Négy évvel ezelőtti Facebook-bejegyzésem, ami – sajnos – ma is időszerű, mert az eltelt 1461 nap alatt láthatóan semmi sem (vagy csak igen kevés) változott a szabad királyi város címmel éppen 750 esztendővel ezelőtt fölruházott Rába-parti városban, amelynek már régen legalább olyan takarosnak kellene lennie, mint a nem is oly’ távoli osztrák városoknak… Mert pénz és lehetőség lett volna rá – nem is kevés.
Ha csak azt tekintjük, amit a 24.hu internetportál írt:
az Audi tavaly „…2 745 000 millió forint bevételt ért el, ami elmaradt ugyan kicsit az előző évi teljesítménytől, ezzel együtt rekordnyereséget, 182 000 millió forint adózott eredményt könyvelt el. A csaknem 500 millió eurós nyereséget az utolsó centig kivette a német anyacég, sőt a cégdokumentumok szerint ennél sokkal nagyobb osztalékkivétről határozott februárban:
összesen 6000 millió euró, azaz 2 160 000 millió forint kifizetéséről döntött az előző években felhalmozott eredménytartalék terhére.
A 6000 millió eurós profitkivéttel a tavalyi húzást is übereli az Audi: akkor 2000 millió eurót utalt haza. Sőt, egy mozdulattal többet rántott ki a győri cégből, mint az előző tíz évben összesen…egy évtized alatt összesen 1 800 000 millió forintnyi profitot repatriált az Audi, miközben 36 000 millió forint támogatást kapott egyedi kormánydöntéssel…”
Az ember csak kapkodja a fejét a rengeteg szám láttán, és megpróbálja „lefordítani” hazai értékekre, ám nem egykönnyű. Ezek után már csak arra lenne kíváncsi, hogy ebből tengernyi pénzből
mennyi maradhatott itthon adó formájában, és miért kellett a magyar kormánynak az óriási nyereségek ellenére további 36 000 millió forintot az Audi markába nyomni – egyedi kormánydöntéssel.
Vissza a négy évvel ezelőtti Facebook-bejegyzésemre, amelyre (sajnos) csak nagyon kevesen kapták föl a fejüket attól a győri szokástól/félelemtől vezérelve, hogy még véletlenül se helyeseljenek a város lakói olyasmit, amiért netán megorrolnának rájuk a városháza dölyfös urai. Mert dölyfösek voltak Borkai idejében, és dölyfösek maradtak utána is, mi több, mára a polgármester nem csupán arra nem veszi a fáradságot, hogy teljesítse a beiktatásakor tett személyes, írásbeli ígéretét az Infovilágnak az együttműködésre, hanem inkább kiéli nárcisztikus hajlamait, ami aligha illik egy kitűnő szívgyógyász professzor profiljába.
Még négy évvel ezelőtti Facebook-bejegyzésből:
„Meggyőződésem, nem kevés pénz áll(t) rendelkezésre a győri európai ifjúsági olimpiai fesztivál megrendezésére. Csodálom, hogy a város vezetése nem fogott össze a minden bizonnyal meglévő és tehetős magánbefektetőkkel, hogy legalább erre a nagyszabású, nem mostanában visszatérő nemzetközi sportesemény-sorozatra elkészüljön néhány, régóta vágyott, és hosszú távon biztonsággal kamatozó beruházás. Például, ha már egyébként is fölújítják Közép-Kelet-Európa egyik legszebb terét, a Bécsi-kapu teret, akkor miért nem sikerült rendbe tenni a Vaskakas taverna melletti, régóta omladozó saroképületet (egy ideje már Borkai kedves barátja, Rákosfalvy ügyvéd és háromszoros kaszinótulajdonos kft.-jének a tulajdona), amelyből (jobb ötlet híján) csodálatos, ötcsillagos szállodát lehetett volna kialakítani. Vagy ha azt nem (mert gépkocsiparkoló is kellene melléje/alája), akkor eredeti rendeltetése szerint, akár luxuslakásokat magába foglaló lakóházat.
Vaskakas taverna: évek óta kihasználatlan (vagy: nem arra használják, mint amire hivatott lehetne), holott messze földről vendégeket vonzó, romantikus étteremnek elsőrendű lenne – írtam négy évvel ezelőtt, a jelek szerint teljesen fölöslegesen. Tetején kora tavasztól késő őszig az egyik legszebb panorámát kínáló kávézó működhetne. Mindez a szépen rendbe tett, kialakított vársétánnyal együtt a dicső történelmet megörökítő ékköve lehetne a most 750 esztendős „szabad királyi” városnak.
De nem, miért is?! Győr már jó ideje az albérlők városa, nekik – pontosabban mindenekelőtt a házi néniknek és bácsiknak – százszámra emelik a kaszárnyákra emlékeztető, világosszürke egyenépületeket még a legjobb levegőjű, eredetileg sokkal nemesebb célra tervezett Vízivárosban is, ahol évtizedek után is mindössze egy Penny-bolt igyekszik kiszolgálni a lakosságot. Orvosi rendelő, óvoda, általános iskola stb. csak kilométerekre található. Jó lenne, ha a győri (és nem győri) befektetők nem pusztán egyen-albérlőházak sokaságára költenék anyagi forrásaikat, hanem a város képét gazdagító létesítményekre is.
Szerkesztőségünk szeretett volna Győr főépítészével (Borkai emberével ugyanis nem sikerült, majd elzavarták) találkozni, beszélni, aki megkeresésünkre először készségesen igent mondott, aztán pár nap múltán hirtelen pálfordulás következett be nála, és mindennemű indoklás nélkül lemondta az interjú célú találkozást.
Itt tartunk ma, 1461 nappal a bevezetőben hivatkozott Facebook-bejegyzés után, miközben Győr, a győriek sokkal többet érdemelnének. Jól van ez így, kedves győriek?