Fukusima: radioaktív vizet az óceánba?

Megdöbbenésének ad hangot az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ annak kapcsán, hogy a fukusimai atomerőmű-baleset következményeként keletkezett, radioaktív szennyeződést tartalmazó 1,2 millió tonna hűtővizet – hivatalos japán döntés értelmében – az óceánba kívánják juttatni.


A radioaktív hűtővíz óceánba juttatását Japán miniszterelnöke a „leginkább realisztikus megoldásnak”, illetve a fukusimai helyzet kezeléséhez „elkerülhetetlen eljárásnak” nevezte. A még évtizedeken át naponta 140 tonnával gyarapodó radioaktív vízmennyiséget előreláthatóan 2055-ig eresztenék az óceánba.
 
A döntést Kína rendkívüli módon felelőtlennek ítélte, amelynek következtében a szomszédos országokban élők egészsége és biztonsága súlyos veszélybe kerül. Dél-Korea és Tajvan szintén erősen elítéli a tervet.
 
Az Energiaklub ezúton is hangsúlyozza, hogy a problémának valójában nincs jó megoldása, csak a rossz és még rosszabb alternatívák közül lehet választani. Az ehhez hasonló jövőbeli tragédiák elkerülésének egyetlen módja az atomenergia mielőbbi felváltása környezetkímélő, megújuló energia alapú technológiákkal és az energiahatékonyság eszközeivel.  
 
A csernobili katasztrófa 35., a fukusimai baleset 10. évfordulóján különösen fontos annak tudatosítása, hogy az atomerőművek működése a bányászattól a radioaktív hulladékok elhelyezéséig számtalan módon súlyos terhelés az ökológiai rendszerre. A kivédésükre kidolgozott műszaki megoldások olyan mértékben drágították meg a technológiát az utóbbi 2-3 évtizedben, hogy az mára lényegében versenyképtelenné vált. A fejlett világban ma nem lehet gazdaságosan atomerőművet építeni és üzemeltetni! A fukusimai eseményeket a magyar döntéshozók figyelmébe is ajánlja az Energiaklub: ebben a radikálisan megváltozott környezetben újra kell értékelni és gyökeresen át kell alakítani az atomerőmű-építésre alapozott Nemzeti Energia és Klímatervet.
 
Ennek kapcsán adott közre az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ nemrég számos tanulmányt, amely részben megoldási lehetőségeket kínál:

Az atomenergia működési anomáliái>>; Az atomenergia és a radioaktív hulladékok esete – avagy szemelvények egy felelőtlenül működtetett rendszer végnapjairól>>;
Magyarország Nemzeti Energia és Klímatervének értékelése a fenntartható energiagazdálkodás nézőpontjából>>; Szélenergia a 21. században – és Magyarországon>>