Bíró Ferenc, a múlt év végén megalakult Integritás Hatóság elnöke szerint Magyarországon vannak ugyan korrupt egyének, de a rendszer nem korrupt. Mint ismeretes, a korrupcióellenes hatóság létrehozásával az volt a kormány célja, hogy hozzájusson a EU által visszatartott pénzekhez, amiket a jogállamisági hiányosságok és a nagyfokú korrupció miatt Brüsszel nem hajlandó folyósítani. 

Az Integritás Hatóság, aminek nyomozati és büntetési jogköre nincs, ám kivizsgálhatja a kapott bejelentéseket, értelemszerűen még nem kezdte el az érdemi munkát, jelenleg a hivatal létszámának föltöltése zajlik. Tizenhárman vannak, mint Bíró Ferenc a Bloombergnek elmondta, hamarosan húszan lesznek, és az elnök úgy tervezi, hogy a végleges létszám 100-150 főnél áll meg. Szerinte ugyanis akkora a korrupció hazánkban, hogy az Integritás Hatóság önmagában képtelen lenne felszámolni azt, ezért – mint fogalmazott – „elitcsapatot” toboroznak a korrupció ellen.

A munkát tehát még nem kezdték el, ám a hatóság elnöke már most tudja, hogy Magyarországon nem rendszerszintű a korrupció – szerinte a problémát az okozza, hogy vannak korrupt egyének. (De hányan? –  szerk. megj.) E logika szerint a korrupt emberek felelősek a korrupcióért, ami azonban független (sic!) az állam, vagy a kormány működésétől, vagyis kizárólag egyes emberek mohósága, kapzsisága és becstelensége áll a háttérben. Nem a legfelső szinteken gerjesztik a korrupciót, ott csupa makulátlan, feddhetetlen szent életű emberek ülnek, akik legföljebb elviselik a lopást, és szenvednek tőle.  

Annak idején Kádár Jánosról is az a mondás járta, hogy a János bácsi nagyon rendes, puritán ember, csak az a baj, hogy annyi gazemberrel van körülvéve. Akik ezt mondták, megfeledkeztek arról, hogy ezekkel a gazemberekkel Kádár János vette körül magát. Nem igazán életszerű, hogy egy korrupt személy gazemberségeiről ne tudna a környezete. Említhetnénk a vesztegetéssel gyanúsított volt államtitkár, Völner Pál ügyét, aki az ügyészség szerint kenőpénzeket fogadott el, összesen mintegy 83 millió forint értékben.

Nyilván ő is egyénileg volt korrupt, kiegészülve néhány hozzá hasonló emberrel, például a jó ideje letartóztatásban lévő Schadl Györggyel, de a környezete, főleg a főnöke, Varga Judit igazságügyi miniszter semmit sem tudott beosztottja viselt dolgairól.

Ugyanígy, Farkas Flórián vezetése idején tűnt el mintegy 1600 millió forint a Híd a munka világába kezdeményezésből, de Farkast még csak ki sem hallgatták az ügyben, mivel ő, a bűnüldözők hivatalos megfogalmazása szerint, nem vett részt tevékenyen a pénzek eltűntetésében, csupán aláírta (engedélyezte! – a szerk. megj.) az ezzel kapcsolatos papírokat.

Visszatérve Bíró Ferenchez: volt egy magyarázatra, de minimum pontosításra szoruló mondata is az Integritás Hatóság elnökének. Eszerint „a válságban lévő magyar gazdaság megerősítéséhez szükséges a több milliárd eurós EU-s támogatás felszabadítása, emiatt kulcsfontosságú a korrupció elleni küzdelem”.

Vagyis az Integritás Hatóság elnöke szerint a magyar gazdaság válságban van, ami nem kis mértékben ellentétes azokkal a kijelentésekkel, amelyeket a kormány tagjaitól hallhattunk. De talán nem is ez a leglényegesebb ebben a fenti mondatban, hanem az, hogy Bíró szerint azért kulcsfontosságú a korrupció elleni küzdelem, hogy felszabadulhassanak a sok ezer milliós EU-s támogatások.

Ez nyilvánvaló tévedés, a feladat félreértelmezése. A korrupció ellen azért kell küzdeni, mert egyfelől tisztességtelen, másrészt pedig fékezi a gazdaság teljesítményét, és ezzel rontja az életszínvonal növelésének esélyeit. Hogy ezáltal a sok ezer milliós EU-s források is felszabadulhatnak, az már csupán következmény, mondhatjuk úgy is, hab a tortán.

Végezetül még valami: Lánczi András a Századvég Alapítvány elnöke 2015-ben (az időközben megszűnt Magyar Időknek nyilatkozva) így fogalmazott, hogy „amit korrupciónak neveznek, az gyakorlatilag a Fidesz legfőbb politikája”. – Ha jól emlékszünk, a Fidesz részéről azóta sem cáfolta senki ezt a kijelentést.