy a közösségi hálón minél markánsabban jelen lehessenek, s igazi Fb-harcosokká válhassanak. Kovács a német lapnak tagadta, hogy nonprofit kezdeményezése mögött bármilyen kormányzati pénz állna, azonban a cikk Fideszhez közelálló személyként mutatja be, ráadásul úgy fogalmazott Kovács a Megafon bemutatásakor, hogy a következő parlamenti választás kimenetele a Facebookon dőlhet el. A fiatalok ott politizálnak majd. Kovács István az adófizetők pénzén létrehozott intézmény, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója.

Az Al Jazeera tv által pár napja bemutatott, a Banglades kormánya és holdudvara körében feltárt korrupcióról szóló dokumentumfilm egyre nagyobb nemzetközi botrányt kavar, amelyben részben Magyarországot is érinti – tudható a bangladesi The Daily Starból.  ’Az elnök emberei’ amerikai film címére hajazva ’A miniszterelnök emberei’ című dokumentumfilmben ugyanis a Mobil Interceptor Device néven említett kommunikációs kémprogramot állítólag Magyarországon gyártották, ami annak kapcsán derült ki, hogy a bangladesi kormány és a hadsereg is közleményben tiltakozott, hogy Izraelből szerezték volna be a kémprogramot. Azt írják, azt Magyarországon gyártották az ENSZ békefenntartó erőinek. Stéphane Dujarric, az ENSZ főtitkárának szóvivője újságírói megkeresésre elmondta, hogy a korrupciót mindenképpen ki kell vizsgálni, a film alapján, azonban a kérdéses telefonos kémprogram használatáról csak annyit mondott, az ENSZ előírásainak, tehát ügyészi felhatalmazásnak megfelelően alkalmazták egy bevetésen a munkatársaik megvédése érdekében.

A legfrissebb cikkben pedig a bangladesi újságírók érdekvédelmi szervezete tiltakozik a dokumentumfilm miatt, amelyben csak állítások vannak, de bizonyítékok nincsenek a korrupcióról. Itt Magyarországot is említik, egyrészt uniós pénzek és a bangladesi kormánnyal kötött szerződések kapcsán. A cikk még megemlíti, hogy sem a magyar, sem a francia és a maláj kormány nem reagált arra a megkeresésre, amelyben egy bizonyos személy által elkövetett útlevél-hamisításról és pénzmosásról akartak információt szerezni.

Magyarország elsőként engedélyezte az orosz Szputynik V vakcina használatát – írja a Szabad Európa angol nyelvű kiadványában, hozzátéve, hogy hasonló a helyzet a kínai oltóanyaggal is. Előbbiből vasárnapig már 40 ezer adagot szét is osztottak, s a következő 3 hónapra 2 milliót rendelt a magyar kormány. A kínai vakcinából pedig 5 milliót, aminek oltását a hónap végén kezdik el.

A France 24 arról számol be, hogy miután Mészáros Lőrinc bicskei birtokán két harci járművet fotóztak le drónnal – többek között az Átlátszó újságírója – januártól a parlament rögtön megszavazta az effajta oknyomozó újságírás korlátozását, illetve elkövetés esetén annak büntető tételeit. A személyiségjogokra és a magánlak védelmére hivatkozva és hozzátéve, hogy a sértett indítványozhatja a büntetést. A cikk összefüggést lát még abban is, hogy az Átlátszó részben Soros Alapítvány által támogatott sajtóorgánum.