(Amnesty International) Minden eddiginél határozottabb fellépésre számíthat a magyar kormány a Baka-ügyben, ha továbbra sem hajtja végre maradéktalanul az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéletét. Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága a bírók függetlenségének és véleménynyilvánítási szabadságának garanciáit kéri számon a magyar államon.
A régóta húzódó Baka-ügyben ma újabb döntést hozott az Európa Tanács strasbourgi ítéletek végrehajtását ellenőrző miniszteri bizottsága. A testület azt vizsgálja, hogy a magyar kormány milyen lépéseket tett az Emberi Jogok Európai Bírósága által 2016-ban hozott ítélet végrehajtására, amelyben megállapították, hogy
Baka András főbíró menesztése félelmet és dermesztő hatást keltett a bírák között, és eltántoríthatta őket attól, hogy szakmai véleményüket nyilvánosan kifejezzék.
A Bizottság továbbra is aggályosnak tartja, hogy a parlament nem tesz semmit a bírói függetlenség megerősítéséért, különösen azért, hogy a jövőben ne lehessen a magasabb pozíciókban lévők bírókat önkényesen eltávolítani. A Bizottság azt is hiányolta, hogy semmilyen lépés sem történt a bíróságokon uralkodó dermesztő hatás (chilling effect) megszüntetése végett, és továbbra is szükségtelenül erősen korlátozzák a bírók jogát a szabad véleménynyilvánításra.
A Bizottság ismét felszólította a kormányt, hogy nyújtson be cselekvési tervet azokkal a tervezett intézkedésekkel, amelyek végre eloszlathatják a Bizottság aggályait. E terv részeként a kormánynak részletes értékelést kell adnia arról is, hogy a hazai jogszabályok milyen garanciákat tartalmaznak a bírókkal szembeni illetéktelen nyomásgyakorlás ellen. A cselekvési tervet legkésőbb 2021. december 16-ig várják, ellenkező esetben a jövő márciusi ülésén ideiglenes intézkedést hozhatnak, amely minden eddiginél határozottabb lépés lenne az eljárásban.
Tíz év telt el Baka András menesztése, és több mint öt év az ügyben született strasbourgi ítélet óta. A bíróság egyértelmű döntése és a miniszteri bizottság folyamatos felügyelete ellenére a magyar kormány továbbra sem tesz semmit azért, hogy garantálja a bírók véleménynyilvánítási szabadságának érvényesülését és a dermesztő hatás megszűnését a magyar bíróságokon.
* * *
2011 végén a Fidesz-KDNP javaslatára a Magyar Országgyűlés mindenféle jogorvoslati eljárás nélkül megfosztotta Baka Andrást a Legfelső Bíróságon betöltött elnöki posztjától. Baka „bűne” az volt, hogy nyilvánosan bírálta az új kormány „jogalkotási reformját”, amellyel minden eddiginél centralizáltabb, a kormánynak kitett bírósági rendszert hoztak létre.
Baka a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, amely megállapította, hogy sérült a tisztességes eljáráshoz és a szabad véleménynyilvánításhoz való joga. Az ítéletben a strasbourgi bíróság külön kitért az ügy dermesztő hatására (chilling effect), amely félelmet kelthet és eltántoríthatja a bírókat attól, hogy szakmai kérdésekben véleményt fogalmazzanak meg a nyilvánosságban.
Az Amnesty International Magyarország és a Magyar Helsinki Bizottságközös beadványban hívta fel a miniszteri bizottság figyelmét arra, hogy a bírók továbbra is megalapozottan tarthatnak szankcióktól, ugyanis a bírósági szervezetrendszerben kódolva van a nyomásgyakorlás lehetősége.
Bár az Országos Bírósági Hivatal (OBH) volt elnökének, Handó Tündének a távozásával a feszültség enyhült, Senyei György Barnaváltozatlanul folytatja elődje visszás gyakorlatát a bírósági vezetői pályázatok érvénytelenítése és a jutalmak egyenlőtlen elosztása területén, valamint hatályban tartja a bírók véleménynyilvánítási szabadságát korlátozó integritási szabályzatot.
Különösen aggasztó, hogy bár a strasbourgi bíróság azt is kimondta: Baka Andrást személyre szabott jogalkotással távolították el a tisztségéből, a nyáron ugyanezzel a módszerrel ültették a Kúria elnöki székébe a bírói múlttal nem rendelkező Varga Zs. Andrást, figyelmen kívül hagyva a bírók önigazgatási testületének tiltakozását.
A bírókkal szembeni nyomásgyakorlás újabb lehetőségére mutatott rá annak a bírónak az ügye is, akit saját állítása szerint politikai okokból távolítottak el a bírósági rendszerből, és aki azelőtt volt kénytelen elhagyni a pályát, hogy ügye a szolgálati bíróság előtt lezárult volna.