Ezekben a percekben indult el a gyászmenet, hogy négy órakor (Londonban háromkor) örök nyugalomra helyezzék Fülöp herceget a Szent György kápolnában – mindössze 30 személy jelenlétében – a koronavírus miatt szigorított forgatókönyv szerint. Fülöp hercegre emlékezik egy amerikai történész és egy brit konzervatív politológus.
Milyen érdemei alapján emlékszik elsősorban a történész Fülöp hercegre? – erről először a modernkori brit történelmet és vallástörténetet oktató történészt, Kathryn G. Lamontagne-t kérdeztük:

– Fülöp hercegre elsősorban úgy tekintenek szerintem az emberek, mint egy olyan családtagra, aki melegszívű, odaadó dédnagyapa, nagyapa, apa, és persze kitartó férj is volt. Élete alapvetően a családról szólt, a királyi család összetartásáról – fogalmaz a Boston University oktatója.Fülöp tényleg a családra tette fel az életét. Feladva tengerésztiszti karrierjét, holott valóban ígéretes és kiváló minősítéssel végzett növendék volt. Ugyanakkor amerikai megítélése kissé vegyes. Legutóbbi rasszista megjegyzése miatt jóval kritikusabb az itteni megítélése. Folyamatosan követem a médiában és a közösségi hálón róla megjelenteket. Azon túlmenően, hogy szomorúságot éreznek az emberek, illetve azt, hogy végül az ő életükben is bizonyos fokig meghatározó történelmi személyiséget veszítettek el – mint a monarchia tagját, egy igazi hazafit, mint Edinburgh hercegét –, sajnos azt is látjuk, hogy kellemetlen megjegyzését is felemlegetik, amit nem kicsit tartanak rasszistának.
– Csak azért, hogy tisztázzuk: arról van szó, amire Meghan Markle, Harry herceg felesége utalt az Oprah Winfrey-féle interjúban?
– Igen. A herceg ugyanis általában úgy ismerkedett meg a vele kapcsolatba kerülőkkel, hogy megjegyzést tett az illető akcentusára, külsejére, kultúrájára vagy családi hátterére. Fülöp úgy gondolta, ezzel kerül személyesebb kapcsolatba az adott személlyel, de sokakat ezzel leginkább kellemetlen helyzetbe hozott.
– De ezzel nem azt akarja mondani, hogy Fülöp herceg tette azt a bizonyos rasszista megjegyzést, amikor rákérdezett Harry elsőszülött gyerekének lehetséges bőrszínére?
– Nem, távol álljon tőlem! Később Harry herceg igyekezett is tisztázni, hogy Meghan nem a királynőre és nem Fülöp hercegre értette, amit mondott. Úgy általában mondom, hogy megjegyzéseit sokan kínosnak érezték, holott neki ez csak egyfajta formája volt a közeledésnek. Ugyanakkor arra is felhívnám a figyelmet, hogy milyen vita kerekedett abból, hogy megkapja-e a születendő gyermek a hercegi címet, ami a többi között biztonsági protokollal is jár. Nem kapta meg, de erre királynői rendelet is van, ugyanakkor Archie nevében ott van a Windsor és a Fülöptől örökölt Mountbatten név is. (a szerk. megj.: Archie Harrison Mountbatten-Windsor [London, 2019. május 6. –] Henrik brit királyi herceg és Meghan sussexi hercegné első fia, II. Erzsébet brit királynő nyolcadik dédunokája. A trónöröklési rendben a hetedik.) Ám sokak szerint ez is hozzájárult ahhoz, hogy Harry herceg és Meghan szakított a királyi életformával.
– Fülöp nővére, Cecile néhány hónappal a tragikus halála előtt csatlakozott a náci párthoz a férjével együtt. Fülöp túl fiatalt volt ahhoz, hogy a körülötte történteket felfogja és értékrendbe helyezze; mégis, hogyan hatott ez a továbbiakban életére?
– Nagyon sok minden, amit gyerekkorában meg kellett élnie, hatással volt egész életére. Kezdve azzal, hogy menekülniük kellett hazájukból, Görögországból és a brit rokonok segítették őket a túlélésben, az újrakezdésben. Újabb drámaként élte meg anyja mentális betegségét (a szerk. megj.: a hercegné skizofréniás volt, aki azt képzelte, Jézus felesége, elmegyógyintézetbe került, öregkorára zárdában élt) azt, hogy apja is elhagyta, nővéreitől elválasztva nőtt fel, s Cecília kettős tragédiája, aki egyrészt valóban náci párttag volt, másrészt, nyolchónapos terhesként, repülőgép-balesetben halt meg. És amikor magára maradván, brit bentlakásos iskolában helyezték el, akkor mintaképe lett a Németországból menekült zsidó iskolaigazgató. Mindezt egyszerre feldolgozni fiatal fejjel – jóformán lehetetlen… A kérdés is nehéz, nemhogy ezek feldolgozása!
– Mit gondol, épp ezek miatt lett küldetése a monarchia egységének a megőrzése?
– Valóban: óriási szerepe volt a monarchia ügyeinek intézésében a királynő legfőbb támaszaként. Annakidején, évente, hatvan beszédet tartott, ott volt, ahol megnyitottak valamit, mert úgy érezte, az alkotmányos monarchia intézményét nemcsak megőrizni kell, hanem fejleszteni is. A megmaradásért. – Mit gondol, a királynő ugyanúgy folytatja uralkodását nélküle?
– Nyilván nagy űrt hagy maga után Fülöp, de a királynő már akkor átvette a férje feladatainak egy részét, amikor Fülöp bejelentette a hivatali feladatoktól való visszavonulását öregségére való tekintettel.
– Tehát semmi remény Károly herceg számára?
– Nem, a királynő nem fog lemondani, ő élete végéig elviszi hátán a hivatalt.

„A britek olyan embernek ismerték meg, mint aki egész életét a monarchia szolgálatának szentelte, s igazi hazafivá lett, noha Nagy-Britannia csak a fogadott hazája volt”. – Ezt már Robert Oulds, a londoni The Bruges Csoport (brexit-párti) igazgatója (jobb oldali kép) mondja. Fülöp jelképesen mindig egy lépéssel őfelsége, a királynő mögött állt és lépdelt, de valójában ő volt a családfő, aki mindig azon dolgozott, hogy emelje a monarchia fényét.
– Ugyanakkor számtalanszor hallottuk, hogy miként élete, akként a jelleme is tele volt ellentmondással.
– Erre a II. világháborús szerepvállalása is példa, hisz’ nem szülőhazája, hanem választott hazája oldalán harcolt. S ha nem beszélt is nyíltan arról, amivel nem értett egyet, végül mindig a brit monarchia érdekében cselekedett. Az észak-ír béke jegyében kénytelen volt a kormány kérését figyelembe véve, kezet rázni az IRA egyik vezetőjével, aki Mounbatten grófot, a nagybátyját meggyilkolta… Pontosabban: felrobbantották a hajóját 1979-ben. Amire megkérték, azt mindig – ha jószántából nem is, de – teljesítette. Ezt rendkívüli módon tisztelték benne az emberek. Nem szólva arról, hogy míg mások rég nyugdíjba vonultak, ő 96 esztendős koráig teljesítette kötelességeit. Ahol kellett, mindig megjelent, sőt kifejezetten aktív társadalmi, közéleti életet élt, a királynőt ebben is maximálisan támogatta. Persze ezt igazából csak az idősebb nemzedék értheti meg, az, amelyik már értékeli, hogy bizonyos kor felett mire képes vagy nem képes az ember.
– Fülöp halála mennyire változtatja meg a monarchia irányítását? Hogy menedzseli tovább a család az életet?
– A család roppant okosan kommunikálta és irányította-szervezte az életet, ami alapvetően neki is köszönhető volt. A múlt négy évben, amióta Fülöp herceg nem szerepelt a nyilvánosság előtt, meg is változott a helyzet. Szerintem ennek egyik nyilvánvaló jele és következménye volt – legalábbis az én olvasatomban – Harry herceg és Meghan távozása. S most, hogy űr keletkezett a családban, abban reménykedhetünk, hogy Los Angelesből visszatérhet

Harry herceg és a családra nézvést olyan fontos feladatokat vesz át, amelyekkel el tudja oszlatni a távozásuk nyomán keletkezett kritikus véleményeket. Temetésének órájában szerintem az ország tudni és érezni fogja, Fülöp herceg igazán hasznára vált nemzetünknek – fogalmazott a Bruges Csoport igazgatója, Robert Oulds.

