A bruttó hazai termék a július és szeptember közötti trimeszterben az előző negyedévhez képest – szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint – 0,6%-kal, a múlt év azonos negyedévéhez mérten 2,3%-kal emelkedett. Tavaly január 1.–szeptember 30. között a GDP volumene 2,6%-kal haladta meg az egy évvel azelőttit.
A bruttó hazai termék felhasználási oldalán a háztartások tényleges fogyasztása 2,6%-kal, ezen belül a háztartások fogyasztási kiadása 2,7%-kal, a kormányzattól kapott természetbeni juttatások volumene – az alacsony bázishoz képest – 2,1%-kal nőtt. Megjegyzendő, hogy ennek az adatnak meglehetősen nagy a bizonytalansága: a KSH a második negyedévi növekedést korábban 1,6%-os mértékűnek publikálta, a jelen közléssel ezt a mutatót 0,5%-ra módosította. Hasonló a helyzet a közösségi fogyasztással, amelynek második negyedévi adatát a statisztikai szolgálat 0,9%-os visszaesésként közölte, most pedig 0,7%-os növekedésre változtatta, a harmadik negyedévre ezt követően 4,4%-os emelkedést jelentett. A harmadik negyedévben a végső fogyasztás 2,8%-kal bővült az előző év azonos időszakához képest.
Az Eurostat évenként elvégzett elemzése sajnálatos módon Magyarország lecsúszásának folyamatát tükrözi. Még az utóbbi két év viszonylag látványos gazdasági növekedése sem hozott érdemi változást ebben. A növekedési dinamika az egy főre jutó GDP volumenében némileg közeledett ugyan az Európai Unió átlagához, de ez már nem kimutatható az egy személyre jutó fogyasztás mennyiségében. A környező országokhoz képest pedig még ez a – láthatóan átmenetinek bizonyult – magasabb növekedési ütem sem szakította meg a leszakadásunk folyamatát.
A magyar gazdaság teljesítménye 2010-ben az Európai Unió átlagának a 65%-a volt, és ezen nem sikerült változtatni a rá következő két évben sem. A 2013-i magasabb növekedéssel érte el az egy főre jutó magyar GDP az uniós átlag 67, majd a 2014-ben a 68%-át. Ez idő alatt a kelet-közép-európai térség országai közül csak két ország felzárkózása volt a mienknél lassúbb: Szlovéniáé, amely ugyanakkor a válságát követően 2014-ben már gyorsabb felzárkózást mutatott, mint Magyarország, és ahol a gazdaság teljesítménye meghaladta az Európai Unió átlagának négyötödét, valamint a hosszú válsággal küszködő Horvátországé. Bulgária azonos felzárkózási pályát írt le a magyarral, a többi 7 országban még ebben az időszakban is eredményesebb volt a közeledés az európai centrumhoz, mint a magyar gazdaságban.
Mára oda jutottunk, hogy tartósan csupán a legutóbb csatlakozott három balkáni tagországot előzzük meg az Európai Unió fejlettségi rangsorában. 2010-hez képest is romlott a pozíciónk: akkor a térség 11 államából a negyedik helyet foglaltuk el Szlovénia, Csehország és Szlovákia után. Azóta látványosan elhagyott bennünket Észtország és Litvánia, utolérte a magyar gazdaság teljesítményét Lengyelország, amely a múlt évben már megelőzte Magyarországot… Megjegyzendő: 1995-ben (abban az évben, amikor elkezdődtek azok a statisztikai vizsgálatok, amelyek megalapozzák a rangsorok felállítását) Magyarország egy főre jutó bruttó hazai terméke az uniós átlag 51%-át, 2004-ben, a csatlakozás évében a 62%-át tette ki. Mindkét évben a 11 közép-kelet-európai ország rangsorában a harmadik helyet foglalta el Magyarország, ez évben viszont –nagy valószínűséggel – a hetedik-nyolcadikat.
A kormány torz társadalompolitikáját jól mutatja, a háztartások egy személyre jutó fogyasztásának alakulása. A magyar fogyasztási mutató az Európai Unió átlagának 63%-a volt 2014-ben, és már akkor is a 25. helyet foglalta el az EU-rangsorban három balkáni ország, Horvátország, Románia és Bulgária előtt.
Az elemzés teljes szövege itt olvasható, tessék kattintani!