A közeli jövőben a Holdra induló robotikus felderítő expedíciókon már cipősdoboz nagyságú mini holdjárókat is bevethetnek.

Az amerikai űrügynökség „Honey, I shrunk the NASA payload” (Drágám, összezsugorítottam a NASA hasznos rakományát) kihívásán olyan megvalósítható, kisméretű és kistömegű mérő- és megfigyelőeszközök tervezése volt a feladat, amelyek ilyen kis robotokon is bevethetők. A Puli „víz után szaglászó” detektora, a Puli Lunar Water Snooper, a „Holdi erőforrások” kategória első díját hozta haza.

A Hold újra az érdeklődés középpontjába került. A NASA Artemis programja 2024-re – 55 évvel az Apolló 11 történelmi küldetése után – tűzte ki az újabb emberes Holdra szállást. Előkészítésén nem csak az Egyesült Államok dolgozik gőzerővel: gyorsan növekvő tagságú nemzetközi közösség munkálkodik azon, hogy égi kísérőnkön fenntartható módon teremtse meg az emberiség állandó jelenlétét. Ehhez ugyanúgy ember nélküli küldetések kellenek az első körökben, ahogy az Apollo-programban is robotikus felderítőkkel készítették elő a Holdra szállást (Lunar Orbiter, Ranger, Surveyor programok).

A tervezett kínai, indiai, orosz és japán expedíciók mellett a NASA CLPS (Commercial Lunar Payload Services/Kereskedelmi holdi hasznosteher-szolgáltatások) programjában magáncégek által fejlesztett leszállóegységek indulnak égi kísérőnkre: 2021 második felében az Astrobotic és az Intuitive Machines, 2022-ben a Masten Systems űrszondái visznek a többi között NASA műszereket és kisméretű holdjárókat is a Holdra.

Ezeknek az expedícióknak fontos feladata a holdi erőforrások feltérképezése és kiaknázási lehetőségük vizsgálata. Ez az ISRU-elv, azaz a helyszínen megtalálható erőforrások felhasználása. (ISRU: In Situ Resource Utilization). A Holdon jelenleg az ISRU-lehetőségek első számú jelöltje a víz – pontosabban a vízjég –, amelyből nyilván a jövőbeli Hold-telepesek vízellátását lehetne fedezni, de még fontosabb, hogy rakéta-üzemanyagként is szolgálhat, hiszen elektrolízissel hidrogén és oxigén állítható elő belőle.

A holdi hidrogénkészletek felfedezése és jellemzése éppen ezért különösen fontos. A Puli „vízszaglászója”, a Puli Lunar Water Snooper képes azonosítani a hidrogént és méri annak a holdi talajban (regolit) lévő mennyiségét és eloszlását. A műszer annyira kicsiny, hogy különösen alkalmas és bevethető akár egy 2 kg-os holdjáró hasára szerelve is.

A NASA versenyértékelő bizottsága kiemelte, hogy a Puli Lunar Water Snooper koncepció izgalmas, jól kidolgozott, és egyhangúlag javasolta a díjra.

Lucsányi Dávid, a Puli tudományos csoportvezetője elmondta: „Ez a kihívás egy remek lehetőséget adott számunkra, hogy újító ötleteinket és mérnöki-tudományos képességeinket hasznosítva mutassunk érdekeset a NASA-nak is, és a közeli jövőben hozzájáruljunk egy holdfelszíni NASA-küldetéshez. Ezen küldetések most leginkább a vízjég keresésre irányulnak.”

Pacher Tibor, a Puli Space vezetője: „A Puli csapata hisz abban, hogy közös munkával Magyarország is be tud lépni azon országok nagyon szűk csoportjába, amelyek képesek egy másik égitest elérésére, és részt vehetnek a Hold erőforrásainak hasznosításában, új, innovációra építő gazdaság kialakításában.”