A Népesedési Kerekasztal nem csupán a gyászos hazai demográfiai helyzet orvoslására próbál megoldást találni, hanem tudományos eszközökkel föltérképezi a magyar lakosság népegészségügyi helyzetét. Kiderült: a gyerekvállalás és az életkilátások szoros összefüggést mutatnak. Nők esetében jóval magasabb a 64. életév előtt bekövetkező halálesetnek az esélye az egyedül élők körében, tehát a gyermektelenség súlyos egészségkárosító tényező. Egy sok éven át folytatott finn vizsgálat is alátámasztja, hogy a gyermektelenség vagy a társtalan élet igencsak káros az egészségre, és az is adatolható, hogy a szinglik sokkal többet isznak, többet dohányoznak, ami szintén hozzájárul egészségromlásukhoz. A Népesedési Kerekasztal vezetője, Kopp Mária professzor, magatartáskutató újságírók előtt azt fejtegette, hogy a bizalmon alapuló társas kapcsolat szorongásoldó tényező, míg a társtalan, szingli életmódot azért favorizálják a „fejlett” országokban, mert az ilyen emberek jobban megfelelnek a fogyasztói „ideálnak”.
A Népesedési Kerekasztalon arról is szó esett, hogyan lehetne erősíteni a magyar társadalom szolidaritását. Például a jól keresők felajánlhatnák a rászorulóknak a családi pótlék összegét, mert nekik ez a pár tízezer forint nem hiányoznék, míg másutt minden fillérre szükség van. A kormányzat azonban elvetette az ötletet, mert megvalósítása „túl bonyolult” lenne. Balogh Piroska kutató ismertette egy átfogó felmérés eredményeit: eszerint a jó házasságban élők testileg-lelkileg egészségesebbek a szingliknél, kevesebbszer kell orvoshoz fordulniuk. A nemek közötti érdekes különbség, hogy a rossz házasságban élő férfiaknak inkább szívgyógyászt kell felkeresniük, míg a nőknél ilyenkor általában depresszió lép fel. Szakemberek szerint a későbbi jó házasság egyik feltétele a fejlett társaskészségek kialakítása: az érzelmi intelligencia fejlesztését ugyanakkor akár már óvodás korban is el lehet kezdeni.
