…legalábbis az orosz nyelv oktatásának vonatkozásában. Erről ábrándoztak közel két évtizede egy budapesti tudományos konferencia résztvevői. Az eseményről a legnagyobb példányszámú napilap is beszámolt, szerzőnk a Népszabadság 2006. március 23-i számában megjelent cikkében foglalta össze a nyelvtanárok addigi tapasztalatait… (A nyitó képhez: egykor, 1949 szeptemberétől 40 éven át kötelező volt hazánkban az orosz nyelv oktatása már az általános iskola 5. osztályától…)
Az orosz nyelv kötelező oktatását a rendszerváltás előestéjén a Németh-kormány megszüntette. A tanárok zömét – már aki nem vonult nyugdíjba vagy nem volt másik, „piacképesebb” szakja – átképezték, az ifjúság pedig a nyugati világnyelvek felé fordult. Az eredmény: ma hazánkban az iskolások kevesebb mint egy százaléka tanulja az oroszt…
A napokban e helyzet áttekintése és kedvezőbbé tétele is napirendre került azon a tanácskozáson, amelyet a budapesti Orosz Kulturális Központ Andrássy úti épületében rendezett meg az Orosz Nyelv és Irodalom Tanárainak Magyarországi Egyesülete, együttműködve a moszkvai Puskin Intézettel. Igor Szavolszkij (akkori, 2006-ról van szó – a szerk. megj.) budapesti orosz nagykövet rámutatott, hogy Európában növekszik az igény és a kereslet oroszul tudó szakemberek iránt. A diplomata – visszautalva Vlagyimir Putyin elnök látogatására – a magyar–orosz kapcsolatok erősödéséről beszélt, aminek nyomán a nyelv iránt is egyre többen fognak érdeklődni.
A konferencia egyik fő szervezője, Bakonyi István, a győri Széchenyi István Egyetem tanára lapunknak nyilatkozva részletesen szólt az orosznyelv-oktatás magyarországi állapotáról és fejlesztési esélyeiről. Elmondta, hogy az egykori kilenc-tízezer orosztanár helyén jelenleg mintegy háromszáz pedagógus foglalkozik hazánkban hivatásszerűen e nyelv oktatásával közép- és felső szintű tanintézetekben, kétharmaduk tekinthető közülük aktív nyelvtanárnak. Szerinte az utóbbi négy évben megfordult a tendencia, valamivel többen szeretnének oroszul tanulni. Mind több lehetőség kínálkozik arra, hogy a nyelvet tanítók és újabban tanulók is kimehessenek Oroszországba. Hetekig, akár egy szemeszteren át tovább mélyíthetik tudásukat Moszkvában vagy Szentpétervárott. Nyáron a moszkvai Puskin Intézet egy hónapos kurzusokat szervez, ami nemcsak a nyelvtudás elmélyítése, de a főváros újbóli felfedezése szempontjából is hasznos. Moszkva nagyon sokat változott, fejlődött az elmúlt évtizedben.
– A tanárok, fordítók, idegenvezetők mellett lehetőségekhez jutnak a nyelvi továbbképzési programokban az oroszul legalább középszinten tudó jogászok, közgazdászok is – tette hozzá Bakonyi István.
A professzor emlékeztetett arra, hogy ez a tizenegyedik ilyen szakmai eszmecsere volt a magyar fővárosban, amire most Ukrajnából és Szlovákiából is érkeztek szlavisták. A módszerek és tapasztalatok cseréjén túl mód nyílt az új tankönyvekkel történő megismerkedésre is. Külön témaként szerepelt a gazdasági orosz nyelv, amelyre hatványozottan érvényes az általánosan tapasztalható tendencia: az anglicizmusok térhódítása – ez egyébként a média nyelvezetét is jellemzi. Az orosz nyelv ápolói ez ellen is és a burjánzó szleng ellen is küzdenek, változó eredménnyel.
Az orosz nyelv és kultúra védelmét, terjesztését szolgálja az az alapítvány, amit februárban hoztak létre Budapesten. Szvák Gyula, az ELTE Ruszisztikai Intézetének igazgatója szerint az információs központ pályázati lehetőségek felkutatásával, ismertetésével, a jelentkezők koordinálásával éri majd el céljait.
– Az orosz ma kis nyelvnek számít nálunk – mondta az egyetemi tanár. – Olyannak, mint mondjuk a cseh vagy a mongol. Nincsenek nagy elvárásaink, de az egyre bővülő kapcsolatrendszer igényli a szakembergárdát, amely valóban jól tud oroszul. Azt mondanám, hogy legalább azt a szintet szeretnénk elérni, amelyen most a portugál tanítása áll Magyarországon.
(„Az újságíró archívumából” rovatunkban közölt írások az Arcanum Adatbázis Kiadó Digitális Tudománytárának gyűjteményében őrzött cikkek felhasználásával készülnek. Köszönet illeti érte az Arcanum ADT-t.)