Az újságíró archívumából – szabadságon fillérekért, keletnémet módra

Aznap (MH 1986. július 28-án), amikor a Magyar Hírlap 2. (külpolitikai) oldalán a többi között ezek a hírek jelentek meg: Thatcher-interjú a világpolitikáról; Fidel Castro ünnepi beszéde: A világ népei offenzívában vannak; Ma kezdődik az afrikai csúcs; Lengyel augusztus – szesz nélkül?; Bush Izraelben – Lemond az Arab Liga elnökségéről II. Hasszán?; Magyar üdvözlet az eszperantó-világkongresszusnak… – egy úgynevezett „színes” írás is helyet kapott (szokásos módon) a lap alján. Az NDK-beli nyaralási lehetőségekről írtam. Az éppen 35 évvel ezelőtti beszámolóm kapcsán két „apróságot” mindenképpen meg kell magyarázni napjaink olvasójának. Az egyik: az NDK; azaz Német Demokratikus Köztársaság (más néven: Kelet-Németország), amely állam 1990 őszén –Németország két felének az egyesülése révén – megszűnt, a másik pedig az elképesztően olcsó nyaralási (utazási, étkezési) lehetőség azáltal, hogy a keletnémet kormányzat elképesztően sok pénzzel támogatta állampolgárainak üdülését, nyaralását (is!), ellensúlyozandó a korlátozott külföldre utazásukat. Az NDK-beliek ugyanis nyugatra nem (vagy csak szerfölött különleges esetekben és család nélkül!) utazhattak…Mi, magyarok viszont akkor már bárhová eljuthattunk, ha volt rá elegendő pénzünk. Szívesen jártunk a többi között az NDK-ba is, mert olcsó, tiszta, biztonságos, tengerparti ország volt… (Nyitó kép: az emlékezetese vászonvilla; foto: dpa)

«Ismét milliók hódolhatnak kellem es és egészséges hobbijuknak, a sátorverésnek és -táborozásnak az NDK-ban, ahol 527 kemping várja a szabadságukat, hétvégéjüket, a szünidő egy részét a szabadban eltöltőket. Legnagyobbrészt fiatalok, 30 éven aluli lányok és fiúk, ifjú házasok kedvelik a nyaralást vászonvillában, azaz sátorban. Hazánkból is évente tízezrek keresik föl az NDK legszebb vidékein, a Keleti-tenger parti Arkona-fok és a déli Klingenthal melletti Dürrenbach között található, jól kiépített és olcsó (kategóriák szerint 0,25–1 márka személyenként, éjszakánként) táborhelyeket.

A legkedveltebbek persze a vízparti kempingek; a tavakban, folyókban gazdag Potsdam megyében 94, Neubrandenburgban 78, a tengermelléki Rostock megyében 60 sátortábor áll a hazai és a külföldi turisták rendelkezésére. A Keleti-tenger partján található 94 ezer sátorhelyre eddig kereken félmillió előjegyzést vettek föl a kempingközpont munkatársai. Kevésbé ismertek, viszont szép környezetűek a Cottbus környéki kempingek, köztük a Knappensee partja és a bájos szigetecske; az Odera-Frankfurt megyei Helenesee: ezt a tavat a népnyelv Szép Helénának emlegeti.

FKK-kedvelő lányok a Keleti-tengernél – a keletnémet időkben; foto: www.wizelife.de

Évről évre nő a kereslet az olyan sátorozóhelyek iránt, ahol az FKK, azaz a naturizmus hívei zavartalanul pihenhetnek. Az NDK legszebb tájain, Cottbus, Drezda, Potsdam, Frankfurt, Neubrandenburg megyében és végig a tengerparton bőségesen találhatók szép fekvésű, komfortos nudistatelepek, strandok.

A gyalogszerrel túrázókra is gondoltak az idegenforgalmi szakemberek: jól felszerelt sátortáborokat létesítettek a Harz-hegységben, a Türingiai-erdőben, az Érchegységben és az Elbai-homokkőhegységben. A világhírű Szász-Svájcban jól jelzett nemzetközi turistaút köti össze a Königsteinben, Ostrauer Mühlében és Schmilkában található kempingeket.

Mindenekelőtt a fiataloknak jó hír: az NDK-beli ifjúsági üdülők környékén kijelölt sátorozóhelyek lakói szabadon használhatják az üdülők mosdóit, egészségügyi létesítmé­nyeit, hallját, könyvtárát, tévészobáját, részt vehetnek a különféle kulturális és sportrendezvényein.

Gépkocsik tízezrei áramlanak főként hétvégeken, valamint az üdülői turnusváltáskor délről északi irányba, a Keleti-tenger partvidékére. Az NDK közlekedési rendőrségétől nyert értesülés szerint célszerű elkerülni az úgynevezett strand-autóutat, a 109-est, amely egyébként egyszerű és célirányos szakasznak tetszik, ha Berlinből jövet Stralsund, Usedom, Rügen felé igyekszik az autós. A hires-hirhedt 109-es tehermentesítésére, a torlódások elkerülésére a közlekedési szakemberek azt ajánlják, hogy inkább hajtsunk a (Lengyelország felé vezető) autobahnon Gramzowig, és ott térjünk rá a Prenzlaun átmenő 198-as útra Waldegk–Neubrandenburg érintésével. Neubrandenburgból egyenes út, a 96-os vezet Greifswaldba, ahonnan már könnyűszerrel elérhető (a térképünkön feketével jelzett mentesítőutakon) akár Usedom, akár Rügen, akár a nyugati tengerparti szakasz sok kedvelt üdülőhelye. Célszerű figyelembe venni azt is, hogy a Keleti-tenger térségében egész sor híd menetrend szerint járható, miután a hajóközlekedésnek elsőbbsége van. A stralsundi Rügendamm-híd például csak húsz-húsz percre nyit ki azzal, hogy összecsukódik (!), és egyebek között reggel háromnegyed kilenctől 13 óra 40-ig, délután kettőtől öt perccel hat óra előttig egyáltalán nem járható.

Utazókat, turistákat érdeklő-érintő újdonság: a berlini belváros tehermentesítése céljából az NDK fővárosát övező autobahngyűrű (Berliner Ring) mentén hatalmas parkolókat létesítettek. A P+R, tehát Parkolj, és utazz tovább!-mozgalmat segítő ingyenes és őrzött parkolók a városi gyorsvasút mellett találhatók. Onnan 20 pfennigért 15–30 perc alatt az Alexanderplatzon teremhet az utas. Végezetül még annyit, hogy már Berlinben is kapható napijegy a tömegközlekedési járművekre; ára egységesen 2 márka, azaz 12,20 forintnak megfelelő összeg.»