A szegénység, illetve a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett gyermekek esélyegyenlőségének előmozdítása érdekében az Európai Bizottság a mai napon előterjesztette az első átfogó uniós gyermekjogi stratégiát, valamint az európai gyermekgarancia létrehozására irányuló javaslatát. A Bizottság a két kezdeményezés előkészítése során több mint 10 000 gyermek véleményét is figyelembe vette
Az EU-ban és a világ más részein élő gyermekeket továbbra is társadalmi-gazdasági kirekesztés és megkülönböztetés éri saját maguk vagy szüleik származása, társadalmi helyzete, neme vagy szexuális irányultsága miatt. Hangjuk sem mindig talál nyitott fülekre: véleményüket nem minden esetben veszik figyelembe az őket érintő ügyekben. A Bizottság ezen kíván változtatni a következő négy évre szóló átfogó gyermekjogi stratégia segítségével, amelynek célja, hogy megvédelmezze és előmozdítsa a gyermekek jogait, és világos intézkedéseket határozzon meg a helyzet javítása érdekében. A stratégia abban is segíteni hivatott, hogy a tagállamok a lehető legjobban használják fel az uniós forrásokat ezen a téren. Az uniós gyermekjogi stratégiában a Bizottság számos intézkedést javasol a következő hat tematikus területen:
- A gyermekek aktív részvétele a demokratikus életben
- A gyermekek azon joga, hogy társadalmi hátterüktől függetlenül teljes mértékben gyümölcsöztetni tudják a tehetségüket
- A gyermekek erőszakmentes élethez való joga
- A gyermekek gyermekbarát igazságszolgáltatáshoz való joga
- A gyermekek ahhoz fűződő joga, hogy biztonsággal használhassák a digitális környezetet, és kamatoztathassák az abban rejlő lehetőségeket
- A gyermekek jogai világszerte
Az új európai gyermekgarancia
2019-ben az EU-n belül közel 18 millió gyermek (a gyermekek 22,2%-a) élt olyan családokban, amelyeket a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázata fenyegetett. Ez generációkon átívelő hátrányos helyzethez vezet, ami mélyreható és hosszú távú következményekkel jár a gyermekekre nézve. Az európai gyermekgarancia célja, hogy megszakítsa ezt a folyamatot és előmozdítsa az esélyegyenlőséget azáltal, hogy a rászoruló 18 éves kor alatti gyermekek számára hozzáférést biztosít egyes kulcsfontosságú szolgáltatásokhoz
Az európai gyermekgarancia keretében a Bizottság azt szorgalmazza, hogy a rászoruló gyermekek számára a tagállamok biztosítsanak ingyenes és egyszerű hozzáférést a koragyermekkori neveléshez és gondozáshoz (például a szegregált osztályok létrejöttének elkerülése révén), az oktatáshoz és iskolai alapú tevékenységekhez, tanítási naponként legalább egy egészséges étkezéshez, valamint az egészségügyi ellátáshoz.
A Bizottság azt is indítványozza, hogy a tagállamok biztosítsanak hatékony hozzáférést a rászoruló gyermekek számára az egészséges táplálkozáshoz és a megfelelő lakhatáshoz. A tagállamoknak figyelembe kell venniük a hátrányos helyzetű – például a hajléktalan, a fogyatékossággal élő, a rendezetlen családi hátterű és a kisebbségekhez tartozó – gyermekek sajátos szükségleteit. A Bizottság felszólítja a tagállamokat, hogy mielőbb fogadják el az európai gyermekgarancia létrehozásáról szóló tanácsi ajánlásra irányuló javaslatot.
Az uniós gyermekjogi stratégia – Az európai gyermekgarancia létrehozásáról szóló bizottsági javaslat – Tájékoztató az uniós gyermekjogi stratégiáról –Tájékoztató az európai gyermekgaranciáról – További információk az Európai Bizottság weboldalán
A Bizottság megerősíti a koronavírus-vakcinák kivitelére vonatkozó átláthatósági és engedélyezési mechanizmust
Az Európai Bizottság ma új kritériumokat vezetett be a koronavírus-vakcinák kivitelére vonatkozóan. A döntés értelmében ezentúl az oltóanyag-kivitel engedélyezésekor mérlegelni kell a kölcsönösség és az arányosság elvét a Covid19-vakcinák kivitelére vonatkozó uniós átláthatósági és engedélyezési mechanizmus keretében. Az exportengedélyezési mechanizmus azoknak a vállalatoknak a vakcinaexportjára vonatkozik, amelyekkel az EU előzetes beszerzési megállapodást kötött. A mechanizmus jelentős mértékben fokozta ugyan az export átláthatóságát, az a célkitűzés azonban még mindig nem teljesült maradéktalanul, hogy az oltóanyag-gyártók mindegyike gyorsan koronavírus-vakcinákhoz juttassa az uniós polgárokat.
Az új rendelet két szempontból módosítja a jelenlegi mechanizmust. Egyfelől a Bizottságnak és a tagállamoknak mostantól figyelembe kell venniük:
- a kölcsönösség elvét, azaz hogy a rendeltetési ország korlátozza-e a saját vakcináinak vagy nyersanyagainak kivitelét jogszabály útján vagy más módon, valamint
- az arányosság elvét, vagyis hogy a rendeltetési országban jobb vagy rosszabb körülmények állnak-e fenn, mint az EU-ban, különös tekintettel a járványügyi helyzetre, az átoltottságra és az oltóanyagokhoz való hozzáférésre.
A tagállamoknak és a Bizottságnak fel kell mérniük, hogy az exportrendelés nem veszélyezteti-e az Unión belüli ellátást az oltóanyagok és az oltóanyag-összetevők tekintetében.
Másfelől az új rendelet – a vakcinakereskedelem teljes körű áttekintése érdekében – 17 olyan, többségében az EU szomszédságában fekvő országra is kiterjeszti a szabályozás hatályát, amelyek korábban mentességet kaptak ez alól.
A tagállamok a Bizottság véleményével összhangban döntenek az exportengedély iránti kérelmekről. A mechanizmus bevezetése óta 380 kiviteli kérelmet hagytak jóvá, azaz mintegy 43 millió adag vakcina 33 különböző rendeltetési helyre történő kivitelét engedélyezték. Az eddigiek folyamán mindössze egyetlen esetben fordult elő, hogy a kiviteli kérelmet az illetékesek elutasították.
A Bizottság ma előterjesztett végrehajtási rendelete – Az exportengedélyezési mechanizmusra vonatkozó, 2021. március 11-i végrehajtási rendelet
A Bizottság lépéseket tesz a koronavírus-variánsok elleni módosított oltóanyagok jóváhagyásának megkönnyítéséért és felgyorsításáért
Az Európai Bizottság a mai napon intézkedést fogadott el annak érdekében, hogy felgyorsítsa a koronavírus-variánsok elleni védekezés céljából módosított Covid19-oltóanyagok engedélyezését. A Covid19-variánsokkal szembeni védekezést szolgáló európai biovédelmi felkészültségi terv keretében elfogadott intézkedés révén a vonatkozó uniós jogszabály olyan rendelkezésekkel egészül ki, amelyeknek köszönhetően az oltóanyagfejlesztő cégek arra összpontosíthatnak, hogy a szükséges bizonyítékokat időben összegyűjtsék, a módosított vakcinák engedélyezéséhez pedig kevesebb kiegészítő adatot kell majd benyújtani az Európai Gyógyszerügynökséghez.
Annak érdekében, hogy az oltóanyagok hatásosak maradjanak a vírusmutációkkal és vírusvariánsokkal szemben, előfordulhat, hogy módosítani kell a már engedélyezett Covid19-vakcinák hatóanyagait. Az emberek körében megbetegedéseket okozó humáninfluenza-vírus elleni oltóanyagok módosításához használt módszerre támaszkodva a Bizottság olyan jogszabály-módosításokat javasol, melyek meghatározzák, hogy mely rendelkezéseket kell alkalmazni az engedélyezett Covid19-vakcinák módosított hatóanyagaira. Ennek eredményeként az engedélyezett oltóanyagok bármilyen módosítása egyszerűbb eljárást von majd maga után, az új rendelkezések hatálya pedig az összes koronavírusra ki fog terjedni. A szabályozási keretrendszer lehetőséget ad majd az eredeti vakcinára vonatkozó forgalomba hozatali engedély szükség szerinti módosítására.
A Bizottság jogszabályjavaslata – A Covid19-variánsokkal szembeni védekezést szolgáló európai biovédelmi felkészültségi tervről szóló bizottsági közlemény