Győr a dölyfnél többet érdemel(ne)

A magyar nyelv értelmező szótára szerint „dölyf” szavunk (másokat) sértő önteltséget jelent. A győri városháza tornya alatt hivatalt viselő, íróasztalt birtokló „fontos elvtársak és elvtársnők” minden bizonnyal nem tanulmányozzák az értelmező szótárt, mert ha tennék, legalább elpirulnának, amikor a tükörbe néznek. Talán még az is eszükbe jutna, hogy nem is egyszer megígérték az újságírónak: válaszolnak a 18 évvel ezelőtt alapított és folyamatosan frissülő Infovilág hírportál hasábjain 2017 nyara és napjaink között a városról közérdekű témákban fölvetett kérdésekre.

Jelentem a kedves olvasónak: nem így történt. Sem a városháza tavaly távozott sajtófelelőse, sem az utódja, sem a polgármesteri titkárságon dolgozó hölgyek ígérete szerint mozgósítandó Valaki Úr nem volt hajlandó véleményt nyilvánítani a két tucatnál is több írásunkban jobbító szándékkal taglalt témákban.

Bécsi-kapu tér; a kép középpontjától jobbra a sokat emlegetett, pusztuló, paravánnal körbe zárt Schäffer-ház.

Meggyőződésünk, ha néhány esetben az illetékes választott/kinevezett/megbízott (a nem kívánt törlendő) X-ek és Y-ok vették volna a fáradságot, és elolvasták volna a rendelkezésükre bocsátott, illetve az interneten bármikor (ma még) szabadon föllelhető újságcikkeket, majd pedig megfontolták volna a bennük fölvetett hiányosságokra adható válaszokat, Győr talán nem csúszott volna le az „Európa (egyik) kulturális fővárosa” cím elnyeréséről.

A krónikás meggyőződése, hogy aligha hatotta meg a kulturális főváros cím adományozását elbírálókat a Duna-kapu téren sebtében fölállított, a környezetbe egyáltalán nem illő 50 méteres óriáskerék.

Meghatotta volna viszont – ha évekkel ezelőtt okosan és előrelátó módon döntött volna a város vezetése – a földrészünkön páratlan történelmi emlék, amit részben föltártak (a remény szerint rövidesen elbontandó óriáskerék alatt!), majd visszatemettek, és megépítették a Duna-kapu tér alatt a mélygarázst. Így lett Győr, Magyarország, Európa, a világ szegényebb a reneszánsz kori emlékek eltüntetése révén. Elképesztő oktalanság „becsalogatni” a reneszánsz-barokk belváros szívébe a környezetszennyező, a gyalogos és a hagyományos kerékpáros közlekedést akadályozó gépkocsikat. Legalább ennyire meggondolatlanul építettek nyitott parkolóházat, amellyel a környező házak lakóinak életét is megkeserítették, miután az uralkodó szél otthonaikba fújja a benzingőzt.

(A Duna-kapu térihez hasonló lehetőséget szalasztottak el évekkel előtte Győr főterének „rendezése” közben, középkori emlékeket tettek tönkre és temettek vissza, hogy megépíthessék a „taposó szökőkutat”…)

Még a témánál maradva: ötödik éve nincs Győrnek régészeti, helytörténeti múzeuma, holott 2016 tavaszán – felújítás, bővítés után – már meg kellett volna nyílnia. Bár az intézmény (bal oldali kép) vezetőjével folytatott tavalyi beszélgetéskor az kiderült, hogy a győri Czita Építész Iroda Kft. 2018 nyarára elkészíti a felújítás teljes körű, minden részletet fölölelő kiviteli terveit, a mérnökiroda (érthetetlen) teljes információs elzárkózása miatt nem sikerült megtudni: hol tart a munka.

Ugyanilyen információs embargó sújtja az ország legrégebbi, az 1877-ben alakult Győri Csónakázó Egylet 1896-ban fölavatott Radó szigeti csónakházát, miután a tulajdonos vagyonkezelő cég vezetője dölyfösen elzárkózott attól, hogy válaszoljon az újságíró kérdésére. Félő, hogy az elképesztően rossz állapotú építmény egy napon összeomlik, és utána a tulajdonos azt csinál vele, amit csak akar.

Már csak a „szentlélek” tartja a Radó-szigeti csónakházat; bármelyik pillanatban összedőlhet.

Hasonlóképpen nem sok jót tudtunk írni a Szt. István úti egykori, napjainkra pusztuló pénzügyi palotáról, valamint az Apáca utca 9. számú saroképületről, a város minden bizonnyal legszebb, késő reneszánszkori lakóházáról, az 1657-ben épült Fejérvári-házról, amelyet jó másfél évtizeddel ezelőtt csodálatosan fölújítottak, ám mára…bizony, pusztul, új tulajdonosra vár.

Ez utóbbi esetben legalább annyi vigasza lehetett az újságírónak, hogy a házat – a szakma által is elismert munkájával – eredeti pompájába visszaállító RAS-DESIGN Kft. vezetője és az üresen álló ingatlan értékesítésével megbízott Havasi ügyvédi iroda vezetője készségesen részletesen tájékoztatást adott szerkesztőségünknek.

Egyikük sem ismeri a dölyföt.

Alább az Infovilág Győrről megjelent írásai, amelyeknek többsége máig hivatalos választ vár. Persze, lehet (sőt, biztos!), hogy a bennük megfogalmazott megállapításokkal a városházi illetékesek egyetértenek, és azért nem igyekeznek véleményt nyilvánítani. A hallgatás ugyanis a beleegyezés szinonimája.

Csakhogy Győr ennél többet érdemel(ne). Ha másért nem, akkor a fölvetett hiányosságok megszüntetése végett is.

Győr többet érdemel(ne) – Ötletroham az omladozó Schäffer-ház láttán (2017. 08. 06.)

Ötletroham az omladozó Schäffer-ház láttán (2.) (2017. 08. 22.)

Egy kis séta – nem Nagyváradon, hanem Győrött (2017. 09. 24.)

Győr többet érdemel(ne) – a Bécsi kapu tértől a Káptalandombon át (2017. 10. 02.)

Háztáji, egyúttal közérdekű – a HIVATAL és a sajtó (2017. 10. 05.)

Rába-szeri fanyűvő szorgalom (2017. 11. 14.)

Győr többet érdemel – visszatemetett reneszánsz kori kincsek a Dunakapu tér alatt (2017. 11. 22.)

Győr többet érdemel(ne): sebek sokasága csúfítja a várost (2018. 01. 02.)

Ceterum censeo „levélre válaszolni illendő dolog” (2018. 01. 26.)

Vasbetonba merevedett világ(kép) – Győr többet érdemel(ne) (2018. 03. 01.)

Múzeum, ami nincs: évekkel ezelőtt lejárt ígéret – Győr Európa (egyik) kulturális fővárosa szeretne lenni (2018. 03. 04.)