Győr 750 éves: mostoha épületek a város közepén

Nem egyszer szerepelt elrettentő példaként az Infovilág hasábjain a győri Jókai utca/Zechmeister utca sarki épület. A Google is megörökítette már akárhányszor, igaz, a street view, az utcakép szerkesztői nem fűztek hozzá kommentárt, nem az ő dolguk…

Szégyenkezzenek miatta a győriek, az idén jubiláló város lakói – gondolják Győr önkormányzatának azon vezetői, akiket nem elsősorban zseniális városvédő ötleteikért magasztal és mutogat a házi sajtójuk.

Győrött ugyanis – kellő szerénységgel (?) –kőbe véshetik, hogy egy kellő fölhajtással, csinnadrattával fölavatott kereszt dr. X.Y. polgármester és első vagy nagy dr. X.Y. miniszterelnök uralkodása évében állíttatott.

Azt viszont aligha látta bárki is az utóbbi években, hogy egy műemlék vagy műemlék jellegű, netán városképi szempontból jeles épületet (nota bene: lakóházat) ugyanez az önrajongó notabilitás tétetett volna rendbe. (Engedtessék meg a krónikásnak a megjegyzés: szeretném, ha ez ügyben csalódnék…)

Miután az Infovilág néhányszor (amikor csak illendőnek és ízlésesnek kínálkozott) megemlítette, hogy a város minden bizonnyal legjelesebb polgármestere a 19/20. század fordulóján élt s dolgozott Zechmeister Károly volt, aki végül is beléptette a négy folyó városát a 20. századba és teret meg lehetőséget kínált a polgárainak (!) ahhoz, hogy kibontakoztathassák tehetségüket, tudásukat, szorgalmukat e nagyszerű urbs, az egykori Jaurinum, Arrabona – a mai Győr – szolgálatában, nos, azóta már a városháza urai is kezdik őt, Zechmeistert emlegetni…

…ami persze édeskevés. Már csak azért is, mert a Zechmeister Károly nevét megörökítő Rába-parti sétánnyal viszont egyáltalán nem dicsekedhet a város. Még a jeles 750. évforduló közeledvén sem jutott eszükbe, hogy számos lenne a teendőjük azon szép, árnyas utcán, ahol a Rábára és szigetére néznek romló állapotú (egy kis túlzással) paloták ablakszemei.

Itt kívánom megjegyezni: senki se hivatkozzék arra, hogy ez a házsor netán magántulajdonú épületek egymásutánja! Szerény logikám szerint arra a következtetésre jutottam, hogy a városházán valaki csak tudta, hogy 2021-ben jeles évforduló lesz Győrött, amely város az ország egyik leggazdagabb települése, mi több, még városépítésze is volt (tevékenységét nem tisztem értékelni, pusztán a tényt jegyzem ide: csúful elzavarták), és lett egy másik helyette, akinek ténykedését megint csak nem tudom fölfedezni a városban járván.

Száz szónak is egy a vége: módot lehetett volna találni már régen arra, hogy legalább a győri belváros (a kirakat!) lepusztult épületeinek egy részét „kipofozzák”.

Mint például a legbetegebbnek látszót, a Zechmeister és Jókai utca sarkán állót.

Vagy: a Kazinczy utca 6. számú épület, amelyik a 17. század elején még földszintes volt, ám a 18. század közepére már emeletes. Lakója volt Gömöry Dávid, Győr megye főorvosa, egyike a magyar orvostudományi irodalom úttörőinek. Azon a helyen (nem tudható, hogy a meglévőre-e vagy az ingatlan helyére-e) tulajdonosa Fruhman Antallal megterveztette és fölépíttette a ma álló házat. Miként a „Régi Győr” internet-portálról tudható: kora romantikus homlokzatának közepén, a kapu fölött ott a jellegzetes győri motívum, az első emeleti zárt erkély.

A kapu mellett márványtábla hirdeti: „műemlék”; azt viszont, hogy milyen állapotban van, döntse el az olvasó!

Sajnos, természetesen nem az egyedüli ilyen, hasonló, sőt rosszabb állapotú van az ünneplő Győrött bőven. Beszámolunk azokról is.  

Győr többet érdemelne: rothadó lehetőségek a barokk téren

Győr 750 éves: műemlék csónakház összeomlás előtt a város közepén