A magyarok többsége tart attól, hogy online-vásárláskor csalás áldozatává válik, 94 százalékuk védekezik is valamilyen módon a visszaélésekkel szemben. Ugyanakkor 15 százalék azok aránya, akik inkább kerülik az online-fizetést, annyira félnek az adathalászattól.

Ma már az adataink képezik a különösen fontos értéket, amellyel az online térben rendelkezünk, ezért elengedhetetlen a védelmük. Legyen szó a személyes adatokról, internetes belépési azonosítónkról vagy a bankkártya-számunkról: fontos, hogy biztonságban tudjuk őket, az adathalászat ugyanis a fénykorát éli. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tavalyi statisztikái alapján akár egy lakás árára, mintegy 75 millió forintra tehetnek szert naponta az internetes csalások elkövetői az emberek óvatlanságának köszönhetően.

A magyarok 92 százaléka éppen ezért tart tőle, hogy online-vásárláskor csalás áldozatává válik – derült ki az OTP Mobil friss felméréséből. Ennek ellenére 11 százalék nem védekezik különösebben az adathalászattal szemben, mert úgy gondolja, hogy ha el akarják lopni az adatait, ezt úgyis meg tudják tenni, és 15 százalék azoknak az aránya, akik lehetőség szerint inkább el is kerülik az online fizetést, annyira tartanak a csalástól.

A legtöbben azonban hatékony lépéseket tesznek a visszaélések elkerülésére, például kétfaktoros azonosítás alkalmazásával (44 százalék) vagy a jelszavaik rendszeres frissítésével (15 százalék).

Az adathalászok ma már rendkívül felkészültek, számos felületen próbálkozhatnak a személyes információk megszerzésével – az emailtől és a közösségimédia-üzenetektől kezdve, az sms-eken át, a telefonhívásokig –, ezért mindenhol érdemes körültekintőnek lenni és észben tartani, mi minden adhat okot a gyanúra. A kiberbűnözők által küldött szöveges üzenetek a legegyszerűbben arról ismerhetők fel, hogy a megfogalmazásuk gyakorta magyartalan vagy váratlan, előzmény nélküli az értesítés, amit kapunk.

„Intő jel lehet, ha valamely hivatalos intézmény nevében küldenek fizetéssel kapcsolatos felszólítást és arra ösztönöznek minket, hogy a levélben vagy üzenetben található linkre mindenképpen kattintsunk rá és adjuk meg a fizetési adatainkat vagy változtassuk meg a jelszavunkat – mondta Szabó Gergő, az OTP termékfejlesztési vezetője, majd hozzátette: „Az OTP-nél azzal a céllal indítottuk az „Így védd a fiókod!” online oktató kampányunkat, hogy az ilyen és ehhez hasonló esetekre felhívjuk a figyelmet. Gyakorlati tanácsokat adunk a www.simple.hu/vedd_a_fiokod oldalon, amik hozzásegíthetnek mindenkit a biztonságos internethasználathoz, a csalások megelőzéséhez”.

A visszajelzések alapján a magyarok 45 százalékában akkor vetődik fel az adathalászat gondolata, ha fizetési adatok megadását kérik tőlük. A második leggyanúsabbnak ítélt tartalom az, ha letiltott bankkártyáról tájékoztatják az embereket egy linket is tartalmazó levélben, amire kattintva fizetési adatokat kérnek (37 százalék). Hat százalék azt kezeli fenntartásokkal, ha jelszóváltoztatást kérő levelet küldenek neki kattintható hivatkozással.