Egyre nagyobb a feszültség az EU-ban, miután Magyarország azt kéri, tegyenek kivételt az Orbán-kormánnyal, amikor az olajembargóról döntenek – olvasható a Politico brüsszeli portálon.
Diplomaták viszont arra figyelmeztetnek, könnyen visszaüthet, ha a megegyezés fejében esetleg újabb forrásokat juttat az uniós bizottság a magyar kormány számára. Legalábbis úgy tudható, ilyen vélemények hangoztak el a vezető diplomaták részvételével tartott szerdai egyeztetésen Brüsszelben, ahol felvetődött, hogy pénzügyi kompenzációt kellene adni a magyar kormánynak, illetve azon országoknak, amiknek különösen nagy veszteséget okozna az olajembargó.
Az Orbán-kormány ismét bekeményített, amikor a vezetéken át érkező olajra vonatkozó embargó alól felmentést kért, s ahogy Szijjártó is elmondta Facebook-videójában – amit előszeretettel használ hivatalos közlésekre –, hogy csak a teherhajó-szállítmányokkal érkező olajra vonatkozó embargóval ért egyet. Ursula von der Leyen egy hete igyekszik tető alá hozni az orosz olaj teljes embargós tervét, mint a 6. szankciós csomagot, és annak ellenére, hogy keddre tervezték a megállapodást az uniós tagállamok egységes igenjét megkapva, s annak ellenére, hogy az EU-bizottság elnök asszonya a budai kolostorba sietett meggyőzendő Orbánt, az álláspontok nem közeledtek. Nem sikerül így egyhamar elérni, hogy a háborút ne az olajbevételekből finanszírozza Putyin. Orbán újraválasztása is megerősítette von der Leyent abban, hogy továbbra is nyomás alatt tartsa az EU-t a kétharmados választói felhatalmazás ismeretében. Épp emiatt egyelőre nincs időpontja az uniós vezetők közti online konferenciának. Miközben május 18-án nyilvánosságra akarják hozni a REPowerEU stratégiát, ami alapján véget vetne az EU az orosz fosszilis energiafüggőségnek. Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője reményét fejezte ki, hogy mire a jövő hétfőn az uniós külügyminiszterek elé kerül a szankciós csomag, addigra rendeződnek a vitás kérdések. Ha mégsem, akkor a miniszterek dolga lesz döntést hozni az ügyben
A The New York Times a korántsem bíztató fejlemények ismeretében így értékel: megnőtt a kockázata az elhúzódó háborúnak, miután Orbán nem hajlandó csökönyösségből aláírni az orosz olajembargót. Úgy vélik, akár hónapokig, évekig elhúzódhat az orbáni „hajthatatlanság”. Miközben Biden amerikai elnök és védelmi minisztere, Lloyd Austin is többször kijelentette, hogy csak a szankciókkal lehet megfékezni az oroszokat, és mindent el kell követni azért, hogy a rendelkezésre álló eszközöket ezeket alkalmazva mielőbb véget is érjen.
Eddig az Egyesült Államok és az Európai Unió egységes álláspontot képviselt, a szövetségesek minden lépésüket össze tudták hangolni. Most azonban merőben más a helyzet. A tekintélyes amerikai újság először is felidézi ennek kapcsán Orbán áprilisi, elképesztő választási győzelmét, és beszédét, amikor a feltétlen Putyin-„barát” Orbán figyelmeztette Brüsszelt, „akkora győzelmet arattunk, ami a Holdról, de Brüsszelből egészen biztosan látható”. Orbán miatt szerdán megszakadtak a tárgyalások.
A kínai angol nyelvű Global China Daily megtudta, hogy Szlovákia is legalább három évvel szeretné meghosszabbítani az olajszállítások felmondását, mert ha már az év végével erre kényszerülne, akkor recesszióba süllyed gazdasága. A csehek 2024 júniusáig kérnének felmentést, addig rá tudnának kapcsolódni az Alpokon át haladó vezetékre, amiben Olaszországból, Ausztriából és Németországból érkeznék az olaj.
A horvát Total Croatia News Orbánról ír szintén, aki nemcsak Horvátország szemére vetette, hogy Magyarországnak nincs tengere, mert elvették tőle, de az olajembargó elfogadásához a horvátoktól vár többszörös garanciát arra, hogy az ország időben bocsássa rendelkezésre a vezetékeket az onnan érkező „fekete aranyhoz”. Orbánnak az elrettentésként szolgáló atombomba-hasonlatát szinte mindegyik cikkben megemlítik.
Az Euractiv Orbánnak a horvátokkal szembeni ellenséges kijelentését követő diplomáciai konfliktus kapcsán ezt írja: Horvátország elítéli a magyar kormány álláspontját, illetve visszautasít mindennemű területi követelést.
Az orosz Interfax hírügynökség és a Moszkva 24 erről így fogalmaz: Magyarország valamilyen kompenzációt vár el az olajembargóért cserébe, illetve feltételt szabott, milyen körülmények között hajlandó belemenni az uniós szankció elfogadásába. Felhívják a figyelmet azonban arra is, hogy a G7-ek május 8-i találkozóján egyhangú döntés született ugyan a hét leggazdagabb ország képviselői között arról, hogy beszüntetik az orosz olaj importját, a határidejét azonban nem jelölték meg.