A török hadsereg és szíriai szövetségesei északkelet-szíriai katonai támadásaik alkalmával semmibe vették a civil lakosság életét, háborús bűncselekményeket követtek el, köztük tömeges kivégzéseket és civil életeket követelő jogellenes akciókat hajtottak végre. (Nyitó képünk forrása: kurdistan.blogsport.de)
Az Amnesty International október 12–16. között tizenhét emberrel, köztük egészségügyi dolgozókkal, elmenekült civilekkel, újságírókkal, illetve helyi és nemzetközi humanitárius munkásokkal, illetve videó-felvételeket, orvosi jelentéseket és más dokumentumokat elemzett.
Az így nyert bizonyítékok alapján kijelenthető, hogy a török erők válogatás nélkül támadták a civilek otthonait, iskolát és pékséget is célba vettek. Bizonyíték van az ismert szíriai kurd politikus, Hevrin Khalaf brutális meggyilkolására az Ahrar Al-Sharqiya a Törökország által támogatott és felfegyverzett Szíriai Nemzeti Hadsereg egyik alakulatának tagjai által.
„Elképesztő pusztítást okozott a török megszállás a polgári lakosságnak, akinek ismét el kellett menekülnie az otthonából, hogy aztán újabb bombázásoktól, elrablásoktól és kivégzésektől rettegjen idős és gyerek egyaránt. A török hadsereg és szövetségesei semmibe vették a civilek életét, jogellenes és halálos támadásokat indítottak lakóövezetek ellen, megöltek és megsebesítettek ártatlan embereket” – mondta Kumi Naidoo, az Amnesty International főtitkára. „Törökország felelős az általa irányított és támogatott szíriai fegyveres csoportok cselekményeiért. Egyelőre a török kormány szabad kezet adott nekik, hogy akármit megtegyenek Afrinban és máshol is. Felszólítjuk Törökországot, hogy végérvényesen fejezze be a jogsértések elkövetését, a felelősöket állítsa bíróság elé és felügyelet alá tartozó civilek biztonságát pedig garantálja. Törökország nem tehet úgy, mintha nem lenne felelős azokért a háborús bűncselekményekért, amelyek elkövetését maga szervezte ki a szíriai szövetségeseinek.”
A kép forrása: robert-jarowoy.de
A kurdok vezette egészségügyi hatóság október 17-i jelentése szerint legalább 218 civil, köztük 18 gyerek halt meg az offenzíva kezdete óta.
A török hatóságok szerint Törökországban 18 civil halt meg, 150 pedig megsebesült október 15. óta a kurd erők ágyúzásainak következtében. Ha a török hatóságoknak igaza van, és a kurdok tényleg támadtak török lakóövezeti részeket, akkor ők is megsértették a nemzetközi humanitárius jog előírásait.
Civilek elleni támadások
A Kurd Vöröskereszt egyik munkatársa elmondta, hogyan húzta ki a halottakat a romok alól, miután október 12-én török légitámadás ért reggel hét óra körül egy iskolát Salhiyében. Az iskola épületében menekültek voltak.
„Minden nagyon gyorsan történt. Négyen haltak meg, köztük két gyerek, hat sebesült volt. Nem tudom megmondani, hogy fiúk vagy lányok voltak-e, mert teljesen összeégtek. Olyan voltak, mint a szén. A másik két halott idősebb férfi volt, olyan ötven körüliek. Teljesen sokkolt az eset” – mondta, majd hozzátette, hogy a frontvonal 1 km-re volt, és nem voltak a közelben harcosok vagy katonai létesítmények.
Egy másik Vöröskereszt-munkatárs elmondta, hogyan próbált meg megmenteni egy 11 éves fiút és egy 8 éves lányt; a két gyerek egy bombatámadásban sérült meg, miközben az otthonához közeli mecset udvarán játszott Qamishliban. Elmondta, hogy a települést október 10-én kezdték nagy erőkkel támadni, illetve, hogy lakóépületek, egy pékség és egy étterem is célpont volt.
„A fiú a mellkasán sérült meg. Borzalmas, nyílt sebet kapott…nem tudott levegőt venni. Egy darab repesz lógott ki a mellkasából” – mondta a Vöröskereszt munkatársa.
A fiú később belehalt a sérülésbe. A húgát szintén egy repesz találta el, az orvosoknak térd alatt amputálniuk kellett a lábát. A segélymunkás elmondta, nem volt a közelben katonai létesítmény.
A nemzetközi megfigyelők szerint egy másik, október 13-i piac elleni támadásban civilek alkotta konvojt ért, köztük újságírókat. A Vöröskereszt szerint 6 ember, köztük egy újságíró halt meg, 59-en pedig megsebesültek. Az egyik túlélő újságíró szerint „mészárlás” volt. Elmondása szerint a menetben nagyjából 400 civil jármű volt, nem volt köztük katona, csupán pár fegyveres, aki a menetre vigyázott.
„A nemzetközi humanitárius jog minden harcoló félre érvényes, ennek alapján pedig kötelességük minden olyan óvintézkedést megtenni, amivel elkerülhető vagy legalább minimálisra csökkenthetők a civileknek okozott károk. Nincs mentség egy civil menet megtámadására” – mondta Kumi Naidoo.
„Szintén nincs mentség lakóövezetek válogatás nélkül bombázására. Ezeket a jogellenes támadásokat ki kell vizsgálni, a felelősöket pedig bíróság elé kell állítani.”
A legtöbb fegyvert az Egyesült Államok szállítja Törökországnak, de Olasz-, Németország, Brazília és India is a beszállítók között van. Felszólítjuk ezeket az országokat, hogy ne adjanak el fegyvert a szíriai konfliktus egyetlen olyan résztvevőjének sem, aki ellen meggyőző bizonyítékok vannak, hogy azokat jogsértések elkövetésére használják.”
Kivégzések és emberrablások
Az Amnesty International beszámolók és bizonyítékok elemzése során próbált meg minél több konkrétumot megtudni a kurd politikus, a Szíria Jövője párt főtitkárának, Hevrin Khalafnak a kivégzéséről, akit Rakka és Quamishli közötti országúton öltek meg. A politikusnőt az Ahrar al-Sharqiya fegyveresei kirángatták az autójából, és hidegvérrel agyonlőtték őt és testőrét is.
Szintén ezen a napon ugyanennek a fegyveres csoportnak a tagjai foglyul ejtettek és kivégeztek két kurd fegyverest. Elraboltak továbbá két helyi egészségügyi dolgozót, aki éppen gyógyszert vitt a sérülteknek. A családtagok nem tudták megmondani az Amnestynek, hol vannak a szeretteik. Az Amnesty a bizonyítékok alapján arra jutott, hogy a kivégzéseke és a két civil elrablását október 12-én délután követték el.
Hevrin Khalaf egyik közeli barátja elmondta: éppen Hevrint hívta telefonon, de a telefont nem a politikus, hanem egy magát szíria fegyveres ellenzéki harcosként azonosító férfi vette fel. Arabul ezt mondta a telefonba: „Ti, kurdok, mind árulók, mindannyian a PKK (Kurdisztáni Munkáspárt) tisztjei vagytok”, majd közölte, hogy meggyilkolták Hevrint.
Megvizsgáltuk a Hevrin Khalaf halála után készült orvosi jelentést is: több lövés érte a fejét, az arcát, a hátát, zúzódások voltak a lábán, az arcán, a koponyáján, egy darabon levált a bőr a koponyájáról, a haját pedig kitépték, miközben annál fogva rángatták a földön.
„Védtelen embereket gyilkolni hidegvérrel elképesztően aljas és háborús bűncselekménynek számít. Hevrin Khalaf és a többiek meggyilkolását független vizsgálatnak kell feltárnia, az elkövetőket pedig bíróság elé kell állítani. Törökország felelős a háborús bűncselekmények leállításáért, amelyeket a szövetségesei követnek el. Ha nem lépnek fel, azzal csak bátorítják a fegyveres csoportokat a hasonló rémségek elkövetésére” – mondta Kumi Naidoo.
A humanitárius válság
Helyi és nemzetközi segélymunkások egybehangzóan állították az Amnestynek, hogy az amerikai csapatok kivonása, a török offenzíva és a szíriai kormány beavatkozása a konfliktusba egyenként is tragikus lett volna, de ezek egyszerre történése a lehető legrosszabb helyzetet hozta el.
Fennáll a veszélye annak, hogy már a közeli jövőben nem lesz sem élelme, sem vize, sem gyógyszere az otthonából elüldözött legalább 100 ezer embernek, és arra sincs megoldás, hogy hosszú távon miként lehet az ellátásukat biztosítani. Az olyan táborokban, mint az al-Hol, az emberek teljesen kiszolgáltatottak a segélyszállítmányoknak. 14 nemzetközi segélyszervezet figyelmeztetett október 10-én, hogy a harcok miatt megszakadhat a térség ellátása, a Nemzetközi Vöröskereszt pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az otthonából elüldözött akár 300 000 ember számára nem lesz elegendő víz.
Ezeknek az embereknek nincs hova menniük, a szabad ég alatt alusznak, kertekben és utcákon. Néhányan iskolákban leltek menedéket. Derbassiya városában a lakosság 90%-a otthonából elüldözött ember. Az emberek mintegy fele rokonoknál van, másik felük pedig iskolákban és mecsetekben húzza meg magát.
„Derbassiye városában nincsenek segély szervezetek. Nem kaptunk tőlük semmit. Vízre, élelemre, ruhákra, takarókra és matracokra, orvosra lenne szükségünk… Közeleg a tél, meg kell oldanunk az olyan családok elhelyezését, akik a szabad ég alatt éjszakáznak” – mondta a férfi.
Egy segélymunkás elmondása szerint: „Különösen a már így is krónikus betegségekben szenvedők vannak nagy veszélyben. A túlélésük attól függ, hogy mikor érnek véget a harcok végleg, és hogy a segítség eljut-e hozzájuk.”