(Forrás: DPA) Oroszország Ukrajna elleni háborúja áll a következő napokban fontos nemzetközi találkozók középpontjában Németországban. Az eseményeken időnként jelen lesz Ukrajna és Moldova külügyminisztere is. Mától Annalena Baerbock külügyminiszter és társai a vezető demokratikus ipari országok G7-csoportjából tárgyalnak Oroszország Ukrajna elleni támadóháborújának hatásairól. (A nyitó képhez: a G7-csoport logójával ellátott zászló lobog a szélben a miniszteri konferencia helyszíne előtt; foto: dpa)
Ukrajna és a Moldovai Köztársaság külügyminisztere, Dmytro Kuleba és Nicu Popescu időnként jelen lesz a Balti-tengerről szóló schleswig-holsteini megbeszéléseken – jelentette be a szövetségi külügyminisztérium szóvivője szerdán Berlinben. A szombati találkozó a NATO külügyminisztereinek informális egyeztető eszmecseréje lesz Berlinben. Ott is valószínűleg az ukrajnai helyzet áll majd a középpontban.
Jelenleg Baerbock vezeti a G7-ek külügyminisztereit, mivel forduló elnöke Németország. A G7-csoportba Németországon kívül a NATO-államok USA, Kanada, Franciaország, Nagy-Britannia és Olaszország, valamint Japán tartoznak. Moldova külügyminisztere azért van jelen a tanácskozáson, mert attól tartanak, hogy Ukrajna kis szomszédos köztársasága lehet Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik következő célpontja.
A G7-találkozók csúcspontja egy az a csúcstalálkozó lesz, amelyet Olaf Scholz szövetségi kancellár (SPD) vezet június 26–28. között a bajorországi Elmau-kastélyban.
A G7-ek külügyminisztereinek találkozóhelye egy luxusüdülő Wangels településen Kiel és Lübeck között. A Weissenhaus negyedben lévő szállodát körülvevő területet nagymértékben elzárják. Egyelőre nem jelentettek be tüntetést az illetékes hatóságnál – közölte az ostholsteini járás illetékese, bár a rendőrség nagyszabású akcióra készül, hasonlóan a G7-ek külügyminisztereinek 2015-i lübecki találkozójához.
A szövetségi külügyminisztérium szóvivője elmondta, hogy az Ukrajna elleni orosz háború és annak hatása az energia- és élelmezésbiztonságra áll a G7-ek tanácskozásának középpontjában. Szó esik Kína szerepéről és az indo-csendes-óceáni térség helyzetéről is. Szintén téma az afganisztáni, afrikai és a közel-keleti helyzet, valamint a klímaválság és a koronajárvány elleni közös küzdelem és következményeik. – Indonézia külügyminisztere, Retno Marsudi gyakorlatilag kapcsolódni fog a program egyes részeihez. Indonézia jelenleg a 20 legfontosabb ipari és feltörekvő országot tömörítő csoport (G20) elnöke.
A szóvivő tájékoztatása szerint a NATO külügyminiszterei szombaton és vasárnap Berlinben találkoznak informális találkozóra. Ez a formátum első alkalommal valósul meg, és szándékosan megbontja a hivatalos találkozók korábbi kereteit – mondta. Kicsi, bizalmas eszmecseréket terveznek, amik segítik a közvetlen és nyílt beszélgetést.
Az informális formának ezért a NATO és a politikai konzultációk politikai dimenziójának tudatos erősítését is szolgálnia kell. Ann Linde svéd külügyminiszter és Pekka Haavisto finn külügyminiszter is részt vesz a szombati esti berlini tanácskozáson.