Ezerhatszázmillió forintot költöttek a győri Bécsi kapu tér felújítására. Miként errefelé mondják: „cakkundpakk”, azaz mindenestül. A felszín alatti vezetékektől a karmelita templom homlokzatáig, a Rába-partra meg a bástyához vezető betonlépcsőtől a Kisfaludy-szobor fejéig…
Az ám, ki ne felejtsük a stílusidegen kőburkolatot meg leginkább a zuhanyfülkékre emlékeztető szökőkút-együttest, amely azonkívül, hogy ide egyáltalán nem való, ráadásul még csak nem is zenél. Holott akár trombitálhatna is, harcra híva Pálffy és Schwarzenberg kései leszármazottait a törökök ellenében (pardon, ők most éppen nagy barátaink a szent diktatúrában!)… Trombitálhatna tehát Soros-veszélyre meg a hazánkat állítólag elözönléssel fenyegető, ám hála az Orbán-függönynek, ide el nem jutó migráncsokra figyelmeztetve.
Szóval Győr, Bécsi-kapu tér, 2018 advent. Háromszor ugrottak neki a szakemberek, mire a mai formáját elnyerte – ezerhatszázmillió forint ellenében. Nyereség? Lehet. Kiknek? Egy kicsit bizonnyal a helybélieknek is. Lehet számolgatni, nem is olyan hatalmas összeg: a kormány propagandagépezetét az idén mintegy 110 ezermillióért olajozzák, a mentők meg 40 ezermilliót kapnak a költségvetésből – persze, az egész országban együttvéve.
Győr, Bécs-kapu tér: beszéljenek a ma délben készült képek! A hósipkás, késő klasszicista Schäffer-ház ma is éppúgy mállik és rohad, mint 1600 millió forinttal ezelőtt. Igaz, kapott egy paravánt, amelynek kitalálója mintegy tízrészes –képzeletét jócskán megerőltetve, azonos képekkel fedett – paravánnal körbe kerítette a téravató idejére (aztán ott is felejtette), nehogy a kamerák szemmagasságban meglássák-megörökítsék a sokkal jobb sorsra érdemes, rogyadozó tetőjű ikerház szörnyűséges állapotát. Az 1600 millió forintból ugyanis nem futotta egy molinóra, amely legalább patyomkin-érzetet keltett volna a szemlélőben.
Ez a két közlekedési terelőkerítés sem gyarapítja a barokk tér értékeit: mitha nem sikerült volna befejezni az átépítést…
És nem futotta az ünnepelt tér sarkától néhány méterre arra sem az 1600 millióból, hogy ha már szépen lefestették (fölöslegesen, ugyanis semmi baja sem volt) a templom tér felőli homlokzatát (az árnyalat jócskán elüt a remek barokk műemlék többi falának színétől), eltüntették volna a lehullott kerítésvakolatot a buszmegálló közeléből, és a sok-sok millióból néhányat kikanyarítva legalább kívülről rendbe tették volna a Schäffer-házat is.
Van tehát (immár évszázadok óta) egy (és még hány!) gyönyörűséges tere a négy folyó városának, de befejezetlenül fölújítva, viszont hatalmas csinnadrattával átadva.
Ceterum censeo: Győr többet érdemel(ne), és szívünk még sokáig fáj, amiért nem lehetett Európa (egyik) kulturális fővárosa 2023-ban.