(Szerző: Nagy Ákos) Hazánkban több mint 600 ezren küzdenek vizelettartási problémával, vagy más néven inkontinenciával. Rengetegen vannak, mint például a cukorbetegek, szénanáthások, ráadásul az inkontinencia mögött súlyos betegségek állhatnak. Az érintettek számára ezért életbe vágó, hogy ne szenvedjenek csendben, és orvosuk annak is utánajárjon, mi is okozza a tüneteket.
A júniusának utolsó hetében esedékes inkontinencia-világhét célja rámutatni arra, hogy e betegség milyen hatással lehet az érintettek életére, és egyben ösztönzi a vele együtt élőket, hogy keressenek segítséget, hogy ne kelljen többé csendben szenvedniük. Ha ugyanis az inkontinenciát idejében észreveszik, kivizsgálással akár egyéb súlyos betegség is megállapítható, amely viszont gyógyítandó.
Az akaratlan vizelet- vagy székletürítéssel járó, kezelés nélkül általában tartós és folyamatosan romló állapot. Világszerte hozzávetőleg 400 millió embert érint, legnagyobbrészt a nőket, mindenekelőtt a várandósság okozta élettani jelenségekhez köthetően, bár zömében 45 éves kor felett alakulhatnak ki ilyen tünetek.
Jellemző, hogy erről a népbetegségről – a hibás egészség-kulturális beidegződések miatt – alig esik szó, noha nagyjából minden harmadik kismama is hosszabb-rövidebb ideig találkozik e problémával.
A bél- vagy hólyagbetegségekkel járó tünetek a máig tabunak számítanak, így aztán sok a megkésett diagnózis és az elszalasztott rehabilitációs lehetőség. Az érintettek alig fele mer erről a problémáról beszámolni orvosának vagy a szakápolójának, ekként a nagy többség ellátatlan. Holott van tartós megoldás a panaszokra.
A szakemberek azt kérik, hogy senki se törődjék bele a legkisebb vizeletszivárgásba se, kérjen mielőbb orvosi segítséget a problémáira. Átmeneti inkontinenciát akár az étkezési szokások vagy bizonyos gyógyszerek is előidézhetnek, a tartós vizelettartási nehézség hátterében azonban legtöbbször szervi eltérések állnak. A leggyakoribb okok:
- Terhesség, többszöri szülés. A terhességben megjelenő hormonális változások, a testtömeg és a méh tömegének növekedése mind hozzájárulhatnak stressz-inkontinencia kialakulásához. A hüvelyi szülés tovább gyengítheti a medencefenék izmait és így a záróizomzatot is. A szülés miatt károsodhatnak a hólyag és a hólyagot tartó medencefenék idegei, az emiatt kialakuló inkontinencia gyakran a szülést követően néhány évvel alakul ki.
- Prosztata-megbetegedések:
- Prosztatagyulladás (prostatitis) – férfiakban a hólyag alatt a húgycsövet körkörösen körülvevő, szelídgesztenyéhez hasonló alakú mirigy – a prosztata – gyulladása időnként vizelettartási nehézséget okoz. A gyulladás eredményeként a prosztata megduzzad és beszűkíti a húgycsövet, ezáltal vizelet-elfolyási nehézséget eredményez, aminek következtében gyakori és fokozott vizelési inger jelentkezhet.
- A prosztata megnagyobbodása – idős férfiaknál vizelet-inkontinencia a prosztata megnagyobbodása (benignus prosztata hiperplázia – BPH) miatt is kialakulhat. A húgycsövet körbefogó mirigy megduzzadása szűkíti a húgycsövet, ami túlfolyásos vagy késztetéses inkontinenciát okozhat.
- Prosztatarák – férfiakban stressz vagy késztetéses inkontinencia prosztatarák miatt is kialakulhat.
- Egyéb megbetegedések:
- Cukorbetegség esetén az inkontinencia a nem megfelelően kezelt, vagy régóta fennálló cukorbetegség szövődményeire utalhat.
- Neurológiai betegségek, sclerosis multiplex, Parkinson-kór, stroke, agydaganat vagy gerincvelői rendellenességek mind zavarhatják a hólyag működésének idegrendszeri szabályozását, ami szintén vizelet- inkontinenciát okozhat.
- Visszatérő húgyúti fertőzések, krónikus hólyaggyulladás (interstitialis cystitis). Nők körében gyakoribb, a hólyag falának krónikus gyulladásával járó betegség; bizonyos esetekben vizelet-inkontinenciát eredményezhet, illetve fájdalmas és gyakori vizelési inger alakulhat ki. Oka nem teljesen tisztázott.
- Időskorban csökken a hólyag vizelettároló kapacitása, ezen túlmenően a vizeletürítési inger jelentkezése után kevesebb ideig lehet visszatartani a vizeletet. A vizelet lassabban ürül ki, a hólyagban visszamaradó vizelet mennyiség pedig nő, ami késztetéses inkontinenciát eredményez. Ez gyakoribb érbetegségek esetén, ezért a dohányzás elhagyása, a magasvérnyomás-betegség kezelése hozzájárulhat a késztetéses inkontinencia mérsékléséhez. Nőkben a kor előrehaladtával a húgycső rövidebb lesz, a húgyutak falát borító nyálkahártya is vékonyodik a hormonális változások (az ösztrogén-szint csökkenése) miatt. Csökken a hólyagnyak rugalmassága is, ezáltal a vizelet-visszatartó képesség romlik, azonban a betegség kialakulásához általában további hajlamosító tényezők jelenléte is szükséges.
- Az elhízás növeli a hólyagra és a hólyagot alátámasztó, valamint felfüggesztő izomzatra nehezedő nyomást. Ez tüsszentéskor, köhögéskor vizelet elcseppenéshez vezethet.
- A dohányzás okozta krónikus köhögés is inkontinenciát okozhat, illetve erősítheti. Az állandó köhögés növeli a hólyag-záróizomra nehezedő nyomást stresszinkontinenciát eredményezve. A dohányzás útján a szervezetbe kerülő irritáló anyagok mindezek mellett késztetéses inkontinenciához is vezethetnek.