Folytatódik Földünk kizsigerelése – ki temeti el az utolsó embert?

Mára elértük a globális túlfogyasztás napját: ez az a pillanat, amikorra Földünk éves erőforrásai kimerülnek. Bár a világjárvány miatt tavaly ez a dátum augusztus végére esett, az idén már nem sikerült fenntartani fogyasztás mérséklését, már újra elképesztően pazarló életmódot folytatunk.

Az épületek a hazai teljes energiafogyasztás harmadát lakóépületek működtetése emészti föl, jórészt az energiapazarló családi házak.

Mindannyian tehetünk azért, hogy a túlfogyasztás napja július végén jöjjön el, hanem később, sokkal később; ehhez azonban felelős egyénekre, vállalatokra van szükség. Ha az egész világ úgy élne, mint hazánk, akkor kis híján kettő (1,92) Földre lenne szükségünk, és már június 8-án eljött volna a túlfogyasztás világnapja.

A fogyasztás mértéke azonban országonként más és más. Ha a világ teljes lakossága úgy élne, mint a kanadaiak, akkor március 18-a lett volna az idén a túlfogyasztás napja, Kínában meg június 15-én. Ha az egész emberiség olyan életmódot folytatna, mint a katariak, akkor már február 11-ére elhasználnánk a Föld megújuló tartalékait.

A legkisebb ökológiai lábnyomú országok: Marokkó, Niger, Albánia és Pápua Új-Guinea. A legjobb mutató Kirgizisztáné, amely majdnem kibírja az év végéig, a kirgiz túlfogyasztás napja ugyanis december 26-ra esik.

Elképesztő mennyiségű energiát fogyasztanak Európában a hűtő- és fűtőberendezések: az Európai Unió fogyasztásának a felét.

Az EU 2016-i „Tiszta energia” című javaslatcsomagjának fő eleme az energiahatékonyság. Az épületek karbonlábnyoma függ a földrajzi jellemzőktől, a használói igényektől, az épület típusától, az erőforrások elérhetőségétől, a használat mértékétől és gyakoriságától, az infrastruktúrától és az épületállomány bővítési lehetőségeitől. Ahhoz, hogy csökkenthessük az épületek szén-dioxid-kibocsátását, úgy kell megtervezni őket, hogy a lehető legkisebb legyen az energiaveszteségük. Épületeink energiahatékonysága növelhető utólagos energetikai korszerűsítéssel, természetes szellőztetéssel, növényekkel vagy más árnyékolókkal, illetve napelemek telepítésével. Az épületek hihetetlenül nagy fogyasztók: az EU-beli energia 40 százalékát „zabálják föl”, miközben CO2-kibocsátás 30 százaléka is a rovásukra írható.

Az unióban 2019-től szigorodtak az épület-energiahatékonysági előírások, 2022 második felétől pedig kizárólag a közel nulla(az ilyen energiaigényű épületek követelményszintje bonyolult műszaki szabályozás, amely az energiahatékonysággal szemben támaszt kötelező elvárásokat; a követelményszint meghatározza, hogy milyen épületet építhetünk, milyen épületszerkezetekkel, milyen épületgépészettel) energiaigényű épületek kaphatnak csak használatbavételi engedélyt.

Ha a tulajdonosok nem gondoskodnak családi házuk kellő hőszigeteléséről, akkor az energia jó harmada a falakon, negyede az ablakokon, hatoda a padlón keresztül, negyede pedig a tetőn át távozik. A hőszigetelés ráadásul nemcsak télen, de nyáron is rengeteg energiát takarít meg. A korszerű nyílászárók és gépészet, valamint a megújuló energiaforrások – napelem, napkollektor, hőszivattyú – használata mellett, a Knauf Insulation szakembereinek számításai szerint a jelenleginél is jobb minőségű és vastagabb homlokzati szigetelőanyagok használata a klímavédelemért folytatott küzdelemben még jobban felértékelődik.

„Egy átlagos, 100 négyzetméteres családi ház például csak a fűtéshez és hűtéshez felhasznált energia révén évente 0,9 tonna üvegházhatású gázt juttat a Föld légkörébe – mondta Aszódy Tamás a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. – A korszerűtlen magyar családiház-állomány teljes körű hőszigetelésével legalább egymillió tonnával csökkenthetnénk évente a CO2-kibocsátást, családi házaink fűtési költségeit pedig akár a felére, karbon-lábnyomunkat pedig 6 százalékkal is csökkenthetnénk, hozzájárulva ezzel az egész Földet fenyegető klímaváltozás mérsékléséhez, illetve a jelenlegi állapot fenntartásához” – tette hozzá a szakember.

Földünk erőforrásai végesek! Fél évszázad óta mind kevesebb idő alatt fogyasztjuk el az egy évre elegendő erőforrás-adagunkat. Ez a mértéktelen fogyasztás azt jelenti, hogy a bolygó erőforrásai és élővilága nem tudnak olyan ütemben regenerálódni, mint amilyen ütemben elhasználjuk őket. Ahhoz, hogy bolygónk, az élővilág, az emberiség életét meghosszabbíthassuk, a Föld erőforrásait unokáinknak is megőrizhessük, világméretű összefogásra van szükség. Ahhoz, hogy az előirányzott 1,5 Celsius-fokos felmelegedést tartani (esetleg csökkenteni!) tudjuk, drasztikus változtatásokra van szükség.

(Kép: Sam Hobson/wwf.uk)

Az emberiség szén-dioxid-lábnyoma 1961–73 között megkettőződött. A szén-dioxid-kibocsátás az ökológiai lábnyom leggyorsabban növekvő és legriasztóbb összetevője. Ha csak 30 százalékkal csökkentenénk az emberiség CO2-kibocsátását, a globális túlfogyasztás napja egy hónappal is eltolódhatna, 2030-ban akár szeptember 16-a is lehetne ez az időpont. Ahhoz, hogy életünket, fennmaradásunkat, egyetlen otthonunkat a következő nemzedékek számára is megőrizhessük, okosan, a természet sokmillió év óta fennálló szabályai szerint kell(ene) élnünk. Különben…a folytatás szerfölött fájdalmas, gyászos lesz. Az utolsó embert már senki sem fogja eltemetni.