Rendkívülinek mondható, hogy Magyarországgal foglalkozó hírek garmadája önti el a nyugati médiát, napok óta középpontban van Orbán Viktornak a Közép-Európai Egyetem bezárását sürgető intézkedése és a péntek reggeli rádiónyilatkozata, amelyben kijelentette, a csalás az csalás, akárki követi is el – idézi a többi között a Deutsche Welle német közszolgálati rádió.

Megszámlálhatatlan azon cikkek sora, amelyik ezzel az üggyel foglalkozik. S nem is csakúgy körvonalakban, hanem részletekbe menően.  A The Washington Post a hétvégén szerkesztőségi cikkben hívja fel a figyelmet Orbán tekintélyelvű rendszere és a CEU közvetítette liberalizmus közötti égbe kiáltó különbségre, illetve szembeállítja a demokráciát az illiberális állami berendezkedéssel. Szól arról is, hogy jövő februárban lép hatályba a most elfogadás előtt álló törvény. A német dpa, a Reuters, az amerikai AP hírügynökség is úgy tudja, hogy Michael Ignatieff, a CEU rektora vasárnap Washingtonba utazott, hogy törvényhozókkal is tárgyaljon az Orbán Viktor okozta váratlan helyzetről – megoldást keresve.

Végigsöpört a nemzetközi, de legfőképp az amerikai sajtón a CEU melletti budapesti rokonszenv-tüntetés híre is. A The New York Times is idézi a Reuters tudósítását, amelyben diákokat szólított meg a Corvinus Egyetemről is, akik leszögezik: az orbáni autokrácia és a tanszabadság betiltása ellen tiltakoztak. Mert úgy látják, ma a CEU, holnap a Corvinus kerül sorra, veszélyben van az egyetemek autonómiája. S a háttérben: Orbán már a 2018-i választásokra készül.

A Bloomberg amerikai médiaügynökség tudósításában külön kiemeli az amerikai külügyminisztérium közleményét, amelyet Mark Toner szóvivő jegyez, s amely arra szólítja fel a magyar kormányt, hogy óvakodjék olyan törvény elfogadásától, amelyik a CEU működését és függetlenségét fenyegeti.

Michael Ignatieff, a CEU elnöke és rektora twitter-üzenetben köszönte meg a CEU mellett állók szolidaritását, és a Nobel-díjasok levele és számos nemzetközi támogatás közül a magyarok kiállását köszönte meg a legjobban, mert ez őt eleve érzékenyen érinti, szeret Budapesten dolgozni. S azt ígérte: 

„…ez egy hosszú és nehéz küzdelem lesz. Bármikor készek vagyunk leülni a kormánnyal tárgyalni, de ezt a törvényjavaslatot egyszerűen nem fogadhatjuk el. És ez nem csak a CEU ügye. Azt gondolom, ezzel mi harcolunk a magyar felsőoktatásért, az európai tanszabadságért, de az egész világért is, egy szó, mint száz, érted is harcolunk.”

Mindezek után Ignatieff a The New York Times véleményoldalán is „Európában fenyegetik az akadémiai szabadságot” címmel közölt cikket, ami még budapesti keltezésű. Ebben szól a törvénytiszteletről és a kormány be nem avatkozásának fontosságáról. Egy kalap alá veszi Putyin orosz, Erdogan török elnököt és Orbán Viktort, mivel mindhárom országban az egyetemi autonómiát ők szüntetik meg. S most Európa szívében következik be hasonló fordulat.

Ignatieff figyelmeztet, hogy nem fognak beengedni az új törvény hatályával Európán kívüli tanárokat, a diákokat maguk választhatják ki a vízumok kiadásának korlátozásával. Azaz közvetlenül akar beavatkozni a magyar kormány az egyetem működésébe. Amennyiben elfogadja a parlament a törvényt, akkor először fordul elő az Európai Unióban, hogy egyik tagállama az egyetemi függetlenséget csorbítja, és először fordul elő az is, hogy egy NATO-szövetséges a saját területén intéz támadást amerikai intézmény ellen.

Ignatieff cáfolja Orbán Viktort, hogy csalna, ő törvénytisztelő, ezért is kapták meg minden évben a hatósági engedélyt a működésükre. Talán nem jelent sokat ez Trump és az egyetemek kapcsolatában, de elég nehéz elképzelni, hogy az „Amerika első helyen” szlogenjével kampányoló Trump-kormány fittyet hány a nyílt támadásra, de az is elképzelhetetlen, hogy hagyja ezt az Európai Parlament és az uniós Bizottság. Amire a magyar kormány készült, azt Ignatieff felelőtlen politikai vandalizmusnak nevezi, s bízik abban, hogy amerikai honfitársai nem engedik meg egy amerikai intézmény megszégyenítését.

Új szeparatizmus, avagy mit akar Magyarország címmel közölt írást az egyik legbefolyásosabb ukrán portál, a Korreszpondent. Petro Prosenkót ugyanis komoly aggodalommal töltik el a kárpátaljai autonómia-törekvések, amelyek ismét erőre kaptak Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kijelentésével. Utóbbi ugyanis azt mondja, hogy a kárpátaljai magyarok megmaradása autonómiájuk biztosításától is függ. Orbán a máltai EU-csúcson Porosenkót igyekezett megnyugtatni, hogy szem előtt tartja Ukrajna területi egységének a fontosságát és támogatja az ukránok mielőbbi vízummentes beutazását az Európai Unióba. Porosenko meghívta Orbán Viktort Ukrajnába. Eközben 64 ezer aláírást gyűjtve levelet küldött a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége Porosenkónak, amelyben tiltakoznak az anyanyelv használatát korlátozó új rendelkezés ellen.