Az elmúlt tíz évben tapasztalható népességcsökkenés ellenére hazánkban a nyugdíj előtt állók körében a legmagasabb az elszegényedés és a társadalmi kirekesztődés kockázata – az Eurostat adatai alapján. Mindebben szerepet játszhat a gazdasági környezet megváltozása, a jövedelmi bizonytalanság, valamint az öregségi nyugdíj-korhatár kitolódása is, ami a 2011. évi népszámlálás óta 62-ről 65 évre emelkedett. (A nyitó kép forrása: zeitfuerx.de)

A tavalyi népszámlálási adatok szerint a magyar foglalkoztatottak száma közel 776 ezer fővel emelkedett, miközben a népesség több mint 330 ezer fővel csökkent az előző cenzus adataihoz képest. Az eltelt évtizedben nem csupán demográfiai változások történtek, a munkavállalóknak hosszabb ideig kell dolgozniuk, mielőtt jogosultak lesznek az öregségi nyugdíjra. Az infláció, az alacsony reálbérek és az elszegényedéstől való félelem pedig a 65 évesnél idősebbeket mind arra sarkallhatja, hogy maradjanak még a munkában.

A nyugdíjkorhatár-emelés hatása a KSH 2022-i adatsorában szembetűnő, a 60-69 éves korosztály 34,3 százaléka dolgozott; ez az arány 2011-ben – figyelembe véve, hogy a korcsoport tagjainak száma alacsonyabb – 12,6 százalék volt. A 70 éves és idősebb munkavállalóknál is hasonló tendencia mutatkozott meg; nőtt a foglalkoztatottak aránya az előző népszámlálás időszakához képest. A nyugdíjas korúak munkavállalói hajlandósága összefüggésben állhat azzal, hogy az elbírált nyugdíj összege nem minden esetben elegendő a kiadások fedezésére. Sokan nem tudnak vagy nem szeretnének családjukra támaszkodni és nincs elegendő megtakarításuk sem, ezért kénytelenek folytatni a munkát.

Mind a munkavállalók, mind a munkáltatók hajlamosak megfeledkezni arról, hogy az idő előrehaladtával kulcsfontosságúvá válik a pénzügyi tervezés. Ezért már egészen fiatalon tenni kellene azért, hogy méltósággal és biztonsággal éljék meg az emberek az időskort, ezzel is csökkentve az anyagi nehézségek kockázatát a nyugdíjas években.

A 2011. évi népszámlálás adataival összevetve a 2022. évivel 30–59 évesek között sokkal egyenlőbb és magasabb a foglalkoztatottak száma, átlagosan 83,2 százalék. 

Az elszegényedés kockázata és a kirekesztés azonban a foglalkoztatottakat is érintheti a Eurostat statisztikái alapján. Tavaly Magyarországon magas (13,3 százalék) volt a fenyegetettség aránya az 50–64 évesek között az azt megelőző évhez képest (11,7 százalék). Ezek az értékek a 18–24 és a 25–49 éves aktív munkavállalók körében 7, illetve 9,6 százalék volt.

A teljes lakossághoz mérten a felsorolt korcsoportoknál nagyobb az eltérés, a fiatalabbak körében alacsonyabb; 50–64 év között és afelett már 18–22,5 százalék volt a kitettség.